Így szereznék meg a több milliárd éves űrport

OSIRIS
A Bennu kisbolygó felszíne fölött, már kinyújtott mintavevő karral repülő OSIRIS-REx űrszonda
Vágólapra másolva!
Egy eldobható műanyagpohárhoz hasonló formájú eszközzel készül több milliárd éves űrport gyűjteni a Bennu aszteroidán az amerikai űrkutatási hivatal, amely a következő hónapban indítja útjára a földi élet eredetét kutató legújabb robotizált űrmisszióját.
Vágólapra másolva!

A 800 millió dolláros (219 milliárd forint), Osiris-Rex nevű küldetés a Földhöz közel elhaladó égitesten arra próbál választ találni, hogy miként jelentek meg bolygónkon az élethez szükséges anyagok, köztük a jég vagy a szén.

"A naprendszerünk keletkezésének idejéből való mintákat keresünk" - nyilatkozta Dante Lauretta, a küldetés főkutatója az Arizonai Egyetemről. A misszió szeptember 8-án indul a floridai Cape Canaveral légi bázisról, a mintegy 2000 kilogrammos, szabadidő-autó méretű, pilótanélküli űrhajót egy Atlas V hordozórakéta fogja szállítani. A tervek szerint a mintákkal megrakott jármű 2023-ban tér vissza a Földre.

Az alkalmazott technológia

A küldetésben az űrhajó nem landol az aszteroida felszínén, hanem csak szorosan megközelíti, majd néhány pillanatra érintkezve vele gyűjt össze némi törmeléket, amelyet a Földön vizsgálhatnak meg alaposabban a tudósok.

A nehézséget a gravitáció hiánya okozza, amely miatt az űrhajó az összegyűjtés helyett könnyen szétszórhatja a port.

A probléma megoldására Jim Harris, a Lockheed Martin vállalat mérnöke évekkel ezelőtt elkezdett egy fordított-gravitáció elvén alapuló megoldáson dolgozni. Bizonyos pontokon kilyukasztott műanyagpoharat helyezett lefelé fordítva a földre, majd egy kompresszorral levegőt fújt be a pohár talpán keresztül. A levegő hatására kilökődött a lyukakon a por, amelyet egy külső tároló fogott fel.

A Bennu kisbolygó felszíne fölött, már kinyújtott mintavevő karral repülő OSIRIS-REx űrszonda (illusztráció) Forrás: Dante Lauretta

A TAGSAM (Touch and Go Sample Acquisition Mechanism) nevet viselő találmánnyal a NASA célja az, hogy jóval több kőzettel térhessen vissza a küldetés, mint a 2003-ban indult japán Hajabusza expedíció, amely kevesebb mint egy milligramm aszteroidáról vett mintával tért vissza a Földre.

Az Osiris-Rex az elképzelések szerint legalább 60 gramm kőzetet gyűjthet össze, de a tesztek eredményei 300 grammos átlagot mutattak.

Miért pont a Bennu?

Gordon Johnson, a küldetés vezetője elmondta, hogy a mintavétellel az űrhajó 2020. júliusig fog várni, így bőven lesz idő a legígéretesebb helyszín kiválasztására.

- nyilatkozta. Hozzáfűzte: a minták háromnegyed részét félre teszik a jövő kutatásai számára, amelyek olyan kérdésekre kereshetik a választ, amelyeket mi még nem ismerünk. A NASA emellett a minták négy százalékát a programban részt vevő legszorosabb partnerének, Kanadának, félszázalékát pedig Japánnak ígérte.

OSIRIS-REx amerikai kisbolygókutató űrszonda (illusztráció) Forrás: NASA

Az amerikai űrhivatal a Bennut közelsége, megfelelő mérete és a felszínét borító szénben gazdag, akár 4,5 milliárd éves kőzettörmeléke miatt 500 ezer ismert aszteroidából választotta ki a küldetés célpontjául. Az égitest magasabb a Eiffel-toronynál - az átmérője mintegy 500 méter -, és minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, miután nagyjából a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.