Ezt látta halála előtt a japánok űrszondája

2016.07.07. 15:18

Pusztulása előtt egy tőlünk nagyjából 250 millió fényévre fekvő galaxishalmazról lőtt képet a nemrég megsemmisült japán műhold.

A februárban felküldött Hitomi (vagy más néven ASTRO-H) röntgensugaras csillagászati műholdat március 26-án vesztették szem elől, azóta a japán űrkutatási ügynökség (JAXA) végleg elvesztette a reményt, hogy visszaszerezze műholdját. 

A Hitomi eredetileg azt kutatta volna, hogyan formálódnak a galaxishalmazok, és hogyan befolyásolja őket a sötét energia és a sötét anyag. Ezáltal akarták a tudósok megérteni, hogyan alakulnak ki és fejlődnek a nagyon nagy tömegű (szupermasszív) fekete lyukak a galaxisok közepén, és azt, hogy a fizika mely törvényei alakítják az olyan szélsőséges űrbéli jelenségeket, mint a neutroncsillagok és a fekete lyukak. 

A mintegy 273 millió dollárba kerülő szatellit fejlesztésében a NASA is részt vett. Sajnos az űreszköz műszereinek végzetes tévedése miatt a szonda eszeveszett pörgésbe kezdett, majd végül darabjaira hullott. 

Így nézett ki az ASTRO-H egy művészi illusztrációnForrás: Akihiro Ikeshita / JAXA

Némileg szerencsésnek mondható, hogy a végső pusztulás előtt a tudósoknak sikerült adatokat kinyerniük a szondából, amely a Perseus-halmaz röntgenaktivitását vizsgálta, írja a BBC. Az eredményeket a Nature magazinban publikálták. 

Nyugodtabbak a galaxishalmazok gázai, mint gondolták

Az adatokat tanulmányozó kutatók arra jutottak, hogy a Perseus-halmaz galaxisai közötti forró gázok jóval lassabban – mintegy 540 ezer km/h-val – mozognak, és kevésbé turbulensek, mint azt korábban vélték a szakemberek. 

Az utolsó kép a Perseus-halmazról. A sárga színnel körvonalazott rész a Hitomi felvétele, amelyet a Chandra-űrteleszkóp képéhez illesztettek. A japán szonda képe alapján azt állapították meg, hogy a halmaz gázai "szokatlan nyugalmat" mutatnakForrás: Hitomi Collaboration/JAXA, NASA, ESA, SRON, CSA

A galaxishalmazokban jelen lévő gázokat korábban különösen forrónak és sűrűnek gondolták a tudósok, környezetükben pedig rengeteg sötét anyag jelenlétét feltételezték. Úgy vélték, a különböző gázok közötti kölcsönhatások rendkívül kaotikus, rendezetlen környezetet teremtettek a galaxishalmazokban. A Hitomi megfigyelései azonban, úgy néz ki, ellentmondanak az eddigi elméleteknek. 

A gáz viszonylag stabil, nem lökődik szerteszéjjel, mint idáig hittük”  – mondta a BBC-nek Brian McNamara, a Waterlooi Egyetem csillagásza, a kutatócsoport egyik tagja. A szakértő szerint a Hitomi Perseus-halmazzal kapcsolatos megfigyelései arra mutatnak rá, hogy valószínűleg nagyobb pontossággal megmérhetjük a távolabb található galaxishalmazokat, valamint saját Tejútrendszerünket.

A Hitomihoz hasonló űreszközt legközelebb 2028-ban fog felbocsátani az Európai Űrügynökség. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK