Tudja-e, hogy mi volt az ókori világ hét csodája?

2016.06.07. 14:54

Az antik civilizáció bámulatos dolgokat alkotott mind a művészetekben, mind pedig az építészetben. Az ezek közül kiemelkedő egyedi alkotásokat már saját korukban is a világ csodáiként emlegették. 

Évszázadokig tartó lista-csata

A rómaiaknál a vízvezetéktől a padlófűtésen át egészen a vízöblítéses vécéig, a csatornázásig és a birodalmat összekötő kifogástalan minőségű utakig terjedt azon technológiák sora,

melyekhez képest a középkor bizony hatalmas visszafejlődésnek bizonyult.

A hellén művészetek, különösen a szobrászat magas színvonalát is csak a reneszánszban sikerült ismét utolérni. 

Az ókori világ hét csodája az antik kor rendkívül fejlett technológiai és művészeti kulturájának bizonyítéka. A képen az egyik "csoda", a Kr.e. a 3. században épült alexandriai világítótorony, a Pharosz rekonstrukciója láthatóForrás: Thinglink

Az ókori keleti birodalmakban emelt hatalmas építmények között pedig akadnak olyanok is, amelyekről még a modern kor szakértői sem tudják biztosan megmondani, hogyan építhették fel ezeket.

A legkiemelkedőbb alkotásoknak saját korukban is országhatárokon átívelő hírük volt.

Ezek közül hetet a Kr. e. 2. században élt szidoni Antipatrosz listázott, melyeket ettől fogva az ókori világ hét csodájaként emlegettek.

Az ókori kelet nagy kultúrái, köztük Mezopotámia és Egyiptom lenyűgöző építészeti emlékeket hagytak ránk örökülForrás: Pinterest

 A „hét csoda” Antipatrosz interpretálásában: a gizai piramisok, Szemiramisz függőkertjei, az ephezoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus, és az alexandriai világítótorony, a Pharosz.  Több kísérlet is történt az évszázadok alatt, hogy a listából elvegyenek, vagy éppen kiegészítsék azt.

Az ókori Rómát olyan fejlett építészeti kultúra jellemezte, amelyhez képest a korai középkor komoly visszaesésnek számítottForrás: Youtube

A korai középkor kezdetén, a 6. században Tours-i Szent Gergely keresztény bölcselő

Bábel tornyát ugyancsak az antik csodák közé sorolta,

ám mivel semmi sem bizonyította létezését, gyorsan kikopott a listáról. 

Az isztambuli Hagia Szophia belső tereForrás: ayasofyamuzesi.gov.tr

Születtek más javaslatok is, így többek között a Théba (ma Luxor, Egyiptom) határában állt Amenhotep-féle templom hatalmas szobrai, a Memnón- kolosszusok, Jeruzsálem híressége, Salamon temploma, vagy éppen a bizánci időkben, Justinianus császár uralkodása alatt emelt Hagia Szophia  bazilika listára vételéről.

A Memnón kolosszusok archív fotója, 1862-bőlForrás: Royal Collection Trust

Antipatrosz összeállítása azonban kiállta az idők próbáját,

így mind a mai napig az ő listáján szereplő alkotásokat tekintjük az ókori világ hét csodájának.

Mi lett a sorsa az antik csodáknak?

A Kairó határában fekvő három nagy, az ó-birodalom idején épült gizai piramis, a Kheprhén, a Kheopsz és a Mükerinosz ( ó-egyiptomi fonetikával:  Hafré, Hufu és Menkauré) is túlélte több mint 4000 év megpróbáltatásait, és mind a mai napig Egyiptom leghíresebb látványosságát alkotják.  

A négy és félezer éves gizai piramisok az ókori világ legrégebbi építményei közé tartoznakForrás: Futura Science

Máig vitatott az építési technológiájuk,

hiszen a 4500 éves Kheopsz piramis 146,7 méteres magassága közel 10 méterrel haladja meg a Gellért-hegy magasságát. Szemiramisz függőkertjét  - a második csodát  - Kr.e  600 körül II. Nabukodonozor babilóniai király építtette felesége, a méd királylány, Amüthisz iránt érzett szerelme okán.

Szemiramisz függőkertjeinek rekonstrukciójaForrás: Hanging Gardens of Babylon

A lépcsőzetesen felépített hatalmas kertet Sztrabón, a Kr. e. 1. században élt görög földrajztudós írta le a legrészletesebben.

Szemiramisz függőkertjei nyomtalanul megsemmisültek, ezért egyesek a műtárgy létezését is kétségbe vonták.

A harmadik káprázatos épület az Epheszoszban álló Artemisz (Diána) szentély volt.

Az epheszoszi Artemisz-templom rekonstrukciójaForrás: Imgur

A Kr. e. 550 körül Khersziphrón tervei alapján megkezdett és 120 évig tartó építkezés eredménye, a 105 méter hosszú és 51 méter széles épület tetőszerkezetét 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta.

Artemisz szentélyének rekonstrukciója. Hérosztratosz gyújtotta fel, hogy tettével hallhatatlanná tegye a nevétForrás: Youtube

A templom Kr. e. 356. július 21-én semmisült meg;

egy Hérosztratosz nevű férfi gyújtotta fel, hogy hallhatatlanná tegye a nevét.

Ez sikerült is neki, ám Artemisz templomát nem építették újjá; néhány oszlopa ma az isztambuli Hagia Szophiában tekinthető meg, ahová beépítették ezeket.

Az olümposzi Zeusz szobor rekonstrukciója. A szobor 13 méter magas lehetettForrás: Wikimedia Commons

Az ókori hellén világ leghíresebb szobrásza Pheidiasz alkotása a lista szerinti következő antik csoda, az olümpiai Zeusz-templomban elhelyezett görög főisten hatalmas, 4 emelet magasságú szobra, amit Kr.e. 435-ben állítottak fel.

Történészek szerint tűzvész semmisíthette meg az ókori világ egyik leghíresebb remekművét,

de mások úgy tudják, hogy a súlyosan pszichopata római császár, Gaius Caligula (uralkodott Kr. u. 34 és 41 között) Rómába akarta szállítatni, ám terve csúfos kudarcot vallott, mivel bontás közben megsemmisült a szobor.

Caligula márványportréja a Kr. u. 1 . század első feléből. Egyes feltevések szerint akkor semmisült meg a Zeusz szobor, amikor Caligula császár Rómába akarta szállíttatniForrás: Carlsberg New Glyptotek/Sergey Sosnovskiy

A halikarnasszoszi mauzóleum Kr. e. 353 és 350 között épült, Mauszólosz perzsa satrapa (királyi helytartó) és felesége számára.

A halikarnasszoszi mauzóleum rekonstrukciójaForrás: Youtube

A 45 méter magas síremlék pódiumon állt, tetejét egy hatalmas, a hellenisztikus kor neves szobrásza, Pütheosz által kifaragott négyesfogat szobra díszítette.

A mauzóleum tetejét díszítő, Pütheosz által alkotott négyesfogat rekonstrukciójaForrás: Ancient World

A monumentális építményről idősebb Plinius, a Kr. u. 1. században élt és alkotott római író illetve polihisztor adott részletes leírást.

A síremlék közel 16 évszázadon át fennmaradt;

földrengések döntötték romba, és a 15. századra már csak az alapjai maradtak meg.

Az építtető, Mauszólosz szobra, a Kr.e. 3. századbólForrás: Wikimedia Commons

A romok maradványait brit régészek tárták fel 1852-ben. A hét csoda közül az egyik leghíresebb, az egykor Rodosz szigetén állt és világítótoronyként is funkcionált, Héliosz napistent ábrázoló hatalmas bronzszobor, a kolosszus volt.

A rodoszi kolosszus a hagyomány szerint a kikötő bejáratánál állt, ám ez kevéssé valószínűForrás: Greek Islands Secrets

A 33 -35 méter magas, Kharész által alkotott monstrum megépítéséhez a korabeli feljegyzések szerint 18 tonna bronzot,

és 5 tonna vasat használtak fel. A népszerű vélekedéssel szemben a kolosszus nem a kikötői bejárat mólóján, hanem attól feljebb a domboldalon állt.

A kolosszust a legnagyobb valószínűség szerint a kikötő fölött állították felForrás: Ancient.eu

Kr. e 225-ben egy erős földrengés miatt ledőlt. A város lakói újjá akarták építeni, amihez III. Ptolemaiosz is felajánlotta támogatását, ám egy orákulum jóslata miatt a tervből mégsem lett semmi. A 7. században,

az arab hódítás idején a szobor maradványait szétdarabolták,

és egy szíriai zsidó kereskedőnek eladták.

A kolosszust földrengés döntötte le, az arab hódítás idején szétdarabolták, és eladtákForrás: Picassa

Ugyancsak földrengés végzett az ókor talán legimpozánsabb épületével, az alexandriai világítótoronnyal, a Pharosszal is. Az Alexandria előtti Pharosz szigetén (innen kapta a nevét) felépített, fehér márvánnyal borított torony

115 -135 méter magas lehetett.

A Pharosz magassága meghaladhatta a 130 métert isForrás: Geode Press

Építését Kr.e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér egyiptomi király uralkodása idején kezdték meg. Az impozáns épület hosszú évszázadokig sértetlenül fennállt.

956-ban földrengés okozott benne kisebb károkat,

majd a 14. század elején két nagyobb egymást követő földrengés súlyos károkat okozott az épületben.

A Pharosz fénye 100 kilométerre is ellátszott a tengerenForrás: Thinglink

Maradványait 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán bontatta el, hogy anyagát erődépítésre használják fel. A Pahrosz romjait 1994-ben búvárok fedezték fel a tenger mélyén, az alexandriai kikötő előtt. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK