Tito ellen kémkedett Őfelsége hadihajója

2016.05.15. 18:12

Az észak-adriai térségben számos történelmi jelentőségű hajóroncsot rejt a felszín alatti mélyég. Ezek közül az egyik legtitokzatosabb a második világháború utolsó napjaiban elsüllyedt brit aknaszedő, a HMS Coriolanus, amelynek a nyílt tengeren nyugvó roncsát a kedvtelési búvárok is felkereshetik. 

Shakespeare hőse eredetileg halászhajó volt

Anglia helyzete 1940-ben válságosra fordult. A levegőből a győzedelmes Luftwaffe, a tengereken pedig Dönitz admirális „szürke farkasai”, a tengeralattjárók mértek egyre megrendítőbb csapásokat a franciaországi összeomlás után egyedüliként fegyverben maradt szigetországra. Az Admiralitásnak a tengeralattjárók jelentette súlyos fenyegetés elhárítására minden rendelkezésre álló eszközt be kellett vetnie.

A HMS Coriolanus a Shakesperaean-osztály 12 egységének egyike voltForrás: Royal Navy

Megfelelő mennyiségű hadihajó hiányában haladéktalanul elrendelték, hogy az 1930-as évek közepén kifejlesztett, és óceánjáró képességekkel rendelkező „trawler” típusú halászhajókból

a továbbiakban aknaromboló és tengeralattjáró-vadász hajókat kell építeni.

Ebből a bevált civil típusból hozták létre 1939-ben a Shakesperaean hadihajó-osztályt. ( Az osztály azért kapta a Shakesperaean elnevezést, mert hajóegységeit a híres angol író egy-egy hőséről nevezték el.)

A HMS Coriolanus több világtörténelmi jelentőségű hadműveletben is részt vett. A képen az osztály egy másik, a Coriolanus-szal azonos egysége láthatóForrás: Royal Navy Archive

A HMS Coriolanus-t már e hajóépítési program részeként bocsátották vízre 1940. szeptember 3-án, a cochrane-i Amoas & Smith hajógyár dokkjában. A teljesen felszerelt hadihajó T-140 jelzéssel 1941. február 6-án állt a Royal Navy szolgálatába.

Részt vett a világtörténelem alakításában is

A mindössze 49,9 méter hosszú és 554 bruttóregiszter tonna vízkiszorítású aknaromboló hajó fegyverzetét négy, nyitott toronyba felszerelt Oerlicon gépágyú, 20 mélyvízi bomba, valamint egy, a tatfedélzeten elhelyezett csörlős aknaszedő berendezés alkotta. A HMS Coriolanus rövid pályfutása alatt több, világtörténelmi jelentőségű hadműveletben is részt vett.

A HMS Coriolanus része volt az 1942-es észak-afrikai partraszállást biztosító szövetséges flottánakForrás:Wikimedia Commons

1942 novemberében tagja volt például annak az inváziós flottának, amely a szövetségesek első monstre partraszállási hadműveletét, az „Operation Torch”-ot támogatta Észak-Afrikában, de szintén aktív szerepet játszott az angol-amerikai haderő 1943-as szicíliai partraszállásában, az „Operation Husky” hadműveletben.

A legnagyobb valószínűség szerint csak alibi volt az aknaszedés

Egyes források arra utalnak, hogy a HMS Coriolanus nem csak aknarombolóként, hanem titkos küldetésekben részt vett kémhajóként is ténykedett. Eric J. Secher szerint, aki 1941 és 1944 között haditengerészként szolgált a hajón,

a Coriolanus fedélzetére nagy teljesítményű lehallgató berendezést telepítettek,

közvetlenül a víz alatt lopakodó tengeralattjárók felkutatását célzó ASDIC készülék mellé.

Joszip Broz Tito partizánvezér, ( a képen jobbra) a második világháború idejénForrás: Wikimedia Commons

1945. április végén a Joszip Broz Tito parancsnoksága alatt álló jugoszláv partizánhadsereg elfoglalta Rijekát, majd megszállta az olasz fennhatóság alatt álló Isztriai-félszigetet. A visszavonuló német csapatok

a terület kiürítése előtt több ezer tengeri aknát telepítettek a félsziget körüli vizekbe.

Az angol-amerikai haderő számára létfontosságú volt a trieszti kikötő mielőbbi birtokbavétele.

A Coriolanus roncsa 25 méteres mélységben fekszik az Adriai-tengeren, Novigradtól északra, nyílt vízi körülmények közöttForrás: Elter Tamás

Ezért más egységekkel együtt, a HMS Coriolanus-t is a térségbe vezényelték, a tengeri aknazár felszámolása végett.

Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a Coriolanus fő feladata mégsem az aknaszedés volt.

Tito mindenáron szerette volna megszerezni Triesztet és környékét.

Churchill készen állt akár fegyveresen is fellépni Tito ellen

A szövetségesek között komoly konfliktust okozott Tito mohó területszerzési igénye. A szovjetek teljes mellszélességgel támogatták Tito törekvéseit,

Churchill viszont elhatározta, hogyha szükséges, akár a brit haderő bevetésével is megakadályozza Trieszt megszállását.

Churchill így emlékezik meg erről a háború utolsó napjaiban kiélesedett, nemzetközi konfliktussal fenyegető helyzetről „A második világháború” című, történelmi memoárjában:

Tito Churchill társaságában Nápolyban. A háború derekán Tito komoly támogatást kapott az angoloktól, de 1945 májusában Trieszt miatt rendkívül feszültté vált a jugoszláv partizánvezér és Churchill közötti viszonyForrás: Origo

„ Amint a német seregek kivonultak Olaszországból, Tito alakulatai  gyors ütemben behatoltak Északkelet-Olaszország területére. Azt remélték, hogy elfoglalhatják azokat a körzeteket, amelyekre igényt tartottak, mindenekelőtt pedig hogy még az angol-amerikai csapatok megérkezése előtt megszállhatják Triesztet. Mi az amerikaiakkal egyetértésben nemcsak azt tökéltük el, hogy nem enegdjük meg ilyen módon rendezni a békeértekezlet előtt a határkérdést, hanem bizosítani akartuk Triesztet és remek kikötőjét, amelynek fontos szerepet szántunk Ausztria jövendőnyugati megazállási övezeteinek ellátásában.” ( Forrás: Winston S. Churchill, A második világháború, 2. kötet 615. oldal, Európa kiadó, 1989.)

Churchillt felháborította, hogy nem csak Sztálin, hanem Tito is igyekeztek túllépni a jaltai konferencián elhatározott megszállási övezetek határánForrás: AFP

 E robbanásveszélyes helyzet ismeretében alaposan feltehető, hogy a HMS Coriolanus fő feladata nem az aknaszedés, hanem Tito főhadiszállásának a lehallgatása volt.

Homályosak a tragédia részletei

A HMS Coriolanus 1945. május 5.-én George Rundle korvettkapitány parancsnoksága alatt éppen „aknát szedett” Novigrad térségében.

A késő délelőtti órákban hatalmas robbanás hangja rázta meg a környéket.

Egy vakító villanás, és a HMS Coriolanus-t azonnal elnyelte az Adriai-tenger. Nem maradt fenn semmiféle feljegyzés az áldozatokról. A HMS Coriolanus titkait mindörökre magával vitte a hullámsírba.

A HMS Coriolanus roncsaForrás: Dr. Danjiel Frka

A HMS Coriolanus tragédiája óta tartja magát arról a hajó fedélzetén működött titkos lehallgató-állomásról szóló hipotézis, amely a Tito-féle főhadiszállás rádióforgalmazását figyelte.

Erről azonban mind a mai napig nem került elő semmilyen történeti dokumentum,

bár az is elgondolkodtató, hogy magáról a hajóról is szinte alig maradtak fenn hiteles információk. Pedig viszonylag egyszerűen megválaszolhatónak tűnik ez a valóban izgalmas, és történeti jelentőségű kérdés; ott a roncs, nem túl nagy mélységben, csak azt kellene alaposan átvizsgálni.

A roncs tatbaloldali fedélezeti folyosójának részlete. A roncs egyes szekcióiban életveszélyes lehet a behatolásForrás: Elter Tamás

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű; a végzetes robbanás ugyanis pont a híd mögött érte a hajót, ott, ahol a rádiósszoba volt, és ami szinte teljesen megsemmisült.

Az észak-Adria egyik legszebb és legtitokzatosabb roncsa

A Coriolanus roncsa Novigradtól északra a nyílt tengeren fekszik, GPS koordinátái: 45 19’ 239” É, 13 23’ 406” K.

A HMS Coriolanus egyenesen, a gerincén állva fekszik a 25 méteres mélységben lévő homokos aljzaton.

Az árboc csúcsa már 11 méteren elérhető.

A  roncs kutatását a nyári időszakban jelentősen megnehezíti az észak-adriai térséget ebben az évszakban jellemző gyenge látótávolság, télen, amikor kitisztul a tenger és nincs planktonvirágzás, sokkal jobb kondíciók mellett lehet megvizsgálni a hadihajó roncsát.

A HMS Coriolanusról fennmaradt kevés archív kép egyikeForrás: Wrecksite.eu

Az 50 méter hosszúságú hajó a viszonylag kis mélységnek köszönhetően akár már egy merüléssel is körbeúszható, azonban a hajóderék körüli szekció a robbanás okozta súlyos sérülések miatt

belülről nem deríthető fel a rengeteg eldeformálódott fémlemez és a beszakadt födém miatt,

a behatolás ugyanis még gyakorlott roncsbúvárok számára is életveszélyes vállalkozást jelent.

Az egyik W.C. meglepően jó állapotban maradt fenn, a titkok hordozója, a rádiósszoba sajnos nemForrás: Elter Tamás

Az oldalsó folyosók, valamint a gépház lejárata körüli terület alaposabban is átkutatható, ám pont a rádiósszoba,  az érdekes történelmi rejtély megfejtésének kulcsa nem merülhető meg.

A roncs orrfelőli szekciója az Oerlicon gépágyúk lövegállásávalForrás: Wrecksite.eu

Eddig még nem került sor a rendkívül veszélyesen eldeformálódott helyiség víz alatti távirányítású robotkamerával (ROV) történő felderítésére,de a jövőben talán ennek is elérkezik az ideje, pontot téve a történelmi rejtély megoldására. Mindenesetre, az Oerlicon gépágyúkkal felszerelt, rendkívül látványos második világháborús haditengerészeti relikvia megmerülése, igazi csemege a roncsbúvárkodás szerelmeseinek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK