Verőfényes nyári napokon nehéz elképzelni, hogy a Krk szigetét keletről határoló keskeny és békés Velebit-csatornában időnként hajókat elsüllyesztő viharok tombolnak. Silo városka kikötői sétányától északra, a hófehér karsztsziklák közé beékelődő öböl mélyén rejtőzik a Peltastis görög teherhajó roncsa, egy több évtizede történt hátborzongató tragédia emléke.

Ha kiérünk a Krk keleti partszegélyén megbúvó apró városka, Silo lebetonozott tengerparti sétányára, egy vashorgonyra figyelhetünk fel, amely amolyan kikötő dekorációként díszíti a promenádot. A horgony betonból épített pódiumára leülő, fagylaltot nyalogató turisták nem is sejtik, hogy a vasmacska egy negyvennyolc éve történt tragikus hajókatasztrófa néma emléke.

Emberemlékezet óta nem látott erejű bora csapott le az Adriára

1968. január hetedikén emberemlékezet óta nem látott heves vihar tombolt a Kvarner-öböl térségében. Jurijevo kikötőjében az erős széllökésekkel kísért havas esőben éppen fát rakodtak be a pireuszi székhelyű Sarlis Hajózási Társaság tulajdonában álló Peltastis dízelmotoros teherhajó raktereibe.

A Peltastis az észak-adriai térség egyik legjobb állapotban fennmaradt hajóroncsaForrás: Elter Tamás

Délutánra a szél felerősödött,

és a szakadó hózáporban házmagasságúra duzzadtak fel a nyílt tenger hullámai.

Theodoros Belesis kapitány a Peltastis rádiósszobájában éppen a frissen befutott időjárás-jelentést tanulmányozta, amely a szél és a hullámzás további erősödését jósolta az elkövetkező hat órában. A kapitány ezért úgy döntött, hogy Görögország helyett északnak veszi az irányt, védett helyet keresve hajója számára a Kvarner-öbölben, a vihar lecsillapodásáig.

A Peltastis este fél tízkor érte el a szárazföld és Krk szigete között húzódó keskeny Velebit-csatornát. Időközben kitört a hóvihar, és az orkán 150 km/órás széllökésekre erősödött fel.

Beteljesedik a hajó végzete

A Peltastis Silo magasságába érve kivetette horgonyait, ám a viharos szél miatt azok nem fogták meg a hajót,

amely lassan de feltartóztathatatlanul Krk sziklás partjai felé sodródott.

A személyzet a dízelmotorok segítségével megpróbálta irányba állítani a hajót, ám kísérletük nem vezetett eredményre.

Archív fotó 1959-ből a Peltastisról, amikor még német lobogó alatt és Alsterpark néven szelte a hullámokatForrás: Cargo Vessels

Nem sokkal hajnali három óra után a heves hullámzás Klimno közelében a parti szikláknak csapta a Peltastist. A sors fintora, hogy amennyiben csak 30 méterrel odébb sodródik partra a hajó, úgy nagy valószínűséggel megfeneklett volna a sekély öbölben. A hullámzás többször is a szikláknak sodorta a magatehetetlenül hánykolódó teherhajót.

A híd feletti terasz a teherdaruval az előtérben. A roncs körül mindig sűrű halrajok tanyáznakForrás: Diving in Croatia

Az első ütés a gépháznál érte a hajótestet,

a beözönlő víz miatt leálltak a gépek, és a Peltastis hirtelen sötétségbe borult.

Hajnali negyed négy körül a parttól mindössze ötven méter távolságra, a háborgó tenger elnyelte a hajót.

Egy alak áll a hídon a homályos mélységben

A tizenkét fős személyzetből mindössze négyen élték túl a katasztrófát. Másnap, amikor a vihar lecsendesedett és hozzákezdtek a mentéshez, összesen öt holttestre bukkantak. Az elkövetkező napokban még két tengerész tetemét sodorta ki a víz.

A hajó parancsnoka,Theodoros Belesis azonban nem került elő, így a kapitányt eltűntnek nyilvánították.

1968 tavaszán a tulajdonos képviselői és a jugoszláv hatóságok tárgyalásokba kezdtek, mivel a Sarlis Hajózási Társaság fontolóra vette a Peltastis kiemelését.

A roncs 3D rajzaForrás: Dr. Danijel Frka

A görög cég meg is kapta a hajó állapotának felméréséhez szükséges merülési engedélyt, ám - máig ismeretlen okból - se a kutatómerülésre, sem pedig a Peltastis kiemelésére nem került sor. Más vállalkozó szellemű és kalandra éhes nem „hivatalos" búvárok azonban már 1968 kora nyarán lemerültek a part közelében fekvő roncshoz. Ekkor robbant a helyi sajtó által világgá kürtölt szenzációs hír;

a búvárok beszámolója szerint ugyanis egy ismeretlen alak állt az elsüllyedt hajó kapitányi hídján.

1968 júliusában az osztrák búvárfotós, Franz Muhri beúszott a hídra, és közeli felvételeket készített a kormányra borult holttestről.

Theodoros Belesis kapitány holtteste a hídon. A hideg vízben kialakult úgynevezett szaponifikáció miatt a holttest több hónap múltán is viszonylag ép maradtForrás: Neptun Dive Center

Mint utóbb kiderült, a Peltastis hídján az eltűntnek nyilvánított kapitány tartotta a kormányt még holtában is. Theodoros Belesis holttestét csak 1968 novemberében, a katasztrófa után több mint kilenc hónappal később emelték ki a Kostrenai Tengerkutatási Intézet munkatársai. A hajójával együtt elsüllyedt görög kapitányt a rijekai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

A kapitányi híd ablakaiban már régóta nincs üvegForrás: Diving in Croatia

Ha a kikötői kocsmában poharazgatva szóba kerül a Peltastis, - amelyet csak „Grk" (A görög) néven emlegetnek a helyiek - a széltől cserzett arcú vén tengeri medvék azonnal elkomorulnak. Elátkozott hajó az, amelyen mind a mai napig a kapitány szelleme bolyong - vélekednek a roncshoz történő lemerülésnek még a gondolatától is megborzongó babonás tengerészek.

Ha egy hajót átkeresztelnek...

A Peltastis másfél évtizedig német lobogó alatt, Alsterpark néven szelte a Balti- és az Északi-tenger hullámait. A 60 méter hosszú, 9 méter széles és 2067 BRT vízkiszorítású dízelmeghajtású teherhajót 1952-ben bocsátották vízre a Kremer & Shon hajógyárban.

A Peltastis archív fotónForrás: Cargo Vessels
A Peltastis (ex-Alsterpark)
Típus: dízelmotoros teherszállító hajó
Vízrebocsátás: 1952, D.W. Kremer und Shon, Elmshorn
Tulajdonos: Sarlis Shipping Company, Pireus
Hossz: 60,15 m
Szélesség. 9 m
Vízkiszorítás: 2067 BRT
Elsüllyedés ideje: 1968. január 8.
Elsüllyedés oka: vihar
Helyszín Silo és Klimno között, a parttól mintegy 50 méterre
Legkisebb mélység: 8 m
Legnagyobb mélység: 32 m
Látótávolság : általában közepes
Áramlatok: általában közepes(1-2 csomó), időnként erős

A hajót 1967 végén német tulajdonosa eladta a pireuszi székhelyű Sarlis Hajózási Társaságnak, ekkor keresztelték át a Peltastis névre. ( A Peltastis katasztrófája csak megerősítheti a babonás tengerészeket abban a hitükben, hogy a hajó átkeresztelése rossz ómen, egy valódi tragédia előjele.)

Amikor még Alsterpark-ként járta a tengertForrás: Cargo Vessels

A társaság nem sokáig örülhetett új szerzeményének, a Peltastist ugyanis első, görög lobogó alatt teljesített útján érte a szörnyű baleset.

A Silo és Klimno közti festői öböl mélye rejti a Peltastis roncsát.

Az öböl bal partját szegélyező sziklafalon mind a mai napig látszanak a több mint négy évtizeddel ezelőtti végzetes ütközés nyomai.

A kapitányi híd a kormányfél felőli oldalról nézveForrás: Diving in Croatia

A Peltastis megmerülése különleges élmény; a teljes épségében fennmaradt hajóhoz alászállni olyan illúzió, mintha csak egy a kikötőben álló tengerjáró fedélzetére lépnénk.

Az elátkozott kísértethajó

Annak ellenére, hogy a 31-33 méteres mélységben a gerincén egyenesen álló roncs megmerülése nem különösebben összetett feladat,

a Peltastis már több tragikus búvárbaleset helyszíne volt,

megerősítve a kikötői folklórban terjengő vélekedést, a roncs „elátkozottságáról".

A Peltastis fedélzete felett tömött halrajok lebegenekForrás: Elter Tamás archívuma

1980-ban egy cseh légzőkészülékes búvár – tegyük hozzá, felrúgva a zárttéri roncsmerülés összes alapszabályát – megfelelő tapasztalat és felszerelés nélkül beúszott a meglehetősen szűkös gépházba, felkavarva a mindent elborító finomüledéket.

A kapitányi híd belülről. A hajó mélyebben fekvő belső tereibe, főleg a gépházba csak erre kiképzett roncsbúvárok hatolhatnak beForrás: Elter Tamás archívuma

A nullára csökkent látótávolságtól bepánikolt, nem találta meg a kijáratot, és levegőkészletének elfogyása miatt megfulladt. A gépház sarkában egészen sokáig volt látható bizarr mementóként a szörnyű véget ért cseh búvár beopálosodott maszkja. Megmagyarázhatatlan apró furcsaságokban sohasem szokott hiány lenni a roncs környékén; kinek a jól lezárt kamerájából lett „akvárium", kinek pedig a parton behajózott uszonya szívódott fel mindörökre.

Egy emlékezetes adriai kaland kezdete

A roncs szűk kilométerre található a sliói tengerparti sétánytól. Magam is többször megmerültem a Neptun búvárközpont vendégeként; a búvárbázis ideális helyszínen, a kikötői sétány végén fekszik örökzöldek árnyékában, ahonnan alig tíz perces motorcsónakázás után meg is érkezünk a Peltastis hullámsírjához.

A kikötői moló Silo városkábanForrás: Elter Tamás

A csónakok kikötésére szolgáló bóját a Peltastis masszív orrárbocának csúcsához rögzítették,

ez egyben a roncs legmagasabb pontja is, amelyet már nyolc méteres mélységben elérünk. Rekkenő nyári hőségben sem árt vastagabb, legalább 5, de még inkább 7 milliméteres neporénruhába beöltöznünk a merülés megkezdése előtt. A Velebit-csatorna hidrodinamikai viszonyai miatt ugyanis az Adriai-tenger leghűvösebb része nyáridőben.

Bevetés előttForrás: Neptun Dive Center

A felszíni hőmérséklet ritkán haladja meg a 24 Celsius fokot, a Peltastis legmélyebben fekvő pontján,

a hajócsavar mélységében pedig az augusztusi forróságban sem melegszik fel a víz 16 -17 Celsius foknál jobban.

Csuklya viselése is erősen ajánlott; nem szabad elfelejteni, hogy a testhő több mint 60 százalékát a fejünk adja le, és a víz hússzor gyorsabban vezeti el az emberi testhőmérsékletet, mint a levegő.

A merülés előtti biztonsági ellenőrzés elvégzése után a gumicsónak szélére kiülve, lendületes hátra bukfenccel vetjük magunkat a hűs habok közé. Már a felszínről felfedezhető az árboccsúcs, ezt követve érdemes megkezdenünk a lemerülést a kék homályban derengő „göröghöz". Az árboc mentén ereszkedve sűrű halfelhőkön keresztül érkezünk meg az impozáns orrfedélzetre.

Merülés előtti előkészületekForrás: Neptun Dive Center

Már itt ízelítőt kaphatunk a roncs nagyszerűségéről; a méretes horgonycsörlő, és a szellőzőkürtők csak úgy, mint a fedélzet egyéb részei, tökéletes épségben maradtak fenn. Ha megfelelő a látótávolság, érdemes kiúsznunk az orrfedélzeten túlra, és szembefordulva a hajóval, mélyebbre süllyednünk. A fölénk magasodó szépen ívelt orr fantasztikus látványt nyújt.

Ereszkedés az orrárboc menténForrás: Diving in Croatia

A horgonyláncok messze nyúlnak a tengeri csillagokkal és uborkákkal pettyezett homokos aljzaton. Magát a horgonyt azonban hiába keressük, a lánc vége üresen hever félig az üledékbe temetve. (Ha a Peltastis horgonyát szeretnénk megtekinteni, azt a szárazföldön, a kikötői sétány bejáratánál tehetjük meg, ott van ugyanis kiállítva.)

Irány a kapitányi híd!

Az orr megtekintése után induljunk el a nyomasztó tragédia emlékét őrző kapitányi híd felé. Az orrfedélzet mögött sötéten tátong az első raktér.

