Az igaz, hogy egyre több munkaerőt tesznek feleslegessé a robotok, de emelett sokat generálnak is - erről és a hazai robotika helyzetéről beszélt az ABB robotikai üzletágának vezetője, Paplogó Zoltán. A svájci eredetű cég szerint ugyanis egyáltalán nem kell aggódnunk amiatt, hogy a robotok elveszik a munkánkat.
Egy 2011-es németországi kutatás szerint az országban egymillió eladott robotra hárommillió új munkaerő jut - mondta el Paplogó Zoltán, az ABB robotikáért felelős üzletágának vezetője.
Igaz, Magyarországon csak 20 éve indult be a robotika szekere, a hazai piacra is egyre inkább beférkőznek az ipari és az úgynevezett együttműködő robotok. Az elmúlt húsz évben az ABB ezer robotot hozott itthonra, amelyet 16 fő működtet é szerel be, ennek a számnak azonban többszörösére számítanak az elkövetkezendő években.
Elkerülhetetlen, és nem is kell elkerülni
Jogos a felvetés, hogy ezek a robotok olyan munkahelyeket szünethetnek meg, amelyekben eddig akár százak is dolgozhattak - Paplogó szerint azonban az egész folyamat elkerülhetetlen, és nem is kell elkerülni. A robotok meghódítják a világot, de én úgy gondolom, hogy ez egy jó dolog" - mondta el a sajtótájékoztatón.
Itthon, mint a nemzetközi trendben is, az ipari robotok és az úgynevezett szolgáltató- vagy szervizrobotok azok, amelyek a legjobban fogynak. A szervizrobotok alá lehet sorolni például az egyre inkább ismert fűnyíró- vagy porszívórobotot is, így nem csak az ipar, de a háztartások terén is beszélhetünk már magyar robotikáról. A fejlődést egyébként leginkább az élelmiszeripar robotosítása során látják az ABB szakemberei.
Itthon egyértelműen az autóipar az, amely a legtöbb robottal dolgozik. Mivel egyre kisebb, könnyebb, de nagyobb teljesítményű (azaz energiahatékony) robotok kerülnek ki a gyárakból, sokkal többet tudnak ma telepíteni, mint régebben - ez is a robotika javára fordítható. Itthon az ilyen szerkezetek elsősorban hegesztésre, gépkiszolgálásra vagy anyagmozgatásra érkeznek a cégekhez.
Veszélyes munkákat válthat ki
Paplogó azt is elmondta, hogy nagyon sok helyen az olyan munkákat veszik át a robotok, amelyek veszélyesek, vagy olyan körülmények között zajlanak, ahová az emberi munkaerőt nem szívesen küldik. Ennek tipikus példája a kohászat és öntészet. "A munkások inkább örülnek, hogy kiváltják a munkát a robotok, mert senki nem akar 50 Celsius-fokban dolgozni" - mondta.
Ugyanígy hasznos a robotok megjelenése az olyan különleges iparágakban, mint például a gyógyszeripar vagy az orvosi eszközök gyártása - így ki tudják küszöbölni azt, hogy a sterill környezetbe valaki baktériumokat hozzon, ami komoly következményekkel járhat.
A robotok ezen kívül új munkahelyeket is teremtenek - jelentette ki Paplogó. Sőt, az a tendencia, hogy a robotok kiegészítik, és nem teljesen kiváltják az emberi munkát, például a precizitást igénylő, pepecselős folyamatok esetében.
"Mivel a robotok behozásával nő a termelékenység, gyorsabb és több folyamatra van szükség azoknál az egységeknél is, ahol még emberi munkát alkalmaznak" - fejtette ki. A robot munkája előtti és utáni feladatokra több munkaerő kell, így az ABB robotikai ága szerint nemhogy aggódnunk kellene a gépek miatt, hanem örülnünk, hogy plusz munkaerőt generálnak.
Persze lehet pro és kontra érveket felhozni a téma mellett, de itthon egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy komoly problémát okoz majd a téma - ezer robottal nem tudunk annyi munkaerőt kiváltani, amennyi számottevően csökkenthetné a munkahelyeket.