Mikor egy Naphoz hasonló csillag fejlődésének végéhez ér, vörös óriássá alakulhat. Magjukból kifogy a hidrogén, elkezdődik a hélium fúziója. A felszabaduló energia miatt eredeti méretük több százszorosára is megnőhetnek, miközben bekebelezik a közel található bolygókat.
A Nap nagyjából 4 milliárd éven belül eléri fejlődésének utolsó szakaszát, vörös óriássá válik. Mostani méretének akár 200-szorosára is felfúvódhat, és eközben bekebelezi a Merkúrt és a Vénuszt, a Földön pedig lehetetlenné teszi az életet.
A Cornell Egyetem kutatói rájöttek arra, hogy a Nap így képes lesz felmelegíteni a Jupiter és a Szaturnusz jelenleg fagyott holdjait, amik ezáltal alkalmas körülményeket biztosíthatnak az egyszerűbb életformák fennmaradásához.
A Föld jelenleg a Naprendszer lakható zónájában található, vagyis pont olyan távolságban van a Naptól, hogy a víz folyékony formában megmaradjon. Mikor egy csillag elkezd nőni, ez a zóna eltolódik, számítások szerint a Jupiter és a Szaturnusz pályájáig. Miközben a Föld felforrósodik, a gázbolygók holdjai megfelelő hőmérsékletre melegednek fel, így lakhatóvá válnak.
Bár Naprendszerünkben erre még jó pár millió évig nem kerül sor, a felfedezés rávilágított arra, hogy az idős csillagok környékén is lehetnek lakható bolygók. A kutatók az élet keresése szempontjából eddig főként olyan csillagokat tanulmányoztak, melyek életkora nagyjából a Napéval egyezik meg. Most viszont olyan rendszereket vizsgálhatnak, amelyekben haldokló csillagok vannak.
A kutatócsoport tőlünk 100 fényévre már felfedezett 23 vörös óriást. Nem kizárt, hogy ezek között előfordulhat olyan, amely felmelegített fagyott égitesteket. Az eredményeket az Astrophysical Journal című szakfolyóiratban fogják publikálni.