Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) május 16-án számolt be a Caesarea közelében felfedezett késő antik hajóroncs feltárásával kapcsolatos kutatási eredményekről. Az 4. század elején, több mint 1600 éve elsüllyedt hajó rakományát bronz műtárgyak, elsősorban szobrok, szobortöredékek alkották.
A műkincsekkel megrakott ókori hajó Caesarea kikötőjének közelében süllyedt el, egy erős vihar okozhatta a pusztulását.
A roncsot két kedvtelési légzőkészülékes búvár találta meg viszonylag kis mélységben,
a homokos aljzaton. Felfedezésükről azonnal értesítették a régészeti és műemlékvédelmi hatóságot, így a roncs feltárását szakavatott búvárrégészek kezdhették meg.
Az eddig feltárt bronzszobrok többsége a 3. századra datálható. A tengerből kiemelt kollekció egyik különlegesen szép darabja a római holdistennőt, Dianát ábrázoló alkotás, valamint az a különleges hármas mécses, amelyen a napisten, Héliosz szobra áll.
A tökéletesen ép bronzszobrokon kívül töredékes bronzmaradványok is előkerültek.
"Izraelben az elmúlt 30 évben nem került elő a mostanihoz fogható leletegyüttes" – így méltatta a felfedezés jelentőségét a Live Science tudományos portálnak Jacob Sharvit, az IAA tengeri régészeti részlegének igazgatója. Az ókori fémszobrok igen ritkák, mivel többnyire beolvasztással újrahasznosították anyagukat.
A hajótörés tulajdonképpen megmentette ezeket a szobrokat
– vélekedik Jacob Sharvit. A római hajó maradványai között nagyobb mennyiségű pénzérmét is találtak a régészek, amiből sikerül pontosítaniuk a roncs korát. Az előkerült érmék egy jelentős részét a légiói által Kr. u. 306-ban augustusszá kikiáltott I. Constantinus vagy Nagy Konstantin császár verette.
I. Constantinus 337. május 22-én bekövetkezett haláláig állt a Római Birodalom élén, nevéhez fűződik többek között a keresztény vallás szabad gyakorlását engedélyező 313-as mediolanumi vagy milánói ediktum kibocsátása, valamint a birodalom keleti fővárosa, Bizánc felépítése is.
Az éremanyagban ezenkívül Constantinus társcsászára és későbbi ellenfele, Licinius pénzérméit találták meg, aki mint augustus, Kr. u. 308 és 324 uralkodott a Római Birodalom keleti felében.
Az éremanyag azt bizonyítja, hogy
a római hajó a 4. század első évtizedeiben merült a hullámsírba.
A homok védte meg a relikviákat, és ennek köszönhető, hogy ennyire csodás állapotban fennmaradtak – fedte fel a leletek kiváló állapotának okát Jacob Sharvit. A leletanyagot restaurálás után a nagyközönség számára is megtekinthetővé teszik.