Ilyen a jelenbe zárva élni

2016.08.18. 19:04

Az amnéziáról legtöbbünknek a felejtés betegsége jut az eszébe - sokkal gyakoribb azonban az a fajta amnézia, amikor nem a múltat felejtjük el, hanem képtelenek vagyunk új dolgokat megjegyezni. 

Endel Tulving neurológus szerint ha amnéziában szenved valaki, az a jelenbe lesz bezárva - teljes amnéziánál ugyanis nem csak a múltat felejtjük el, hanem az a képességünk is elveszik, hogy el tudjuk képzelni a jövőt. Egy ilyen betegséggel élni folyamatos erőfeszítéseket igényel ahhoz, hogy az amnéziás viszonylag normális életet tudjon kialakítani magának - úgy, hogy sokszor azt sem tudja, pontosan milyen életet igyekszik ennyire fenntartani. 

Az amnézia nem csak a múltat, de a jövőt is befolyásoljaForrás: Thinkstock

Kórkép vagy különböző zavarok együttese?

Amnéziának hivatalosan az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű sérülését nevezzük, azt az emlékezetkiesést, ami túlmutat az általános felejtési mechanizmuson. Amnéziás lehet az is, akinek valami folytán egy-két emlék kitörlődik az agyából, és az is, aki gyakorlatilag semmire nem emlékszik, és képtelen új információkat tárolni, azaz emlékeket képezni. A skála elég széles, és gyakorlatilag lehetetlen objektíven meghatározni, mi számít amnéziának, mert még ma is vitatott, hogy egyetlen kórképről, vagy több különböző zavarról van szó. Az amnéziára jellemző tüneteket ugyanis rengeteg dolog okozhatja: az agyvérzés, egy nagyobb trauma, sebészeti beavatkozások vagy az agy fertőzése - a lista hosszú, hivatalos megegyezés pedig egyelőre nincsen.

Ma három különböző megközelítése létezik az amnéziás betegek osztályozásának. Az első megközelítés a betegség vagy agysérülés következtében fellépő amnéziára vonatkozik (etiológiai megközelítés), a második azt vizsgálja, hogy az agy mely területén történt a sérülés, vagy mely területet érint a betegség (lokalizációs megközelítés), a harmadik pedig az alapján osztályoz, hogy mely emlékezeti funkciók működnek, és melyek nem (funkcionális megközelítés).

Nem a múltat felejtjük el a legtöbbször

Ennél ha nem is fontosabb, mindenképpen gyakorlatiasabb az, hogy milyen fajta amnéziáról (vagy milyen fajta tünetegyüttesről) beszélünk. Legtöbbször, ha amnéziáról esik szó, a retrogád amnéziára gondolunk - ez az az állapot, amikor az amnéziát kiváltó esemény vagy betegség előtti dolgokra nem emlékszik a páciens.

Az amnézia lehet hátra és előre mutató is, utóbbi esetben nem sikerül új emlékeket gyártanunkForrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

Sokkal gyakoribb viszont az úgynevezett anterográd amnézia, amely azt jelenti, hogy a beteg nem képes új emlékeket létrehozni, vagyis a rövid távú memóriából az információk nem épülnek át a hosszú távú memóriába. Ha probléma van a régi emlékek előhívásával és az új információk tárolásával is, akkor azt globális, totális amnéziának nevezzük.

Persze az sem mindegy, hogy mi okozza az amnéziát: kialakulhat akár zárt koponyasérülés következtében is, amikor az agy rázkódik a koponyán belül, és a csontos kidudorodások sebeket ejtenek rajta. Leggyakrabban a temporális lebenyen keletkezik sérülés, ami viszont kifejezetten fontos a hosszú távú emlékek gyártásában. Okozhat amnéziát valamiféle pszichés esemény is, amikor egy történés vagy nagyobb mértékű stressz hatására, mindenféle idegrendszeri sérülés nélkül alakul ki emlékezetvesztés. Aztán megkülönböztethetjük az amnéziát aszerint is, hogy meddig tart -

a legtöbb esetben nem maradandó betegségről beszélünk, és sokszor teljes a gyógyulás,

de akad olyan eset is, amikor az amnéziás személy soha nem kapja vissza az emlékeit.

Az amnézia nagyon sok fajtája a hippokampusz sérülésével hozható összefüggésbe. Az agy ezen területe az információ kódolásában, tárolásában és előhívásában is nagy szerepet játszik, így nem csoda, hogy ha megsérül, hiba kerül a rendszerbe. Ha az emlékgyártási folyamat bármely pontja nem teljesül, akkor nagy valószínűséggel képtelenek leszünk a megfelelő emlékezésre, vagy az információk helyes tárolására.

Az amnézia általában ideiglenes, pár prectől pár hónapig tarthatForrás: Thinkstock

A jövő is eltűnik a múlttal együtt

Általános jelenség, hogy még maradandó amnézia esetében is az a jellemzőbb, hogy a szokások könnyebben megmaradnak, mint a tények, információk vagy események. Legtöbbször a hosszabb távú emlékek (például a gyerekkorból fennmaradtak) többször visszaidézhetők, és az ezeknél időben közelebb képzett emlékek vesznek el inkább. Ha az amnézia nem végleges, akkor először a régebbi emlékek térnek vissza, majd fokozatosan az újabbak is. 

Az amnéziával nem csak az a baj, hogy emlékezetkieséssel jár - az amnéziás embernek ugyanúgy nehezére esik elképzelni jövőbeli eseményeket is, hiszen ehhez az emlékeinkből építkezünk. Ugyanaz a hálózat működik akkor, ha emléket gyártunk, mint akkor, ha eképzeljük, mit fogunk csinálni a közeljövőben - ezek az elképzelések ugyanis a múltbéli tapasztalatainkból állnak össze. 

Ezért az amnézia egy kétélű fegyver: nem csak a múltat, de a jövőt is elpusztíthatja. Mivel egy általánosan elfogadott kiváltó oka nincs is, ezért általános ellenszerről sem lehet beszélni - a kezelés attól függ, hogy mi okozza az amnéziát, és hogy mennyire súlyos ez a betegség vagy sérülés. Ilyen szempontból az amnézia valójában csak egy tünet, ami, ha eléggé súlyos, szinte ellehetetleníti a normális életet, és állandó alkalmazkodásra készteti a beteget és a környezetét is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK