Mi lesz a Nemzetközi Űrállomás jövője?

2016.07.09. 15:00

Az OzoneNetwork tévécsatorna OzoneUniverzum űrkutatási hírműsora harmadik adásával jelentkezett, melyben többek között a Juno űrszonda történelmi küldetéséről, a Nemzetközi Űrállomás jövőjéről, illetve egy hazai, ROSETTA tudományos konferenciáról is beszélgettünk. Űrtörténelmi érdekességképpen pedig az első, hazatérő űrhajósokat elevenítettük fel, Bjelka és Sztrelka kutyákat!

Teljes harci díszben a Juno

A NASA Juno űrszondája számos, kritikus pályamanővert követően 2016 júliusában pályára állt és elkezdte tudományos küldetését a Jupiter körül. A tudományos céljai között többek között szerepel a Jupiter atmoszférájában található víz mennyiségének pontos meghatározása, az atmoszféra összetételének vizsgálata, de a bolygó igen erős mágneses terének a jobb felderítése is.

Így fog kinézni a Juno pályájaForrás: NASA

A Jupiter az egyik legizgalmasabb célpontja a Naprendszer bolygóit célzó kutatásoknak, így a Juno küldetése is számos nyitott kérdésre adhat választ a tudósoknak. A gázóriás a központi csillagunkhoz, a Naphoz viszonyítva is meglehetősen nagy, miközben összetételükben sok a hasonlóság (mindkettő főként hidrogénből áll), így számos kérdés merül fel a keletkezésével kapcsolatban.

Ezek a kérdések pedig egyenesen a Naprendszerünk keletkezési elméleteihez vezetnek el és fontosak lehetnek saját bolygónk fejlődése szempontjából is. A feltételezések szerint a Jupiter talán az elsők között kialakult bolygó lehetett, amely aztán az évmilliárdokon át fontos védelmi vonalat képezett a Naprendszerünk belső régióiban található bolygók számára, így Földünknek is. Ugyanis jelentős gravitációs hatásával a belső bolygók felé tartó számos kisebb égitestet, aszteroidát, eltéríthetett, ezáltal biztosítva a Föld számára is a hosszú távú, nyugodt fejlődési feltételeket.

A Juno válaszokat adhat a Jupiterrel kapcsolatos kérdéseinkreForrás: Origo

Noha szerepe igen fontos a Naprendszerben, mégis nagyon keveset tudunk a Jupiterről általánosságban: belső felépítése, összetétele, erős mágneses mezejének forrása és múltja egyaránt sok titkot rejt még a kutatók számára, amelyeket talán a Juno szonda mérései megoldhatnak.

A Nemzetközi Űrállomás jövője

A NASA főigazgatója személyesen tette tiszteletét az ESA Tanács ülésén, ahol a Nemzetközi Űrállomás jelentőségéről és az ESA-NASA együttműködés fontosságáról beszélt. Nem titkolt szándéka volt meggyőzni az ESA képviselőket, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán és Kanada után ők is vállaljanak kötelezettséget az űrállomás 2024-ig történő üzemeltetésére.

A Nemzetközi Űrállomás hosszú ideje állandó, előretolt űrbéli bázisa az emberiségnek. Számos, földi körülmények között nem kivitelezhető kísérletnek adott és ad ma is otthont, miközben a megépítése, üzemeltetése során olyan új technológiákat kellett sokszor kifejleszteni, amely azelőtt nem is létezett, és amelyekkel egyre közelebb kerülünk az űrutazás jövőjéhez.

A Nemzetközi Űrállomás az ISS-hez csatlakozott Endaveour űrsiklóval. A szerkezet évtizedek óta hozzájárul az űrkutatás fejlődéséhezForrás: NASA

Azonban egy ilyen méretű program működtetése rendkívüli költségekkel jár, amelyet egyetlen állam sem vállal egyedül, így aztán együttműködésben valósul meg. Párszor már felvetődött az állomás jövőjének kérdése, jelenleg pedig úgy tűnik, hogy 2024-ig biztosítva van a jövője.

Az űrállomás fenntartása és működése sok változáson ment keresztül az évek során. Sokat csúszott már az átadása is, majd az űrsiklók nyugalmazása ismét komolyan nehezítette az állomás működtetését, hiszen a modulok jelentős részét az űrsiklókkal vittek fel, illetve a rendszer ellátás és legénység feljuttatása is sokszor ezekkel történt. Aztán napjainkra újabb fordulat tanúi lehetünk, hiszen időközben a magánűripari szektor annyira felerősödött, hogy már részt is vállalnak az űrállomás ellátásában, és a jövőben várhatóan ez a tendencia csak tovább fog folytatódni.

ROSETTA kötődésű, hazai tudományos konferencia

A ROSETTA leszállóegységének, a Philae-nek tudományos csapata egy nagyszabású tudományos találkozót szervezett, ahol bemutatták egymásnak és a tágabb tudományos közösségnek az elért eredményeket. Az eseménynek pedig éppen hazánk adott otthont, egyben hangsúlyozva a jelentős magyar hozzájárulást a Philae úttörő küldetéséhez.

A Philae elválik a Rosettától egy fantáziaképenForrás: ESA

Hazánk részvétele az Európai Űrügynökség ROSETTA üstökös kutató küldetésében vitathatatlanul kiemelkedő. Ráadásul az egész program és a magyar hozzájárulás még azokban az időkben zajlott, amikor hazánk nem is volt tagja az Európai Űrügynökségnek. Ennek ellenére az üstökösre leszálló egység, a Philae, számos rendszerének fejlesztése és a mérési adatok kiértékelése is magyar kötődésű. Talán még azt is kijelenthetjük, hogy hazánk ESA csatlakozásához az egyik legfontosabb sikertörténet és érv éppen a ROSETTA program keretében elért eredmények voltak. Ezt pedig külön hangsúlyozza, hogy a közelmúltban hazánk adhatott otthont a leszállóegység eredményeit összefoglaló tudományos konferenciának, ahol számos érdekes tudományos eredményről esett szó, mint például az üstökös mágneses mezeje vagy éppen az azonosított összetettebb molekulák az üstökös környezetében.

Az első hazatérő űrhajósok

Visszanéztük az első olyan űrrepülést is, ahol már majdnem igazi űrhajósok ültek az űrkabinban: Bjelka és Sztrelka kutya voltak az első űrutazók, akik a Szputnyik-5 fedélzetén repültek a világűrbe is sikeresen haza is tértek!

Sztrelka kutyaForrás: Wikimedia Commons

Az űrutazás hajnalán, mielőtt még az első ember járhatott volna a világűrben, bizony a legtöbbször állatokkal kísérleteztek mind a szovjetek, mind az amerikaiak. A szovjetek leginkább kutyákat használtak, míg az USA a majmokat részesítette előnyben. Sokszor pedig ezen állatok útja nem volt túl kíméletes, hiszen a cél az új, az emberi űrutazásra alkalmas technológiák tesztelése volt, így a legtöbbször a hazaút nem is volt betervezve az utazásukba. Bjelka és Sztrelka voltak az elsők, akik vissza is tértek sikeresen, és ezzel demonstrálták, hogy a technológia akár egy ember utazására is készen áll. Egyben az első, túlélő űrutazók is lettek! Állítólag pedig mintegy jelzésértékűleg az amerikai elnök feleségének küldték el az egyik űrutazó kutya űrkölykét, mondván, hogy a nagy Szovjetúnió ilyen ajándékot is tud adni.