Egyelőre megállíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása

Az ausztrál Nagy Korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese

Mintegy 175-ször valószínűbb, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás okozza az ausztráliai Nagy Korallzátonyon a korallfehéredést, mint a természetes jelenségek. 

Komoly intézkedéseket sürgetnek

A víz magas hőmérséklete

a mostanra feljegyzett legpusztítóbb korallfehéredéshez vezetett idén a Nagy-korallzátonyon,

amely 175-ször nagyobb valószínűséggel tudható be az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozásnak, mint a természetes folyamatok (klímaváltozás, El Nino) eredményének.

A korallzátonyokat gazdag élőviláguk miatt méltán hívják a tengerek esőerdeinek Forrás: Elter Károly

Vezető klíma- és korallzátony kutató tudósok szerint ilyen korallfehéredés „normális körülmények között” körülbelül 18 év alatt fordul elő a természetben – írja a The Guardian a legfrissebb kutatásokra hivatkozva.

Az ausztrál Nagy-korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese Forrás: Elter Károly

Az erről szóló jelentést a kutatók most a lehető leggyorsabb módon bocsátották nyilvánosságra, kivételesen még azelőtt, hogy a munkacsoport valamennyi tagja átnézte volna. Úgy érezték, hogy egyrészt az alkalmazott módszereik teljes mértékben elfogadottak az éghajlatváltozást vizsgáló tudósok között, másrészt szerették volna minél hamarabb közölni a figyelmeztető eredményeket.

Sürgős intézkedésekre szólítanak

„Teljesen biztosak vagyunk az eredményeink hitelességében, amely elsősorban az emberi tevékenységet okolja az aggasztó mértékű korallfehéredésért – mondta Andrew King, a melbournei egyetem tanára, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány megállapításai jól megalapozottak, és ha szeretnénk megvédeni a zátonyt, akkor a következtetéseink igen sürgős intézkedéseket igényelnek."

A trópusi korallzátonyok a világtenger legösszetettebb életközösségei, pusztulásuk ökológiai hatásai szinte felmérhetetlenek Forrás: Elter Károly

A kutatók hónapokon keresztül rekordmeleg, harminc Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek a Korall-tengeren, amivel a telepes zátonyépítő kőkorallok már nem tudtak megküzdeni. Ez a korallzátonyok megbetegedéséhez vezetett,

amit a tömeges kifehéredés jelez,

és súlyos következményekkel járhat. Hiszen ha a korallzátonyok elpusztulnak, az hatással lesz az ott élő igen értékes állatvilágra, és csapást mérhet közvetetten az emberekre is.

Az üvegházhatás lehet a felelős

A korallfehéredéshez, azaz a mészvázat építő korallpolipok fokozott pusztulásához a vízhőmérséklet emelkedése, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása vezetett.

Részlet a Nagy-korallzátonyról Forrás: AFP/Sarah Lai

A kutatások rámutattak, hogy

a víz hőmérséklete 1900 óta átlagban 1 Celsius fokot emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátásának köszönhetően,

és körülbelül egy fél Celsius fokos emelkedést okoztak a természetes változások (éghajlati rendszer belső változékonysága,illetve egyéb természetes külső tényezők).

Így fest a korallfehéredés az ausztrál Nagy-korallzátony mentén Forrás: MTI/EPA

A kettő kombinációja igen súlyos következményekkel járhat a Nagy-korallzátony épségére. A kutatásban részt vett csoport klímamodell-szimulációkat használt, és csak egyetlen olyan, - hihetetlenül ritka - eseményt talált, amelyben a korallok nem pusztultak el, és amely nem tartalmazta az üvegházhatású gázok okozta negatív hatásokat.

Telepes kőkorallok (Acropora sp.) az ausztráliai partszakaszról Forrás: Dr. Line K Bay, Australian Institute of Marine Science

Ám mikor ezeket úgymond visszatették a kísérletbe, akkor a korallfehéredést kiváltó, idei márciusi vízhőmérsékletek 175-ször valószínűbbé váltak.

A jelenlegi extrém hőmérséklet lehet az új átlag

A klímamodellek kísérletet tettek a jövőbeli változások bemutatására is: eszerint ha az üvegházhatású gázok elérnek egy bizonyos szintet az atmoszférában (ezt a kutatók 2034-re várják), akkor a most márciusban mért, harminc fok feletti vízhőmérséklet képviselheti majd az új átlagot a Korall-tengeren.

„Egy emberek nélküli világban sem lenne teljesen lehetetlen, hogy ennyire meleg felszíni hőmérsékletet kapjunk a tengeren, de ez rendkívül valószínűtlen." – mondta King a The Guardiannek.” – Bár a jelenlegi éghajlaton ez a jelenség szokatlan, de nem kivételes. És az előjelzéseink szerint az 2030-as évek közepétől átlagossá válhat.”

Nehezen regenerálódnak

Egyre több korall pusztul el a Nagy-korallzátonyon, és a kifehéredés folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Ez igen aggasztó hír,

mert bár a korallzátonyok képesek a regenerálódásra, az ismételt negatív hatások és ártalmak gátolják ezt a folyamatot.

A korallzátonyokon a legnagyobb a fajok sokfélesége, a biodiverzitás Forrás: AFP

Más kutatások kimutatták, ahhoz, hogy a korallzátonyok felépüljenek egy-egy súlyosabb kifehéredésből, azaz korallpusztulásból, körülbelül 15 év szükséges akkor, ha védve vannak többek közt a halászattól és a rossz vízminőségtől.

A korall-kolóniák rendkívül érzékeny életközösségek, amelyek csak nehezen regenerálódnak Forrás: Elter Tamás

Ove Hoegh-Guldberg, a tanulmány egy másik szerzője és a Globális Változások Intézet igazgatója, a Queensland Egyetem tanára, már egy 1999-es publikációjában hasonló jövőt jósolt a zátonynak. Azt írta: „a korallok uralta zátonyok eltűnnek a Nagy-korallzátonyról a 21. század közepére.”

Eltűnhet a Nagy-korallzátony

„A jelenlegi globális korallfehéredés és a most megjelent tanulmány arra enged következtetni, hogy az egykor igencsak ellentmondásos, 1999-es jóslatok valójában talán még túl konzervatívak is voltak" – hangsúlyozta Ove Hoegh-Guldberg. – „Bár ez a tény ebben az esetben, aligha ad okot az ünneplésre."

A színpompás korallzátonyok rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek Forrás: Origo

Wenju Cai, a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) vezető klímatudósa úgy véli, hogy

a korallfehéredés okait vizsgáló új megállapítások nagyon hasznosak lehetnek.

„Soha nem gondoltam volna, hogy az 2030-as évekre a Nagy-korallzátony teljesen elpusztulhat, ráadásul sokkal gyorsabban, mint azt valaha is elképzeltük” – mondta. – „Ilyen tömeges korallfehéredésnél minden kutatási eredményjelentős, ha meg akarjuk menteni a zátonyokat."

A Nagy-korallzátony Északkelet-Ausztrália Queensland tartományának partvidékén húzódó szakasza Forrás: AFP/Mond'Image

Terry Hughes, a James Cook Egyetem korallzátony-biológusa és a Nemzeti Korallfehéredés Munkacsoport (National Coral Bleaching Taskforce) vezetője azonban nincs meglepve, utalva ezzel a már 17 évvel ezelőtt megjósolt eredményekre. A kutatás folytatásához további független szakértői véleményeket kérnek ki.