Egészen a parti móló széléig beúszott egy nagy pörölycápa, a Bahama-szigeteken. Az éppen ott fürdőzőket cseppet sem riasztotta meg a váratlan találkozó, négyen búvármaszkkal felszerelkezve percekig kísérték a sekély vízbe tévedt békés óriást.

Váratlan látogatás, ijedtség nélkül

Június 30-án a Bahama-szigeteki Paradise Island, pontosabban a sziget jachtkikötője, a Hurricane Hole Marina vizébe tévedt egy méretes, több mint négy és fél méter hosszú nagy pörölycápa. Az öböl sekély vízében néhányan éppen a hűs habokban kerestek enyhülést a tűző napsugarak ellen, amikor közvetlenül a móló szélénél felbukkant az óriási hal.

A hatalmas hal ügyet sem vetett a fürdőzőkreForrás: Des Greyling/Facebook

A közelben horgonyzó kirándulóhajó, az Aqua Cat kapitánya, Des Greyling videón is megörökítette a nem mindennapi találkozót.

A viszonylag ritka nagy pörölycápa egyik legfontosabb hot spotja A Bahama-szigeteken találhatóForrás: Brian Skerry

A fürdőzők nem ijedtek meg a szemmel láthatóan békésen viselkedő cápa látványától,

hanem búvármaszkkal felszerelkezve követték a kíváncsiskodó cápát, amely rövid „nézelődés” után visszafordult a mélyvizek irányába. „Minél több embert el tudunk érni az ehhez hasonló videókkal, annál inkább bemutathatjuk, hogy nincs ok az aggodalomra, ha egy ilyen állattal találkoznak.

A cápák fontos részét alkotják a tengeri ökoszisztémának, és védelemre szorulnak” – nyilatkozta a felvételt készítő Des Greyling kapitány. Mindez fokozottan igaz a kozmopolita, és viszonylag széles elterjedési területtel rendelkező, ám mégis is igen ritka nagy pörölycápára, amely az IUCN besorolása szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozik.

A biológiai detektor ellen nincs védekezés

A nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran)  a kékcápa-alakúak  rendjének (Carcharhiniformes) egyik legméretesebb képviselője, 4,5 – 6,1 méteres testhosszával. A rendkívül furcsa, lapított fejformával rendelkező pörölycápák önálló családot (Sphyrnidae) alkotnak a renden belül, amelyhez 11 faj tartozik.

A pörölycápafélék családjába 11 faj tartozik. A pörölycápák fiatal csoportot alkotnak a cápaalakúak törzsfájánForrás: Elter Tamás archívuma

A cápák törzsfáján a pörölycápafélék alkotják a legfiatalabb csoportot, a család első képviselői „alig” húszmillió éve jelentek csak meg a világtengerben.  

A tengerbiológusok szerint a furcsa fejforma eredete mutációra vezethető vissza,

ez viszont a család evolúcióbiológiai értelemben rövidnek tekinthető törzsfejlődése során több mint hasznos szerkezetnek bizonyult. A „pöröly” nem egyéb, mint az extrém módon ellaposodott és kiszélesedett koponya és a rosztrum (orrporc) együttese. A szemek a „pöröly” két végén helyezkednek el, egészen különleges, 360 fokos  panorámalátást  biztosítva a fajnak.

Az egymástól távol, a "pöröly" végén ülő szemek egészen különleges térlátást biztosítanak az állatnakForrás: Elasmodiver

Az ellapult, szárnyszerű koponyának azonban további előnyei is vannak, hidrodinamikailag úgy működik, mint a vadászgépek kacsaszárnya, hihetetlen fordulékonyságot biztosítva gazdájuknak, ami a préda elfogásában komoly előnyt jelent.

A szokatlan és széles pöröly valószínűleg mutáns eredetű, ám számos előnyt nyújt a pörölycápáknakForrás: Grindtv

A széles „pörölyön” található pórusok, a Lorenzini-ampullák elhelyezkedése pedig  detektorszerű zsákmány felderítési technikát biztosít a nagy pörölycápának.

Kedvenc zsákmányállatai, a ráják, veszélyt észlelve a homokba temetkeznek. 

Hiába borítják be magukat a tengerfenék üledékével, a láthatatlanná vált rája mégsem tud elbújni a pörölycápa elől. 

A nagy prölycápák közvetlenül a homokos aljzat felett úszva keresik kedvenc prádájukat, az üledékbe temetkezett rájákatForrás: Alex Suh

A nagy pöröly amikor homokba temetkezett  rájákat, vagy lepényhalakat keres, szorosan a tengeraljzat felett úszik, és a fejét – akárcsak egy fémkereső detektort – erőteljesen jobbra-balra mozgatja.  Az üledékben meglapult zsákmányállat vérkeringése olyan mikrofeszültségű mezőt generál, amit a cápa az orrporcán lévő Lorenzini-ampullák segítségével detektál.  Miután a nagy pörölycápa „kiszúrta” a homokba temetkezett zsákmányát,

a széles, lapos fej lapátként kezd funkcionálni,

amelynek segítségével egykettőre kiássa a pórul járt prédáját.

A Földközi-tengerben is előfordulhat

A nagy pörölycápa kozmopolita cápafaj, mindhárom nagy óceáni medence trópusi, szubtrópusi  illetve mérsékelt-meleg vizeiben és melléktengereiben előfordulhat.  E ritka ragadozó legjelentősebb populációja a Bahama-szigetek térségében található, és relatíve

Francia Polinézia csendes-óceáni vizeiben is gyakoribbnak számít az átlagosnál.

Előfordul az Indiai-óceán kelet-afrikai partvidékén, valamint Marokkó és Szenegál között,  de honos fajnak számít a Földközi-tenger déli, afrikai partszakaszán is.

Igen kíváncsi, ám nagy méretei ellenére sem viselkedik agresszíven a búvárokkal szembenForrás: Elasmodiver

A búvárok körében különösen népszerű Vörös-tengerben is előfordul. Táplálékrendje meglehetősen széles, a rövidfarkú tarisznyarákoktól kezdve a fenéklakó és nyíltvízi csontos halakon át egészen más, kisebb cápafajokig terjed.

Rendkívül nagy mérete és éles fogai miatt az emberre nézve potenciálisan  veszélyesnek tartják,

bár hitelt érdemlő esetleírás nincs arról, hogy a nagy pörölycápa emberre támadt volna.  Búvárok beszámolói szerint  kíváncsian viselkedik, de sohasem agresszív, sőt sokkal gyakrabban megriad, és pánikszerűen elmenekül. 

A nagy pörölycápa hihetetlenül fordulékonyForrás: Youtube

A Floridai Természettudományi Múzeum által gondozott globális cápatámadási adatban, az International Shark Attack File (ISAF) összesítése szerint  az elmúlt évszázadokból összesen 34 pörölycápa támadás ismert, amelyek közül 17 bizonyíthatóan provokált volt,

és egy sem végződött halállal.

Hatalmas, holdsarlószerű hátúszója miatt a kelet-ázsiai gasztronómiában különös becsben áll, egy-egy nagy pörölycápa hátúszóért  akár több ezer dollárt is kifizetnek a feketepiacon.  A nagy pörölycápát vadászata miatt napjainkban már a veszélyeztetett fajok közé sorolják.