Geológiai képződmény az „elveszett” görög romváros

2016.06.03. 09:59

Geokémiai folyamatok hozták létre a tenger alatti „romokat”.

2013-ban kisebb szenzációt keltett, amikor búvárok egy ismeretlen görög város romjait fedezték fel a turisták körében népszerű Zákinthosznál. A „romok” alaposabb vizsgálata alapján azonban most kiderült, hogy az „eltűnt várost” természetes folyamatok hozták létre. 

Zákinthosz népszerű turistaparadicsomnak számítForrás: Elter Tamás

Amikor a könnyűbúvárok meglátták a kikövezett utaknak, udvaroknak és oszloptalapzatoknak tűnő képződményeket a zákinthoszi Alikanasz-öbölben, meg voltak győződve,

hogy egy eddig ismeretlen civilizáció romjaira bukkantak.

Geológiai jelenség alkotta a „romokat”

A University of East Anglia ma publikált sajtóközleményéből azonban kiderül, hogy a „régészeti lelőhelyet” a pliocén időszakban (úgy ötmillió évvel ezelőtt) végbement geológiai jelenség hozta létre.

Búvárok a „romoknál”Forrás: University of Athens

„A helyszínt légzőcsöves búvárok fedezték fel, és első pillantásra úgy vélték, hogy a tengerben eltűnt ősi kikötő maradványai lehetnek” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Julian Andrews professzor. „Olyan maradványokat találtak, amely kerek oszloptalapzatokra és kövezett padlóburkolatokra emlékeztettek. Rejtélyes módon azonban az életnek semmi más nyoma – például agyagedények – nem volt.

A bizarr felfedezést alaposan megvizsgálták a helyszínen a görög víz alatti antikvitások hivatalának kutatói.

Szénhidrogén-szivárgás áll a háttérben

A kutatócsoport mikroszkópia, röntgenelemzés és stabil izotópos eljárásokat használva aprólékos részletességgel kielemezte a víz alatti alakzatok ásványianyag-tartalmát és szövetszerkezetét.

„Megvizsgáltuk a két és öt méter mélység között elhelyezkedő helyszínt, és az találtuk, hogy valójában természetesen előforduló geológiai jelenségről van szó” – mondta Andrews.

Oszloptalapzatra hasonlító képződményForrás: University of Athens

„A némileg kör alakú oszloptalapzatoknak tűnő korong és fánk alakú morfológiajellemző a mai és a régi korok tengerfenekén látható szénhidrogén-szivárgásoknál előforduló ásványosodásra vezethető vissza” – magyarázta a professzor.

„Arra az eredményre jutottunk, hogy ezeknek a fánk alakú konkrécióknak a hosszanti elhelyezkedése valószínűleg egy felszín alatti repedésnek köszönhető, amely nem teljesen tört át a tengerfenék felszínére” – mondta Andrews. „A repedés lehetővé tette, hogy gázok, elsősorban metán szökjön ki a mélyből.”

A mikrobák is besegítettek

„Az üledékben élő mikrobák a metánban lévő szenet használják üzemanyagként.

A metán mikrobák általi oxidációja azután megváltoztatta az üledék kémiáját,

és egyfajta természetes cement jött létre, amelyet a geológusok konkréciónak hívnak” – folytatta Andrews. „Ebben az esetben a cement dolomitnak nevezett szokatlan ásvány volt, amely ritkán képződik tengervízben, de meglehetősen gyakori a mikrobákban gazdag üledékekben.”

Kikövezett „padló"Forrás: University of Athens

A konkréciókat azután az erózió tette a mai módon láthatóvá a tengeraljzaton.

Ez a jelenség meglehetősen ritka a sekély vizekben. A legtöbb hasonló felfedezés rendszerint több száz, gyakran több ezer méteres mélységekhez köthető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK