Június 5-én, vasárnap, alig néhány nappal a 29 éves szörföst, Ben Gerringet ért halálos kimenetelű cápatámadás után, szintén a nyugat-ausztráliai Perth közelében egy 60 éves női búvár esett áldozatául egy nagy fehér cápa támadásának. Annak ellenére, hogy a cápás balesetek rendkívül ritkák, Nyugat-Ausztrália partvidékét a világtenger „cápatámadási fővárosának” nevezik az itt előforduló, relatíve nagyobb számú agresszió miatt.

A déli félteke cápaparadicsoma

Ausztrália földrajzi adottságainak köszönhetően – a fajszámot tekintve – a földkerekség cápákban leggazdagabb kontinense.

A földrész méretű ország partjait két óceán mossa,

és ami a vízhőmérsékleti viszonyokat illeti, az északi és északkeleti partvidék, a pacifikus régióhoz tartozó Timor-, Arafura, illetve Korall-tenger meleg, trópusi vizei mellett Ausztrália déli partvidékén az antarktiszi áramlási rendszernek köszönhetően a hűvös, mérsékelt övi víztömegek is megtalálhatók.

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a legnagyobb testű húsevő cápafaj, Ausztrália egyes partszakaszain időszakosan viszonylag gyakorinak számítForrás: Elter Tamás archívuma

A világóceánból ismert több mint 400 cápafajból (Selachiimorphes)

170 tekinthető honos fajnak az ausztrál vizekben.

Összehasonlításképpen, a föld országai közül a cápafajok számában második leggazdagabbnak számító Dél-afrikai Köztársaság atlanti- és indiai-óceáni partszakaszán „csak” 117 cápafajt írtak le eddig a tengerbiológusok, a Dél-Európát övező Földközi-tengerben pedig alig 47 faj honos.

Ausztrália leggyakoribb nagy testű cápái közül a potenciálisan veszélyes fajok közé tartozik a nagy fehér, a tigris-, a bika-, az óceáni fehérfoltú és a bronzcápa isForrás: Australian Geographic

(Nekünk, magyaroknak érdekes információ lehet, hogy a mediterrán fajok közül a hozzánk legközelebbi Adriai-tengerből 26 cápafaj ismert.)

A világtenger legkisebb cápafaja a mélytengeri törpe tüskéscápa (Squaliolus laticaudus) alig 27 cm hosszúForrás: NOAA

Az Ausztráliát övező óceáni víztömegben egyaránt megtalálható a világtenger legkisebb cápafaja, az alig 27 cm hosszú, mélytengeri életmódot folytató világító törpe tüskéscápa (Squaliolus laticaudus) csakúgy, mint a földkerekség leghatalmasabb cápája és hala is egyben, az akár 16-18 méteres maximális testhosszúságot elérő és a sziláscetekhez hasonlóan planktonszűrögető érdes- vagy cetcápa (Rhincodon typus).

A  bálnaméretű érdescápa (Rhincodon typus) jámbor planktonevőForrás: Elter Tamás

Zsákmányolási szokásai és testmérete alapján az emberre nézve potenciálisan veszélyesnek tartott 37 fajból

szinte az összes megtalálható a hosszú ausztráliai partszakasz mentén,

köztük a támadási statisztikák szerint legveszélyesebb nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias),

Prédálási szokásai miatt a nagy fehér a potenciálisan legveszélyesebb cápafajForrás: Elter Tamás

a tigriscápa (Galeocerdo cuvier), a bikacápa (Carcharhinus leucas), az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus), vagy a homoki tigriscápa (Carcharias taurus), de más egyéb méretes fajok is,

A második helyezett tigriscápa (Galeocerdo cuvier) szintén viszonylag gyakori Ausztrália trópusi területeinForrás: Elter Tamás

köztük a máshol jóval ritkább, de akár a 6 méteres hosszúságot is elérő nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran), vagy az alkalmanként több száz egyedből álló kongregációkba összeverődő nyíltvízi selyemcápa (Carcharhinus falciformis).

A nyíltvízi selyemcápák (Carcharhinus falciformis) időnként több száz egyedből álló kongregációkba állnak összeForrás: Elter Tamás archívuma

Ami a fajszám területi koncentrációját illeti, a keleti oldal meleg vizes partszakaszán fekvő Új-Dél Wales a listavezető;

Ausztráliában a veszélyes fajok közé sorolják a bronzcápát (Carcharhinus brachyurus) isForrás: Elter Tamás archívuma

csak e tartomány vizeiből 50 rezidens cápafaj ismert, ami egymagában több, mint például az ugyancsak gazdag élővilággal rendelkező trópusi Vörös-tenger összes, 45 cápafaja.