A tágas hombárba könnyen leereszkedhetünk,

de itt a félhomályt már csak búvárlámpánk fénykévéje tudja áttörni. Az egykori farakomány legnagyobb része elkorhadt, a rakterek így üresek.

A Peltastis orrfedélzete a horgonycsörlővelForrás: Elter Tamás archívuma

A hombárból felemelkedve nagyjából a hajó középvonalában láthatjuk az egyik oldalra kifordult darugémet. Tovább úszva a tat irányába sötét tömeg kezd kibontakozni szemünk előtt, a hátsó felépítmény a hatalmas darusárboccal és a kapitányi híddal. Időnként elképesztően sűrű halrajokon, szardíniák, durbincsok és barna korallsügérek felhőjén tempózunk keresztül.

Merüléstervezéshez készített vázrajz a Peltastis roncsárólForrás: Elter Tamás archívuma

A gyakorlott roncsbúvárok számára nem jelent komoly nehézséget a hídra történő beúszás.

Érdemes a kapitányi híd bejáratához vezető vaslépcsőt követnünk, ha a bejárathoz értünk, kattintsuk fel lámpánkat.

Ahol a rettenthetetlen kapitány haláláig markolta a kormánykereket

A navigációs szoba deszkából készült fala már rég az enyészeté lett, ezért viszonylag tágas tér fogad bennünket a hídon. Középen jól látszik a kormánykerék oszlopa. Amikor alaposabban megszemlélem, megborzongok a tudattól, hogy

itt állt egykor kilenc hónapig a kormánykerékre dőlve Belesis kapitány holtteste.

A kikötői vén tengeri medvéktől eltérően nem hiszek a kísértetekbe, ezért az egykori tragédia  nyomasztó hangulata ellenére sem vizionálom a kapitány hídon bolyongó szellemét.

A Peltastis kapitányi hídjánForrás: Diving in Croatia

Mindenesetre tény, hogy

különleges és némileg nyomasztó hangulatot áraszt a tragikus helyszín.

A hídról kiúszva tovább tempózunk a kormányfél felőli oldalon (a hajó jobb oldalán) a tatfedélzet felé. Jobbra, ha bevilágítunk a nyitott kapitányi szállás ajtaján, a koromsötétben egy csillogó fehér tárgyat, a fürdőkádat pillanthatjuk meg.

A Peltastis tatszekciójaForrás: Elter Tamás archívuma

A tat irányába úszva érünk el a gépház lejáratához; korlátos vaslépcső vezet le a hatalmas dízelaggregátorhoz. A gépházba kizárólag csak roncsbúvári minősítéssel rendelkező, és zárttéri merülésre kiképzett, valamint a szükséges biztonsági felszereléssel ellátott merülőpárok úszhatnak be. Ne feledjük a koromsötét gépterem mélyén szörnyű halált halt cseh búvár szomorú esetét!

Maradandó élmény a Peltastist megmerülni

A tatfedélzet közepén áll az egykori élelmiszerraktár, amely fölé a gépterem és a hatalmas hajókémény magasodik. Ha a tat mögött leereszkedünk a 32 méter mélyen fekvő tengeraljzatra, megpillanthatjuk a bronz hajócsavart és a kormánylapátot. A tatfedélzet alatt jól láthatók a parti sziklák ütötte, és a hajó végzetét okozó sérülések.

A híd bejáratához vezető lépcső felett úszva érdemes megközelíteni a kapitány egykori őrhelyétForrás: Elter Tamás archívuma

A híd feletti korlátos teraszról – amennyiben jó a látótávolság - szinte az egész roncsot beláthatjuk. Az orrárbochoz visszaúszva megkezdjük a lassú felemelkedést.

Öt méteres mélységben megtartjuk a háromperces biztonsági megállót,

miközben a bennünket kíváncsian szemlélő, ezüstösen csillogó, hústál méretű kétsávos kecskedurbincsok rajában gyönyörködünk. A csónakba visszaszállva, vakítóan kék égbolt alatt pöfögünk vissza a kikötő felé.

Az orrárboc mentén emelkedünk vissza a búvárhajóhozForrás: Diving in Croatia

Nehéz elsőre feldolgozni az odalent szerzett emlékezetes benyomásokat. Kétségtelen , hogy a Peltastis az észak-adriai térség legszebb hajóroncsa a Baron Gautsch mellett. Miközben a napsütötte part felé haladunk, a Peltastis hullámsírját jelző vízen imbolygó bója lassan beleveszik a tenger kékjébe.