Mindig tudni akarta, hogyan menstruálnak az űrhajósnők? Itt a válasz

Kathryn C. Thornton amerikai űrhajósnő kísérletet végez az ISS amerikai kutatómoduljában
Vágólapra másolva!
A menstruáció nem mindenkinek okoz problémát, a női űrhajósoknak azonban egy sor nem várt következménnyel is számolniuk kell, ha a Nemzetközi Űrállomáson jön meg a havi vérzésük. Egy nemzetközi tanulmány most erre keres megoldást. 
Vágólapra másolva!

A menstruáció természetes folyamat, de ettől még rengeteg nőnek okoz – néha egészen komoly – problémát hónapról hónapra. Arról nem is beszélve, hogy vannak nők, akiknek külön kihívást okoz, hogyan dolgozzanak menstruáció alatt – ilyenek például az űrhajósok.

Kathryn C. Thornton amerikai űrhajósnő kísérletet végez az ISS amerikai kutatómoduljában Forrás: NASA

Gravitáció és tamponcsere

A Nemzetközi Űrállomáson eleve nem túl egyszerű figyelni a személyes higiéniára, hiszen a vízhez is limitált a hozzáférés, nem beszélve arról, hogy a gravitáció hiánya miatt

tampont vagy betétet cserélnisem túl egyszerű.

Aztán ott van a vízelvezetés problémája: az ISS fedélzetén a vizeletből szűrik ki a vizet, azzal viszont nem számoltak, hogy ez menstruációs vérrel is keveredhet.

A témáról most a Nature magazinban jelent meg egy tanulmány, amelyet egy londoni és egy texasi kutató közösen készített. Ők azt írták: az űrbe készülő nőknek talán az a legegyszerűbb, ha az utazás idejére teljesen kiiktatják a havi vérzésüket. A kérdés csak az, hogyan.

A Nemzetközi Űrállomáson adódhatnak problémák a menstruációból Forrás: NASA

Megoldás: ne vérezzen

A tanulmány szerint rövidebb missziók alatt az a legegyszerűbb, ha az űrhajós fogamzásgátlót használ, és tovább szedi, hogy

ne jöjjön meg a menzesze.

Hosszabb utaknál ez már nehezebben kivitelezhető, de tulajdonképpen ez az egyetlen megoldás.

A szájon át szedhető fogamzásgátlókkal az egyik legnagyobb probléma, hogy csökkentik a csontsűrűséget, ami az űrben komoly problémát jelenthet. A tablettaszedés ráadásul azért is problémás, mert túl sok gyógyszert kellene a fedélzetre vinni. Egy hároméves űrutazáshoz például körülbelül 1100 tablettára lenne szükség. Ez – a csomagolásukkal együtt – nemcsak extra súlyt jelent, de a szavatosságukat sem tudják ennyi ideig garantálni.

Űrhajósok és sportolók

A tanulmány szerzői ezért azt javasolják, hogy

az űrhajósnők hosszú távú fogamzásgátlásban gondolkozzanak.

Az egyik megoldás a méhen belüli, a másik a bőrbe ültetett fogamzásgátló, ezek folyamatosan bocsátják ki a hormonokat a nő szervezetébe. Sajnos azonban ezek sem működnek tökéletesen: az előbbinél még nem végeztek kutatásokat arról, hogy a gravitáció hiánya miatt elmozdulhatnak-e, a másiknál pedig az a gond, hogy a menstruáció megszüntetéséhez már az utazás előtt másfél-két évvel el kell kezdeni a kezelést.

A menstruáció természetesen nemcsak az űrhajósoknál fontos kérdés. A sportolók közül például sokan állítják, hogy első helyről az utolsóra esnek vissza a havi vérzés alatt, bár olyan sportoló is akad, aki képes legyőzni a rosszullétet.