Korántsem a leggyakoribb, mégis a nagy fehér a listavezető

A hosszú évtizedekre, sőt, több mint két évszázadra visszanyúló támadási statisztikák is megerősítik, hogy számokban Ausztrália a világelső a halálos kimenetelű cápatámadások rangsorában. 

A nyugat-ausztráliai partvidék lapos, homokos partjai különösen népszerűek a szörfösök körébenForrás: Elter Károly

A Sidney-ben  működő Taronga Conservation Society tengerkutatói által gondozott Australian Shark Attack File (ASAF), azaz Ausztrál Cápatámadási Adatbank nyilvántartása szerint az országban 1791 és 2016 júniusa között,

összesen 1005 dokumentált, illetve regisztrált, nem provokált cápatámadás történt,

amelyből 234 volt halálos kimenetelű.

A homoki tigriscápát (Carcharias taurus) tartották az 1950-es, 1960-as években az ausztrál vizeken történt cápatámadások fő felelősének, ami miatt csaknem kiirtották a fajtForrás:  Elter Tamás

Az összes agresszióra vetített fatalitási ráta (a halálos esetek aránya) 30%, ami a világon a legmagasabbnak számít.

A nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) akár 6 méter hosszúra is megnőhetForrás: Myballito.co.za

A múlt héten, illetve hétvégén történt eseteket is beleszámítva, az elmúlt két évben 10 cápatámadást regisztráltak, és ebből 8 végződött halállal.

A  nagyobb cápafajok területi megoszlását ábrázoló infografikaForrás: Australian Geographic

A más területekhez képest rendkívül magasnak tekinthető ausztrál halálozási arány magyarázata, hogy a támadások túlnyomó többsége egyetlen fajhoz, a nagy fehér cápához köthető. Ez a tény további érdekes kérdéseket vet fel.

A legtöbb halálos kimenetelű támadás a nagy fehérhez köthetőForrás: Elter Tamás

Szemben azzal, hogy a cápatámadásokról szóló hírek hátterében többnyire a fehér cápa áll, tudni kell, hogy a nagy testű fajok közül ez az egyik legritkább cápafaj.

Az óceáni tengerjárás és a lapos partvidék miatt Nyugat-Ausztrália különösen kedvelt a szörfösök körébenForrás: Elter Tamás

A nagy fehér cápák életmódját kutató tengerbiológusok becslése szerint

a világtenger nagy fehér populációja 10, legfeljebb 12 ezer egyedből állhat.

Ezért önként adódik a kérdés, hogy akkor vajon miért ehhez az extrém ritka fajhoz kötődik a regisztrált támadások közel kétharmada?

Ritka, ám koncentrált

A magyarázat, hogy a nagy fehér cápák a világtenger néhány pontján kis területre koncentrálódnak, és ha ezek a vidékek egybeesnek a turista-, illetve vízi rekreációs paradicsomokkal, már érthetőbbé válnak a kontójukra írt agressziók.

A harmadik legveszélyesebbnek tartott bikacápa (Carcharhinus leucas) harapása a legerősebb az összes cápafaj közülForrás: Elter Tamás archívuma

Ezeket a viszonylag kis, rövid partszakaszokhoz köthető területeket nevezzük hot spotnak.

Nyugat-ausztrál partvidék. Ez a nagy fehér cápák egyik legfontosabb hot spotjaForrás: Elter Károly

A világtenger legjelentősebb nagy fehér cápa hot spotjai közül három is Ausztráliához kötődik, az Indiai-óceán partján fekvő Perth környéke, Dél-Ausztráliában a Neptune-szigetek és a Tasmán-szoros térsége, Kelet-Ausztráliában pedig Queensland tartomány partvidéke.  

A cápatámadások kis számuk ellenére is mindig az érdeklődés fókuszában állnakForrás: Shark Attacks

A világtenger további ismert hot spotjai: a Farallon-szigetek és a San Franciscói-öböl, valamint a Santa Barbara és Long Island közötti partszakasz Kaliforniában, az Egyesült Államok keleti partvidékén Massachusetts, illetve Cape Cod környéke, a Dél-afrikai Köztársaságban a fokföldi Vals-öböl, a Walker-öböl, illetve a Dyer-sziget, valamint a Mossel-öböl.

A világhírű dél-afrikai nagyfehércápa-kutató és természetfotós, Chris Fallows egy nagy fehér érintésre adott reakcióit vizsgáljaForrás: Apex Shark Expeditions

Annak ellenére, hogy a mediterrán populáció egyedszáma az elmúlt négy-öt évtizedben a földközi-tengeri nagy fehér cápák előfordulását kutató tengerbiológusok szerint mintegy 60%-al csökkent,

a Földközi-tenger még így is a negyedik-ötödik legfontosabb hot spotnak számít a világtengeren;

elsősorban a Messinai-szoros és a Tirrén-tenger vidékén sanszos az előfordulásuk.

Miért koncentrálódhatnak Nyugat-Ausztráliában?

A június 5-én, illetve május 31-én történt halálos kimenetelű támadások mellett 2014-ben és 2015-ben is több, ismétlődő nagyfehércápa-agresszió történt Perth környékén.  2012 volt a rekordév: ekkor öt halálos kimenetelű nagyfehércápa-támadás történt Nyugat-Ausztrália indiai-óceáni partszakaszán.

A krokodilok és a kajmánok évente jóval több áldozatot szednek, mint a cápákForrás: Chris Gilette

Az évszaki egybeesések és egyéb megfigyelések alapján is úgy tűnik, hogy a késő őszi, illetve téli időszakban (a déli féltekén ez a májustól augusztusig terjedő időszak) megnövekszik a nagy fehér cápák egyedszáma a nyugat-ausztráliai partvidéken. 

Az egyedkoncentráció okát még nem sikerült teljeskörűen megfejteniForrás: Elter Tamás archívuma

Ennek okai még nem pontosan tisztázottak,

de a legnagyobb valószínűség szerint szaporodásbiológiai okokkal hozhatók összefüggésbe.

2004-ben fedezték fel, hogy az ugyancsak jelentős hot spotnak számító dél-afrikai területekről a nagy fehér cápák időszakosan Nyugat-Ausztráliába vándorolnak, átúszva az Indiai-óceánt.

Nicole vándorútja volt a megfejtés

 A Mossel-öbölben dél-afrikai kutatók által szatellites jeladóval megjelölt, Nicole névre keresztelt nőstény nagy fehér vándorlásának pontos nyomon követése bizonyította be először a Dél-Afrika és Ausztrália közötti vándorlást. 

Nicole az óceán átúszása közben nem táplálkozott,

és többnyire egyenletes, 5 km/h-s tempóban, a felszín és 90 méteres vízmélység közötti tartományban tette meg a hosszú utat.

Nicole vándorlása több tanulsággal is szolgált. A kép illusztrációForrás: Elter Tamás archívuma

Amire nincs magyarázat, hogy Nicole néhányszor a fajtól eddig nem ismert mélységekbe ereszkedett le rövid időre, egyszer 1 230 méterig. Az ausztrál partoknál közel három hónapot töltött el, majd visszatért a Mossel-öbölbe. Azóta más megjelölt egyedek megfigyelésével is sikerült bebizonyítani, hogy nem elszigetelt, egyedi jelenségről van szó.  

Nyugat-Ausztrália szaporodási terület lehetForrás: Elter Tamás

A tengerbiológusok az időszakosan megnövekvő egyedszámból arra a következtetésre jutottak, hogy Nyugat-Ausztrália egyes partszakaszai a nagy fehér cápák szaporodó területei lehetnek. Perth és környéke a hosszan elnyúló lapos, homokos partvidék (ez az úgynevezett neutrális parttípus), valamint a tengerjárás keltette erős hullámok miatt rendkívül népszerű a szörfösök körében.

A szörfösök mellett a szigonypuskás, légzőcsöves búvárok a leggyakoribb áldozatok Ausztráliában. Az élénk színű felszerelés viselése sem ajánlott azokon a vizeken, ahol nagyobb testű cápák fordulhatnak előForrás: Elter Károly

Nem véletlen, hogy az áldozatok túlnyomó többsége is közülük kerül ki, csakúgy, mint az idén május 31-én, illetve ezt megelőzően a 2015. július 25-én és február 9-én történt halálos kimenetelű nagyfehér-támadásoknál.

Peches áldozatok

A statisztikát vizsgálva megállapítható, hogy a nem provokált támadások áldozatai között

feltűnően magas, közel kétharmados arányt képviselnek a szörfösök.  

E támadások hátterét vizsgálva a cápák viselkedésbiológiájával foglalkozó kutatók többsége egyetért abban, hogy a szörfösöket ért  agressziók csaknem kivétel nélkül úgynevezett prédatévesztésen alapuló támadások. 

Szaporodásbiológiai okokból is a nagy fehér cápa komolyan veszélyeztetett fajForrás: Elter Tamás archívuma

Erre az a legfőbb bizonyíték, hogy az esettanulmányok szerint

szinte mindig csak egy harapás éri az áldozatot;

a nagy fehér cápa, miután a harapással (ez a cápáknál az érzékelési mechanizmus fontos része) meggyőződött arról, hogy nem természetes, hanem „idegen” prédát fogott, elengedi az áldozatát.

A cápatámadások a szörfösök és a fürdőzők közül szedik a legtöbb áldozatotForrás: Origo

Az, hogy ennek ellenére is kiemelkedően magas a halálos eredménnyel végződő támadás, a nagy fehér harapási mechanizmusára vezethető vissza.

A Málta mellett 1987 áprilisában kifogott világrekordernek tartott 7 méter 13 cm hosszú nagy fehér cápa archív fotójaForrás: Elter Tamás archívuma

A húsevő cápafajok közül a nagy fehér a legrobusztusabb és legnagyobb tömegű cápa, a kifejlett egyedek átlagos testhossza a hímeknél 4,2–5, 5 méter, a nőstényeknél  pedig  4,8–6 méter közötti. Ismertek ennél nagyobb, 6 méternél hosszabb példányok is,ezek közül a legtöbb egyébként a Földközi-tengerből származik.

Szándékolatlanul halálos

Testméretéből adódóan a nagy fehér cápa szájszélessége, illetve állkapcsa is a legnagyobb más húsevő fajokhoz képest. A faj mögött álló közel 5 és fél millió éves evolúció (a Carcharodon carcharias első ismert példányai a fosszilis bizonyítékok szerint 5,5 millió éve, a miocén időszak legvégén jelentek meg a Csendes-óceán északkeleti területén) 

a nagy testű préda elejtésére alkalmas fogazatot fejlesztett ki;

a nagy fehér felső állkapcsában 26 széles, háromszög alakú és erősen fűrészezett szélű fog, az alsó állkapocsban pedig  28 keskenyebb és hegyes, ugyancsak fűrészes szélű fog ül.

A nagy fehér cápa állkapocsszerkezete hatalmas húsdarabok kitépését szolgáljaForrás: Origo

Ez a fogszerkezet nagy húsdarabok kitépésére szolgál. A nagy fehér harapáskor először felemeli az orrát, és előretolja a felső állkapcsát, majd az alsó állkapcsot lefelé feszíti. Az áldozatba mélyedő fogak közül az alsó állkapocsban ülő keskenyebb fogak rögzítik a harapást, a felső állkapocs fogai pedig tépik a húst, amit az állat a feje jobbra-balra mozgatásával ér el.  

A nagy fehér rendelkezik az egyik leghatékonyabb harapási mechanizmussalForrás: Elter Tamás

A mérési eredmények szerint a nagy fehér harapásereje 1,6 tonna négyzetcentiméterenként. Egy-egy megtermettebb példány egyetlen harapással a méretes zsákmányállatból

akár 30-50 kilogrammos húsdarabot is képes kitépni.

Erre a harapási mechanizmusra vezethető vissza, hogy a prédatévesztéses támadásoknál az áldozat egyetlen harapás ellenére is belehalhat a többnyire súlyos, roncsolásos sérülésbe.

A nagy fehérrel szembenézni nem éppen nyúlszívűeknek való kalandForrás: Mike Rutzen

A cápák üldözése, irtása nem megfelelő válasz a támadásokra, amint az Ausztráliában már többször is megtörtént egy-egy halálos kimenetelű baleset után.  

Az óceán a cápák hazája, ahol mi csak vendégek vagyunkForrás: Elter Tamás

Tudomásul kell venni, hogy az óceán az ő hazájuk, ahol mi csak vendégek vagyunk. Jó vendég módjára, a házigazdák szokásaihoz illene alkalmazkodnunk, és elkerülni a vízisportokra még oly alkalmas olyan területeket , amelyet a cápák már azóta használnak, hogy az ember egyáltalán kimerészkedett volna a tengerre.