Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.

Mária Terézia hozatta ismét Budára

Szent István kézereklyéjének kultusza hosszú, csaknem évezredes múltra tekint vissza a magyar történelemben. A hagyomány szerint 1083-ban I. (Szent) László király (uralkodott 1077 és 1095 között) teremtette meg az államalapító uralkodó ereklyéjének kultuszát az erdélyi szentjobbi apátság megalapításával, ahol a korai időkben a kultikus relikviát őrizték.

Horthy Miklós kormányzó a Szent István napi körmenet élén, az 1930-as években. A Szent Jobb körmenetet 1944-ig a budai várban tartották megForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A török hódoltság idején a Szent Jobb először Fehérvárra, onnan pedig Boszniába vándorolt, majd 1590-ben keresztény kereskedők közvetítésével a raguzai (ma Dubrovnik, Horvátország) ferences kolostorba került.

I. (Szent) László király portréja a Túróczi-krónika 1488-as kiadásábanForrás: Wikimedia Commons

A történelmi relikvia visszaszerzése Mária Terézia királynő (uralkodott 1740 és 1780 között) nevéhez fűződik, aki hosszas diplomáciai tárgyalások eredményeként

1771-ben a Budai Várpalota Zsigmond kápolnájában helyeztette el a Szent Jobbot,

és az angolkisasszonyok mindenkori budai zárdafőnökét bízta meg a becses ereklye őrzésével.

Mária Terézia királynő (Martin Meytens udvari festő portréja)Forrás: Wikimedia Commons

Fia, a szerzetesrendeket feloszlató II. József császár (uralkodott 1780 és 1790 között) parancsára a cseh „vöröscsillagos vitézek" vették át a Szent Jobb őrzését. A 19. századi esztergomi kitérő után 1900-ban a Szent Jobb ismét visszakerült a budavári Zsigmond kápolnába, ahol egészen 1944 végéig a koronaőrség őrizete alatt állt.

Szent Jobb-kultusz a revízió jegyében

A Szent Jobb tisztelete szorosan összefonódott az I. László kezdeményezésére szentté avatott államalapító király kultuszával. Szent István emlékének kötelező egyházi ünnepé tételét a törökök kiűzésében hervadhatatlan érdemeket szerzett XI.Ince pápa rendelte el, 1686-ban.

A Szent Jobbról készített 18. századi rézmetszet, Pray György történeti művébőlForrás: Wikimedia Commons

A Szent István napi körmenet 1895-től vált általánossá.

Az 1920-as országcsonkító trianoni békeszerződés után az ünnep új tartalmat kapott;

a nemzeti összetartozás, és a revízió jegyében a szentistváni birodalom gondolatának ünnepévé vált.

Szent Jobb-körmenet a budai várban, az 1930-as évek végénForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján az országgyűlés mindkét házának székesfehérvári kihelyezett ülésén Imrédy Béla miniszterelnök előterjesztésére a parlament az 1938. évi XXIII. törvénycikkel törvénybe iktatta az államalapító király emlékét, nemzeti ünneppé nyilvánítva augusztus 20-át.

Imrédy Béla miniszterelnök az országgyűlés 1938-as székesfehérvári kihelyezett ünnepi ülésén előterjeszti a törvényjavaslatotForrás: Wikimedia Commons

A Szent Jobbot erre az alkalomra Székesfehérvárra szállították, és a középkori bazilika romjai között, Szent István vélelmezett sírhelye felett állították ki közszemlére.

A két világháború közötti időszakban a Szent Jobb körmenet helyszíne a budai vár volt;

a menetet hagyományosan az esztergomi hercegprímás, és Horthy Miklós kormányzó vezette.

A magyar fővárostól a salzburgi barlangig

Az 1944. október 16-án - Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után - puccsal hatalomra került Szálasi-kormány 1944. december elején - a fővárost fenyegető szovjet ostromgyűrű bezáródása előtt – elhagyta Budapestet. A „nemzetvezető", Szálasi Ferenc parancsára a koronázási ékszereket és a Szent Jobbot Kőszegre menekítették.

Szálasi Ferenc utasítására a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt 1945 március végén Ausztriába szállította a Budapestről elmenekült nyilas kormányForrás: Bundesarchiv/Faupel

1945 márciusában a nyilas országlás már csak néhány nyugat-dunántúli megyére terjedt ki. Szálasi és kormányának tagjai 1945. március 27-én elhagyták Magyarország területét, és az ausztriai Mattsee-be menekültek. (A „nemzetvezetőt" itt is fogták el az amerikaiak, 1945. május 5-én.) A koronázási klenódiumokat és a Szent Jobbot még április végén Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség parancsnoka néhány embere segítségével Salzburg közelében, egy barlangban elrejtette.

A koronaőrség egyik szakasza az 1930-as évekbenForrás: Wikimedia Commons

Pajtás ezredes a relikviák rejtekhelyét felfedte az amerikai megszálló katonai hatóság parancsnoka előtt, a koronázási ékszerek és a Szent Jobb így az amerikai hadsereg birtokába került.

A  Szent Jobb ismét Budapesten

 A koronázási ékszerek Truman elnök döntése alapján az Egyesült Államokba, Fort Knox-ba kerültek. Az elnök nem akarta, hogy a becses történelmi relikviákat a szovjet megszállók kaparintsák meg: azokat csak a kommunista befolyástól mentesen, és a magyar nép szabad akaratából megválasztott kormánynak szándékozott visszaszolgáltatni.

Truman elnök (középen) 1945 nyarán Potsdamban Sztálinnal és ChurchillelForrás: AFP

A Szent Jobbot viszont felsőbb utasításra, az Amerikai Katonai Misszió 1945. augusztus 18-án visszahozta Budapestre,

és átadta az Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselőinek. Így a Szent Jobb is részt vehetett a második világháború utáni első ünnepi körmeneten, 1945. augusztus 20-án. A Szent Jobb eredeti őrzési helyére, az angolkisasszonyok budai zárdájába került vissza.

A népi demokrácia nem tűrte a "klerikális reakciót"

A Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párt az 1945. novemberi szabad országgyűlési képviselőválasztásokon vereséget szenvedett; az abszolút többséget szerzett Független Kisgazdapárt közjogi értelemben egyedül alakíthatott volna kormányt. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) szovjet elnöke,

Vorosilov marsall nyomására azonban a kisgazdák kénytelenek voltak koalíciós kormányt alakítani,

amelyben a kommunisták Nagy Ferenc miniszterelnök határozott tiltakozása ellenére és Vorosilov erőteljes közbeavatkozásával megszerezték a kulcsfontosságú belügyi tárcát.

Nagy Ferenc miniszterelnök és Rákosi MátyásForrás: Magyar Elektronikus Könyvtár/Rózsa László

Rákosi és klikkje Moszkva hathatós támogatásával eszközökben nem válogatva tört a kizárólagos hatalomra. Az 1947-es úgynevezett kékcédulás választások, a politikai ellenfelek megsemmisítést célzó koncepciós perek, valamint 1948-ban a „fordulat évében" a Szociáldemokrata Párt renegátjainak kezdeményezésére a kommunistákkal történt egyesülés után minden nyitva állt a leplezetlen sztálinista diktatúra kiépítéséhez. Rákosi az abszolút kommunista hatalom megszilárdításához fontosnak tartotta a tradicionális nemzeti szimbólumok, szokások és ünnepek negligálását is.

Rákosi Mátyás utasítására 1950-ben betiltották a "klerikális" Szent Jobb körmenetetForrás: Magyar Országos Levéltár

Külön figyelmet fordított a „klerikális reakcióra", az egyházi befolyás megtörésére. Ennek szellemében a Szent István napi ünnepet

1949. augusztus 20-tól felváltotta a kommunista ihletésű „alkotmány ünnepe".

( Az 1936-os szovjet sztálini alkotmány lemásolásával megalkotott, és a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt augusztus 20-án léptették hatályba.)

Szent István szobra a budapesti milleniumi emlékműről. Az államalapító király helyett 1949-től a népköztársasági alkotmányt ünnepeltette a rendszerForrás: Wikimedia Commons

A nemzeti függetlenséget és összetartozást szimbolizáló Szent István napi Szent Jobb körmenet ugyancsak nem illett a kommunista agytröszt elképzeléseibe. 1950-ben Rákosi utasítására – a szerzetesrendek feloszlatása után –

betiltották a Szent Jobb körmenetet is.

A relikviát a Szent István bazilika páncélszekrényébe zárták, csaknem négy évtizedre.

Véget ér a négy évtizedes csipkerózsika-álom

A Kádár-korszakban annak ellenére, hogy a Vatikánnal 1964-ben megkötött konkordátum új alapokra helyezte az egyház és az állam viszonyát, ami a Rákosi-időszak nyílt vallásüldözéséhez képest sokkal konszolidáltabb helyzetet teremtett, a Szent Jobb körmenet felújítása egészen a rendszerváltás hajnaláig nem került napirendre.

A Szent Jobb az ereklyetartóbanForrás: Wikimedia Commons

Az első lépést a régi hagyomány felélesztésére 1987. augusztus 20-án tették meg, amikor Paskai László bíboros, esztergomi érsek a Szent István bazilikában

felszentelte a Szent Jobb kápolnát,

és itt nyert elhelyezést az addig elzárva tartott ereklye. Egy évvel később, 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából a relikvia is felébredt közel négy évtizedes csipkerózsika-álmából.

Paskai László bíboros, esztergomi érsek ( a kép jobb szélén)Forrás: Picasa

A Szent Jobb 1938 óta először ismét országjárásra indult, eljutva a magyar püspöki illetve érseki székhelyek többségébe. 1989. augusztus 20-án négy évtizeddel az utolsó szakrális esemény óta, megint Szent Jobb-körmenetet tartottak a Szent István bazilikából kiindulva. Azóta minden évben a régi hagyományok szerint, augusztus 20-án megtartják a Szent István napi körmenetet.