Egy robot három munkahelyet generál

cebit2016
A Tinker Toys robot made out of bio-degradable Poly-Lactid Acid with a 3D printer is on display at the Digital Business fair CEBIT in Hanover, central Germany, on March 15, 2016. Tinker Toys offers young kids the possibility to design their own toys on the internet, have them printed out and sent to them. / AFP / John MACDOUGALL
Vágólapra másolva!
Az igaz, hogy egyre több munkaerőt tesznek feleslegessé a robotok, de emelett sokat generálnak is - erről és a hazai robotika helyzetéről beszélt az ABB robotikai üzletágának vezetője, Paplogó Zoltán. A svájci eredetű cég szerint ugyanis egyáltalán nem kell aggódnunk amiatt, hogy a robotok elveszik a munkánkat.
Vágólapra másolva!

Egy 2011-es németországi kutatás szerint az országban egymillió eladott robotra hárommillió új munkaerő jut - mondta el Paplogó Zoltán, az ABB robotikáért felelős üzletágának vezetője.

A robotok egyre szélesebb körben képesek dolgozni Forrás: ABB

Igaz, Magyarországon csak 20 éve indult be a robotika szekere, a hazai piacra is egyre inkább beférkőznek az ipari és az úgynevezett együttműködő robotok. Az elmúlt húsz évben az ABB ezer robotot hozott itthonra, amelyet 16 fő működtet é szerel be, ennek a számnak azonban többszörösére számítanak az elkövetkezendő években.

Elkerülhetetlen, és nem is kell elkerülni

Jogos a felvetés, hogy ezek a robotok olyan munkahelyeket szünethetnek meg, amelyekben eddig akár százak is dolgozhattak - Paplogó szerint azonban az egész folyamat elkerülhetetlen, és nem is kell elkerülni.

- mondta el a sajtótájékoztatón.

Itthon, mint a nemzetközi trendben is, az ipari robotok és az úgynevezett szolgáltató- vagy szervizrobotok azok, amelyek a legjobban fogynak. A szervizrobotok alá lehet sorolni például az egyre inkább ismert fűnyíró- vagy porszívórobotot is, így nem csak az ipar, de a háztartások terén is beszélhetünk már magyar robotikáról. A fejlődést egyébként leginkább az élelmiszeripar robotosítása során látják az ABB szakemberei.

Az ABB egyik legnagyobb ipari robotja Forrás: ABB

Itthon egyértelműen az autóipar az, amely a legtöbb robottal dolgozik. Mivel egyre kisebb, könnyebb, de nagyobb teljesítményű (azaz energiahatékony) robotok kerülnek ki a gyárakból, sokkal többet tudnak ma telepíteni, mint régebben - ez is a robotika javára fordítható. Itthon az ilyen szerkezetek elsősorban hegesztésre, gépkiszolgálásra vagy anyagmozgatásra érkeznek a cégekhez.

Veszélyes munkákat válthat ki

Paplogó azt is elmondta, hogy nagyon sok helyen az olyan munkákat veszik át a robotok, amelyek veszélyesek, vagy olyan körülmények között zajlanak, ahová az emberi munkaerőt nem szívesen küldik. Ennek tipikus példája a kohászat és öntészet. "A munkások inkább örülnek, hogy kiváltják a munkát a robotok, mert senki nem akar 50 Celsius-fokban dolgozni" - mondta.

Ugyanígy hasznos a robotok megjelenése az olyan különleges iparágakban, mint például a gyógyszeripar vagy az orvosi eszközök gyártása - így ki tudják küszöbölni azt, hogy

a sterill környezetbe valaki baktériumokat hozzon, ami komoly következményekkel járhat.

A robotok ezen kívül új munkahelyeket is teremtenek - jelentette ki Paplogó. Sőt, az a tendencia, hogy a robotok kiegészítik, és nem teljesen kiváltják az emberi munkát, például a precizitást igénylő, pepecselős folyamatok esetében.

YuMi, az ABB együttműködő robotja Forrás: ABB

"Mivel a robotok behozásával nő a termelékenység, gyorsabb és több folyamatra van szükség azoknál az egységeknél is, ahol még emberi munkát alkalmaznak" - fejtette ki.

A robot munkája előtti és utáni feladatokra több munkaerő kell,

így az ABB robotikai ága szerint nemhogy aggódnunk kellene a gépek miatt, hanem örülnünk, hogy plusz munkaerőt generálnak.

Persze lehet pro és kontra érveket felhozni a téma mellett, de itthon egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy komoly problémát okoz majd a téma - ezer robottal nem tudunk annyi munkaerőt kiváltani, amennyi számottevően csökkenthetné a munkahelyeket.