Tudta, hogy mióta használunk központozást?

2016.05.02. 17:48

Az első írásfajtáknak nem kellett a központozással foglalkozniuk, hiszen nem hangjelölő, hanem képjelölő írásmódot alkalmaztak. Bonyolódni akkor kezdett a helyzet, amikor megjelentek az első hangjelölő ABC-k.

Fel kellett kötnie a gatyáját annak, aki az ókori görög írást el akarta olvasni - sem szóközök, sem pontok és vesszők nem zavarták meg a betűk egymás utáni monoton sorrendjét. A Kr. e. 3. évszázadig igazi kihívás volt görögul olvasni, ekkor azonban a bizánci Arisztophanész, az alexandriai könyvtár vezetője bevezette a mai központozás elődjét a nagyérdemű olvasóközönségnek. 

Az ékírás időszakában még nem kellett központozással bajlódniForrás: Wikipedia

Arisztophanész javaslatára a szakaszok végére pontot tettek, és szünetet oda, ahol a felolvasónak levegőt kellett vennie. Még a szünet hosszát is feljegyezték, hogy a szónok tudja, mekkora levegőt vegyen, ha a következő részt egy szusszal szeretné felolvasni. Az először különösnek tűnő módszer hamar népszerűvé vált, és egyre több görög szövegben alkalmazták.

A módszernek több ellenzője is akadt azonban, például a híres, a Kr.e. 1. században működő római szónok, Cicero kikérte magának, hogy más mondja meg, hol és mekkora szünetet tartson a beszédében. Egy jó ideig Rómában például nem is használták a központozást, és csak a kereszténység európai terjedésével vált több helyen népszerűvé. Leginkább az volt a célja, hogy az eredeti mondandót fejezze ki félreérthetetlenül a mondat.

Nem mindig voltak ilyen egyértelműek az írásjelekForrás: Flickr / Fredrik Rubensson

A 7-8. században a szóközök is elterjedtté váltak, a legendák szerint skót és ír szerzetesek vezették be ezeket először, akiknek elegük lett abból, hogy lassan tudják csak szétválasztani egymástól az ismeretlen latin szavakat. 

A nyomtatás előrehaladtával egyre problémásabb lett a különböző cirádás írásjelek további használata. Egy 15. századi itáliai kiadó, Aldus Pius Manutius használta először a vesszőt és a pontosvesszőt, majd unokája, ifjabb Aldo Manutius bevezette a szabvány pontot, vesszőt és pontosvesszőt Orthographiae ratio (A helyesírás rendszere) című könyvében. Az 1560-as években kiadott nyomat elmagyarázta az olvasóknak a kérdőjel, az idézőjel, a felkiáltójel és az aposztrof használatát is. Kiemelte továbbá, hogy ezek nem csak retorikai szerepet játszanak, sokkal inkább segítenek a pontos jelentés meghatározásában is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK