Először találtak üstököseket egy Naphoz hasonló csillag körül

Nemzetközi kutatócsoport most először talált bizonyítékot arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül üstökösök keringenek. A felfedezés azért is jelentős, mert bepillantást enged, hogyan fejlődött a Naprendszerünk az évmilliárdok során.

A kutatócsoport az Atacama Large Millimeter Array (ALMA) rádióteleszkóp adatainak vizsgálata során nagyon kis mennyiségű szén-monoxid jelenlétét vette észre, ami hasonló koncentrációban található meg Naprendszerünk üstököseiben, írja a PhysOrg tudományos portál.

Hólabdák keringenek a Nap körül

Az üstökösök lényegében jégből és kőzetből álló „piszkos hógolyók”, amelyek a Naprendszer külső részein keringenek hosszú, elnyúlt pályán. A Nap közelébe kerülve porból és a párolgó jégből álló burok, kóma alakul ki körülöttük. Látványos jelenség, mikor a napszél ebből a kómából anyagot ragad el, amit az üstökösök maguk után húznak - ez a csóva. A csillagrendszerek nagyon fiatal képződményei, nem sokkal keletkezésük után jöttek létre.

A felfedezés azért is fontos lehet, mert ismereteink szerint számos elem és vegyület – többek között az élet számára nélkülözhetetlen víz is – üstökösök becsapódása során kerülhetett a Földre.

Éppen olyan, mint a fiatal Naprendszer

A vizsgált HD 181327 jelű csillag 160 fényévre van tőlünk, tömege nagyjából 30 százalékkal nagyobb a Napénál. A rendszer 23 millió éves lehet, ami elég fiatalnak számít a Naprendszer 4,6 milliárd évéhez képest.

Forrás: Amanda Smith, University of Cambridge

„Az ilyen fiatal rendszerek nagyon aktívak, üstökösök és aszteroidák folyamatosan egymásba vagy bolygókba ütköznek” – mondta Sebastián Marino, a felfedezésről szóló cikk szerzője – „Ez a rendszer igen hasonló a miénkhez, éppen ezért érdemes tanulmányozni, hiszen megtudhatjuk, hogy nézett ki fiatal Naprendszerünk.”

Egyedülálló felfedezés

A megfigyelésekből kiderült, hogy a csillagot egy porból álló gyűrű veszi körül, ami az egymásba csapódó üstökösök, aszteroidák és egyéb égitestek törmelékéből áll. Valószínűleg bolygók is keringenek a csillagrendszerben, a jelenlegi technológiával azonban ezeket lehetelten észlelni.

Éppen ezért a kutatók nem közvetlenül az égitestet figyelték meg, hanem gázok nyomait keresték a teleszkóppal, amik a becsapódások során nagy mennyiségben szabadultak fel. Eddig ezt a technológiát csak a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagoknál használták. Most azonban sikerült annyira kiszűrni a zavaró hatásokat, hogy a rendkívül kis mennyiségben jelenlévő szén-monoxidot is detektálni tudják.

„Ez eddig a legkisebb gázkoncentráció, amit valaha észleltünk – ezzel a végletekig toltuk az ALMA határait” – nyilatkozta Marino.

Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban publikálják.