Tudja-e, hogy mi is az a szupercella?

2016.06.13. 11:35

 A múlt szombati heves zivatarral kapcsolatos tudósításokban szerepelt, hogy a Dunántúl térségében szupercella alakult ki. A közeljövőben nagy valószínűséggel egyre gyakrabban kell számítanunk e légköri jelenség kialakulására.

A légkör egyik legfélelmetesebb jelensége

Amikor a viszonylag hosszabb ideig tartó, fülledt és párás időjárást okozó meleg periódust egy markáns hidegfront betörése szakítja meg,

heves zivatargócok alakulnak ki.

Ilyenkor a jellegzetes, a legalsó és legsűrűbb légréteg, a troposzféra felső határáig nyúló és a tetejükön üllőszerűen kiszélesedő zivatarfelhők (cumulonimbus, nemzetközi jelöléssel Cb) egymást követő láncokba rendeződnek.

A szupercella a zivatarláncon belül kialakuló fejlett zivatarfelhőForrás: NOAA

E felhőképződményeken belül rendkívül heves a függőleges feláramlás, amelynek sebessége elérheti a 100 km/h-s sebességet is. A zivatarfelhők teteje egészen a tropopauzáig, 11-12 000 méteres magasságig,

kivételes esetben pedig akár 18 000 méterig, a sztratoszféráig is felnyúlhat. 

A zivatarlánc felhőiből heves eső, sőt igen gyakran jég hullik alá, erős, nemegyszer orkánszerű széllökésekkel kísérve.

Tipikus cumulonimbus, azaz zivatarfelhő. A felhőképződmény teteje, az úgynevezett üllő egészen a troposzféra tetejéig felnyúlhatForrás: Wikimedia Commons

Ezekben a zivatarláncokban alakulhatnak ki az úgynevezett fejlett zivatarfelhők vagy szupercellák. A szupercellák olyan hosszú életű, kiterjedt zivatarfelhők, amelyek a nagy hőmérsékleti és páratartalombeli különbség miatt a tengelyük körül rotálnak, azaz forogni kezdenek.

A szupercellán belüli légáramlás jóval erőteljesebb, mint a szimpla zivatarfelhőkben

(a cellákban), 2 cm-es vagy annál nagyobb jégdarabok hullhatnak belőlük, és a belsejükben orkánerősségű a feláramlás.

Fejlett zivatarfelhő, azaz egy szupercellaForrás: NOAA

A szupercellát a sűrűn ismétlődő elektromos kisülések, erőteljes villámlás jellemzi. Azokon a területeken, amelyek felett átvonul egy markáns szupercella, rövid idő alatt 20–30 mm csapadék is eshet. A nagy mennyiségű lezúduló eső és jég komoly károkat okozhat.

Tornádó is kialakulhat belőle

A szupercella kialakulásához meleg, vízgőzzel magasan telített instabil levegő és olyan energiaforrás szükséges, ami ezt a levegőtömeget gyors, felfelé irányuló mozgásra készteti. A szupercella a tornádó „szülőanyja”.

A szupercella a tornádók "szülőanyja"Forrás: Wikiwand/Matthieu Pron

A tornádó a viharfelhőből kiinduló, kis átmérőjű, ám rendkívül hevesen örvénylő és egészen a földfelszínig leérő levegőoszlop, amelynek belsejében a légnyomás kisebb, mint a környezetében.  Amennyiben a szupercella 10 000 méterre vagy annál magasabbra, egészen a troposzféra tetejéig, a nagy sebességű futóáramlatok (jetstream) zónájáig nyúlik fel, ha egy futóáramlattal találkozik, az szívóhatást okoz a felhő belsejében.

Születő tornádó. A felhőből kinyúló tuba már csaknem leért a földfelszínigForrás: NOAA

A szupercella belseje és a környező légtömeg között kialakuló nyomáskülönbség miatt,

ilyenkor a légoszlop lefelé irányuló örvénylésbe kezd, és a felhőalap irányába mozog.  

Jelentősebb nyomáskülönbség esetén a légörvény „kilép” a felhőből –  ha a tölcsér nem éri el a földfelszínt, akkor alakul ki  a tuba, amennyiben viszont  „landol”, létrejön a pusztító forgószél, a tornádó.

A Szeged-Algyő térségében 2008. június 8-án kialakult tornádóForrás: Wikimedia Commons

A  globális klímaváltozás miatt hazánk területén is  számítani kell az egyre szélsőségesebb nyári vihargócok, szupercellák és adott esetben akár tornádók kialakulására is.

A miskolci tornádó 2008. június 11-énForrás: Wikimedia Commons

Utóbbira akadt már példa a közelmúltban;  ilyen volt a 2008. június 8-án Szeged-Algyő térségében kialakult tornádó, valamint három nappal később, június 11-én a Miskolc környékén megfigyelt forgószél.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK