Megoldást találtak az élelmiszerhiányra – természetesen GMO-val

2016.05.17. 11:47

Bár egyes országokban, így hazánkban is a genetikailag módosított növényeket és állatokat az ördög művének tekintik, a világ nagy részén, különösen az USA-ban ebben látják az egyedüli megoldást az élelmiszerválság elkerülésére. Amerikai kutatók most olyan áttörést értek el, amellyel 50 százalékkal növelhető a kukorica és valószínűleg más növények termésátlaga.

A Cold Spring Harbor Laboratory biológusai egy új mezőgazdasági technikát dolgoztak ki, amellyel – állításuk szerint – a másfélszeresére lehet növelni a haszonnövények termésátlagát. Ennek az elképesztő növekedésnek az alapja egy már létező genetikai mutáció kihasználása, amellyel például igen fura kinézetű kukoricacsöveket lehet előállítani, olvasható Gizmodo hírportálon. 

A vad típusú kukorica (balra) és a fea3 mutánsForrás: Jackson Laboratory, CSHL

Növekedést fékező genetikai útvonal

A kutatók már régóta gyanítják, hogy létezik egy olyan genetikai útvonal, amely úgy hat, mintha egy sor féket iktatnának be a kukorica növekedésébe, és ez leállítja kukoricacső növekedését, mielőtt túl nagy lenne.

A Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben a kutatók leírják, hogy végre sikerült megtalálniuk ezt az útvonalat. És ami még izgalmasabb, rájöttek hogyan használják ki ezt a felfedezést.

A kutatók azonosították a fea3 mutációt hordozó növényeket, amely mutáció végül is eltávolítja azokat a fékeket, amelyek megakadályozzák a kukoricacsövek növekedését. A végeredmény azonban nem egészen az, amire számítani lehetett. A szuperkukorica óriási csövei helyett, a kutatók azt tapasztalták, hogy a mutáció miatt kicsi, torz csövek alakultak ki.

„A növény egyszerűen túl sok őssejtet termel, és ebből túl sok új mag fejlődik, ennyi magot a növény nem tud ellátni a rendelkezésre álló erőforrásokból (fény, nedvesség, tápanyagok)” – magyarázta egy közleményben David Jackson, a cikk vezető szerzője.

Különböző „gyenge” mutáns valamint azok hibridjeiből előállított kukoricákForrás: Jackson Laboratory, CSHL

Enyhíteni kell a mutációt

A kezdetben kialakuló sok mag a fea3 mutáns csövekben, a szabályozatlan korai növekedés olyan nehézzé teszi a növényt, hogy összenyomódik a saját súlya alatt. Végül a magok valójában kisebbek lesznek, és a csövekben kevesebb teljesen kifejlett mag lesz, mint a mutáció nélküli csövekben.

Ez elsőre lehangolónak tűnik, de a mutáció működésének megértése adott a kutatóknak egy ötletet. Talán a mutáció egy kevésbé durva formája több kukoricaszemet adhat, de nem olyan sokat, hogy elpusztítsa a csövet.

Hamarosan sikerült is előállítani a mutáció gyengébb formáját, és a kutatók azt tapasztalták, hogy a cső nemcsak életben maradt, de sokkal nagyobb lett, mint a normál cső. A csövek annyival nagyobbak voltak, hogy a kutatók becslése szerint átlagosan 50 százalékkal több kukoricaszemet adtak (mindenféle egyéb beavatkozás nélkül a növekedési folyamatban), mint amennyit a hagyományos társaik.

A fenntartható mezőgazdaság jövője lehet

A kutatás jelentősége sokkal nagyobb, mint csupán egy kis plusz kukorica előállítása. A világ többi alapvető terményének többségében is találtak már hasonló „féktelen” mutációkat. Ez arra utal, hogy hasonló folyamattal ezeknek a termését is meg lehetne növelni.

Nem csak a kukoricánál található meg ez a mutáns génForrás: Thinkstock

„Ha a termés a mezőgazdasági termelésben használt kukoricatörzseknél is megnövekszik úgy, ahogy a laboratóriumi törzseinkben láttuk, akkor ez jelentős terméshozam-emelkedéshez vezet, ami potenciálisan javítja a mezőgazdasági fenntarthatóságot azzal, hogy kevesebb földterületet kell elkülöníteni a mezőgazdasági termeléshez” – mondta Jackson a Gizmodonak.

„Ugyanez a megközelítés hasznot jelenthet a fejlődő országok farmereinek is, akik többféle terményt termesztenek.”

Ha a dolog beválik, akkor sokkal több ember élelmezésére ad lehetőséget anélkül, hogy új földterületeket kéne bevetni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK