Halál utáni születés a tizennyolcadik században

2016.04.28. 12:11

A váci Fehérek templomának múmiaegyüttese méltán világhírű antropológiai kuriózum. A tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század elején ide temetett emberek az altemplom különleges mikroklimatikus viszonyai miatt természetes módon mumifikálódtak.

Egyedülállóan dokumentált császármetszés

A halál után, post mortem végzett császármetszés nyomai mai napig láthatók az egyik XVIII. századi váci múmián.

A koporsóban nyugvó fiatalasszony, Borsodi Terézia karjaiban tartotta újszülött csecsemőjét.

A halotti anyakönyvi bejegyzés szerint Veiskopf János postamester 26 éves felesége, miután minden szentséggel ellátták, gyermekszülésben meghalt fiúgyermekével együtt, akit császármetszéssel még élve emeltek ki és kereszteltek meg.

Az 1794. decemberében elhunyt 26 éves anya halála után a császármetszéssel kiemelt újszülött még élt egy rövid ideigForrás: Pozsonyi Roland http://kellegy.hu/Pozsonyi Roland

Az asszony 1794. december 9-én hunyt el.  

Valószínűsíthető, hogy hazánkban halott anyán már korábban is végeztek császármetszést,

de ennek nyomát Borsodi Terézia Fehérek templomában természetes módon mumifikálódott teste őrizte meg egyedül. 

Kiss-Stefán Mónika, a Magyar antropológusok szóvivője az 1794-ben elhunyt Borsodi Terézia múmiája mellettForrás: Magyar antropológusok

Az anya és gyermeke múmiája jelenleg Hildesheimben látható a Roemer und Pelizaeus Museum nemzetközi múmiakiállításán. A különleges leletről a Discovery News is tudósított.

Alig húsz éve tárult csak fel a hátborzongató titok

A váci Fehérek temploma 1994-ben történt felújítása során fedezték fel az altemplom kriptájába temetett 265 ember természetes úton mumifikálódott tetemét, valamint további 40 csontvázat. Az egész világon ritkaságszámba menő leletegyüttest egymásra helyezett díszes fakoporsókban találták meg.

A Fehérek temploma Vácon. Az egykori dominikánus templom kriptájában 1994-ben fedezték fel a világhírű múmiaegyüttestForrás: Wikimedia Commons

A koporsókon szinte kivétel nélkül feltüntették az elhunytak nevét,

a halál dátumát, némelyiküknél még annak okát is, mindez megkönnyítette a 18. században, illetve a 19. század elején élt emberek maradványainak azonosítását.

A domonkos rendi szerzetesek plébániatemplomát a törökök kiűzése utáni években, a 17. század legvégén, 1699-től kezdték el építeni. Az altemplom kriptájába kereken egy évszázadon át, 1738 és 1838 között temetkeztek.

A kripta mikroklímájának jellemzőit az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói vizsgálták,

és arra a következtetésre jutottak, hogy a termek klímája a magyarországi barlangokhoz hasonlóan, a külső hőmérséklettől függetlenül állandó, 8-11 Celsius fok közötti hőmérsékletű.

Borsodi Terézia és fiú újszülöttjének múmiája a Fehérek templomának kriptájábólForrás:Kiss-Stefán Mónika/MTM

A mumifikálódást a koporsók egymásra helyezése, faanyaga, valamint a tetemek köré szórt fenyőfaforgács is elősegítette. A kriptába temetett emberek közül 107 nőt és 119 férfit azonosítottak, 38 holttestnek nem sikerült egyértelműen meghatározni a nemi hovatartozását. 

Szikossy Ildikó antropológus egy csecsemő múmiáját készíti elő CT-vizsgálatra. A világhírű váci múmiákat a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzikForrás: Ana Venegas

További érdekes felfedezésnek bizonyult, hogy az elhunytak 89%-a szenvedett tuberkulózisban, de csak alig 35%-nál volt ez a súlyos betegség a halál közvetlen oka. A világhírű váci múmiákat a Magyar Természettudományi Múzeum antropológiai tárában őrzik.

(Forrás: Kiss-Stefán Mónika, Magyar antropológusok, szóvivő)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK