Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?

2016.06.15. 11:57

A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le.  Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.

Jégkorszakok egymás hegyén-hátán

A pleisztocén időszakban (2,5 millió évtől 12 000 évig) hat nagyobb eljegesedési hullám követte egymást, amelyek közül az utolsó, a 110 ezer éve elkezdődött és 12 ezer éve véget ért Würm eljegesedési periódus volt a leghosszabb, és a legkeményebb.

Nem a legközismertebb és a legutolsó, a pleisztocén jégkorszak volt leghidegebb eljegesedésForrás: Wikimedia Commons

A köztudatban csak jégkorszakként élő időszak azonban nem az egyetlen,

sőt, még csak nem is a legnagyobb eljegesedés volt a Föld történetében. 

Az arktiszi jégsapka kiterjedése a Würm glaciális leghidegebb lehűlési szakasza idején, 18 000 éve. A jégtakaró majdnem a Kárpátok vonaláig lenyúltForrás: Ancient Earth

A Föld kialakulásától (mintegy 4,5 milliárd éve) a soksejtű létformák megjelenéséig, az 545 millió éve elkezdődött, a földtörténet  ó-, közép, - és új idejét magába foglaló fanerozoikumig terjedő rendkívül hosszú időszakból,

a prekambriumból négy nagy eljegesedést ismerünk;

a 2,3 milliárd éve bekövetkezett, valamint az 1,2 és 0,9, illetve 0,7 milliárd évvel ezelőtt történt jégkorszakokat. 

A prekambriumban szilárdult meg a földkéreg, és jöttek létre az ősóceánok, de ebben a hosszú periódusban volt a földtörténet legkeményebb lehűlése isForrás: Allies Interactive Services Pvt. Ltd.

A geológiai ókorban, a paleozoikumban (545 millió évtől 249 millió évig) bő 300 millió évvel ezelőtt, a karbon és a perm időszak határán, a Gondwana őskontinens – amely a mai Dél-Amerikát, az Antartktiszt, Afrikát és Ausztráliát foglalta magába – területe jegesedett el, és a földtörténetben csak a hatodik volt a mi mamutos, ősemberes jégkorszakunk.

Hógolyó-Földgolyó

A geológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy az utolsó prekambriumi eljegesedés, a 716 millió éve kiteljesedett úgynevezett Sturtiai-jégkorszak volt valamennyi közül a legkeményebb. Ebben a periódusban az összes kontinenst, és az ősóceán legnagyobb részét is egybefüggő jégpáncél borította.  

Így nézhetett ki a Föld 716 millió éve, a Sturtiai-jégkorszak idejénForrás: Dandebat.dk

Nem csak a pólusok vidékén volt dermesztő hideg, hanem

a jégtakaróval borított egyenlítőn is antarktiszi viszonyok uralkodtak.

Az egyenlítőn antarktiszi viszonyok uralkodtakForrás: Youtube

Ha ekkoriban egy képzeletbeli űrhajó fedélzetén a világűrből szemléltük volna a Földet, a napsugarakat erőteljesen visszaverő,

szemet bántóan fényes, fehér hógolyónak láttuk volna szülőbolygónkat.  

A Sturtiai-jégkorszak legegyértelműbb bizonyítékait a Harvard Egyetem kutatói fedezték fel Kanadában, 2010 márciusában.

Jégár nyoma prekambriumi kőzetenForrás: Ancient Earth

A geológusok nagymennyiségű, a  jégár által lerakott prekambriumi törmelékes üledéket, úgynevezett tillites rétegsort azonosítottak. 

A radiometrikus abszolút kormeghatározás 716 -710 millió évet adott a tillites rétegsor korára. 

A paleomágneses mérések pedig azt is bebizonyították, hogy a kanadai ősmasszívum a tillitek lerakódásának idején,  716 millió éve mint Laurencia része, pont az egyenlítőn feküdt.

Olyan volt az átlaghőmérséklet, mint ma a Marson

A globális Sturitan-eljegesedés idején – amely legalább 5 millió évig tartott -, a Föld átlaghőmérséklete – 50 Celsius fokra süllyedt, annyira, amennyi jelenleg a vörös bolygó, a Mars átlaghőmérséklete. 

Az egysejtű tengeri létformák túlélését a kisebb jégmentes vízfelületek segíthették előForrás: Theersientearth

A kutatók feltételezése szerint az ekkor még csak a tengerben létező primitív egysejtű létformák túlélését a befagyott ősóceánon létező kisebb-nagyobb jégmentes vízfelületek is elősegíthették.

Az aktív vulkáni tevékenység fokozatosan megolvasztotta a szárazföldi jégtakarót,

illetve rengeteg szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt bocsátott az atmoszférába, elősegítve ezzel  a felmelegedést, és a jégtakaró elolvadását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK