Megtalálhatták a nácik rejtélyes borostyánszobáját

2016.04.27. 19:44

Egy lengyel történész úgy véli: az oroszországi Kalinyingrád városától majdnem száz kilométerre megtalálta végre az 1945-ben eltűnt híres borostyánszobát, amely a második világháború óta tartja lázban a kincsvadászokat és a történészeket. 

Csodával határos bejelentéssel állt elő pénteken egy lengyel történész. Állítja, hogy megtalálta a híres borostyánszobát: azt a rég elveszett orosz kincset, amit a nácik zsákmányoltak és hurcoltak el a Szovjetunióból a második világháború alatt. 

Bartlomiej Plebanczyk a The Telegraphnak azt mondta: úgy véli, hogy egy omladozó, német háborús bunkerben rábukkant a régóta keresett borostyánszobára Északkelet-Lengyelországban. 

A borostyánszoba Szentpéterváron rekonstruált másolataForrás: AFP/Interpress

„A talajradar tesztje egy titkos kamrát jelzett a bunkerkomplexum hátuljában” – mondta a wegorzewói helytörténeti múzeum munkatársa. Az intézmény látja el a második világháború során létesített német szárazföldi főhadiszállás felügyeletét Mamerkiben. Az eddig fel nem fedezett, hat méter alapterületű, föld alatti teremre a talajkarbantartás során végzett vizsgálatok közben bukkantak. 

Borostyán és arany burkolat

A borostyánszoba többek szerint a világ nyolcadik csodája. A 18. századi kamra falát teljes egészében borostyán- és aranyburkolat díszíti.  A borostyánszobát a porosz király ajándékozta az orosz cárnak. „A borostyánkő faragványokkal teljesen beborított falakat I. Frigyes porosz király álmodta meg a berlini kastélyába, amely 1711-ben készült el” – írja Fiziker Róbert A legendás borostyánszoba című könyvében. 

A borostyánszoba másolata – az eredeti burkolat a második világháború során elveszettForrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Arno Burgi

A barokk pazarlás utáni szigorú takarékoskodás időszakában azonban az uralkodó megszabadult minden feleslegesnek vélt ékszerétől és műkincsétől. A későbbiekben tovább bővített, gazdag feldíszítést ezért 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta. A pazar borostyánkő borításnak a Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont. A második világháború idején a németek „hazavitték” a kincseket, és az akkor német városba, Königsbergbe  – a mai Kalinyingrádba – szállították. A borostyánszobának azonban a háború után nyoma veszett. 

Tucatnyian keresik még ma is

A borostyánszobát az elmúlt évtizedek során többtucatnyi kutató és kincsvadász próbálta megtalálni. Egy hivatalos szovjet vizsgálat hiába mondta ki, hogy szinte bizonyosan elpusztult egy nagyobb bombázás vagy orosz gránát által, az emberek hisznek abban, hogy valahogy mégis fennmaradt. 

„Szinte bizonyos, hogy megtaláltam a régóta kutatott borostyánszobát” – osztotta meg felfedezését a nyilvánossággal Plebanczyk. „Az omladozó bunker egy kis lengyel falu, Mamerki közelében, az erdőben bújik meg, mintegy száz kilométerre Kalinyingrád városától.” 

A mamerki bunkerForrás: Wikimedia Commons

A Mamerki Múzeum vezetője azt is elmondta, hogy korábbi tanúvallomások részletes beszámolója szerint a háború végén nehéz ládákkal megrakott német teherautók érkeztek a bunkerhez. Hangsúlyozta azt a tényt is, hogy az akkoriban bebörtönzött Erich Koch az 1960-as években terepszemlét tartott a területen. A náci háborús bűnös állítólag egykor a borostyánszoba darabjainak elrejtését felügyelte. 

További vizsgálatot indítanak

A legközelebbi város, Wegorzewo hatóságai most részletes vizsgálatnak vetik alá a rejtett kamra tartalmát. Bartlomiej Plebanczyk további kutatásokat javasolt, amelyek során átfúrják a terem betonfalát, és kamera segítségével fedezik fel a titkait.

„Ha ez mégsem a borostyánszoba, akkor talán egy másik kincs” – kommentálta a felfedezést Andrzej Lachowicz alpolgármester a helyi televíziónak. 

Tavaly két amatőr kincskereső azt állította, hogy felfedezték a legendás náci aranyvonatot rejtő vasúti alagútrendszert a délnyugat-lengyelországi Wałbrzych városának közelében. Egyes feltevések még azt is megkockáztatták, hogy a borostyánszoba kincseit a vasúti kocsikban kell keresni. Ám amikor a lengyel kutatók elvégezték az alagutak széles körű felmérését, sem a vonat, sem a borostyánszoba nyomait nem találták. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK