Az ókori görög városban, Sztageirában ásatásokat végző görög régészek bejelentették, hogy megtalálták Arisztotelész sírját. 

Az ókori görög filozófusról a Szaloniki Arisztotelész Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián mutatták be feltárásaikat a szakemberek, hangsúlyozva, hogy a 2400 éves sír feltárása a térségben 20 éve folyó régészeti kutatások legfontosabb eredménye – adta hírül csütörtökön a The Greek Repoerter görög napilap honlapja.

Arisztotelész a közép-makedóniai térségben fekvő Sztageira városában született Kr. e. 384-ben, és Khalkiszban halt meg Kr. e. 322-ben. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy Khalkiszban temették el őt, de a régészek bizonyosak abban, hogy a sztageirai ásatási helyen feltárt sír a görög filozófusé. Két irodalmi forrásban is utalások vannak arra, hogy szülővárosának lakói elhozták Khalkiszból Arisztotelész hamvait. 

A kupolával borított dombsírnak vagy egy márványszintje a hellén korból. A sír az egykori Sztageira központjában, az agora közelében fekszik. 

Platón (balra) és Arisztotelész Raffaello festményénForrás: Wikimedia Commons

Sietősen húzták fel

A régészek szerint a nyilvánvalóan középület jellegű síremléket sietősen húzták fel, és csak később építették minőségi anyagokból a márványszintet. A síron kívül található egy oltár is. A sír kupolája 10 méter magas, a négyzet alapú szintet egy bizánci torony öleli körül. A félkör alakú fal két méter magas. A sír bejáratához egy járda vezet azok számára, akik le akarták róni kegyeletüket a görög filozófus előtt.

A feltáráson találtak továbbá agyagedényeket és ötven darab pénzérmét Nagy Sándor korából. A bizánciak megsemmisítették a sír épületét, és egy négyzet alapú tornyot építettek a helyére. Arisztotelész a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói között tartják számon. Ő volt a makedón hadvezér, Nagy Sándor nevelője.