Már a 10. században felismerték a Vénusz fázisait

2016.08.23. 13:24

A híres Drezdai-kódexben található táblázat számsorait elemző új tanulmány szerint, a maja csillagászok már a 10. században felismerték a Vénusz fázisait, és hihetetlen pontossággal számították ki a bolygó mozgását.

A titokzatos Drezdai-kódex

A maja kultúrtörténet egyik becses relikviáját, a híres Drezdai-kódexet a Yucatán-félszigeti Chichén Itzában találták meg, amely az 1730-as években a Drezdai Királyi Könyvtárba került. A fakéregből készült papírszerű anyagra írt hieroglifák

nagyobbrészt asztronómiai jellegű feljegyzéseket tartalmaznak,

így többek között naptárszámítást, valamint a Vénuszra és a Marsra vonatkozó megfigyeléseket.

A Drezdai-kódex egy 2011-es kiállításonForrás: EFE/Matthias Hiekel

A Drezdai-kódex 1200 és 1250 között készült másolat, amelynek eredetije a 10. század első felében keletkezhetett.

Sokáig csak számmisztikának vélték

Először a 19. század végén Ernst Förstemann német matematikus figyelt fel a kódex 24. oldalán táblázatba foglalt számsorra.

Ernst Förstemann 19. századi német matematikusForrás: Wikimedia Commons

Förstmann hipotézise szerint a táblázat a Vénusz mozgásával kapcsolatos mérési eredményeket tartalmaz, de ezt abban az időben még nem sikerült bebizonyítani, a maja hieroglifák megfejtetlensége miatt.

Lapok a Drezdai-kódexből amelyek a Vénusz mozgásával kapcsolatos megfigyeléseket tartalmazzákForrás: Live Science

Az 1920-as években John Teeple vegyészmérnök vizsgálta meg ismét alaposan a számsort, amelyből rájött, hogy

a maják a korukat meghazudtoló kifinomult technikát alkalmaztak a naptár korrekciójára,

amely a Vénusz szabálytalan ciklusából adódott. Sok tudós azonban inkább számmisztikát, mintsem valós asztronómiai megfigyelési eredményeket látott a kérdéses számsorban.

Jóval megelőzték Kopernikuszt

Gerardo Aldana tudománytörténész, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara, Kalifornia) Mexikói tanulmányok tanszékének kutatója frissen publikált tanulmányában – a Drezdai-kódex vonatkozó szövegkörnyezetének elemzésével – megerősítette, hogy olyan valódi megfigyelési adatsort tartalmaz a kézirat,

amely már jóval Kopernikusz kora előtt

hihetetlen pontossággal adja meg a Vénusz pályaelemeit.

Nikolausz Kopernikusz portréja a 16. századbólForrás: Wikimedia Commons
Nikolausz Kopernikusz
Nikolausz Kopernikusz (1473 – 1543) lengyel csillagász ismerte fel, hogy a bolygók – köztük a Föld is – a Nap körül keringenek, a Hold pedig a Föld körül. Az ő nevéhez fűződik a középkort meghaladó heliocentrikus világkép, amely a 17. század tudományos forradalmához vezetett a csillagászatban. A bolygómozgások összes matematikai nehézségét az euklideszi geometria segítségével oldotta meg, egyedül a körpálya teóriához ragaszkodott, amit a 17. század kiemelkedő német csillagásza, Johannes Kepler munkássága vetett el végleg.

Aldana szerint a korábbi elemzésekkel kapcsolatos bizonytalanságok abból adódtak, hogy egyrészt a maja hieroglifák sokáig megfejtetlenek voltak, másrészt pedig kevesen vették a fáradtságot a számsor és a kapcsolódó szövegkörnyezet egybefüggő vizsgálatára.

Maja csillagvizsgáló Chicén ItzábanForrás: Wikimedia Commons

A Kaliforniai Egyetem kutatója a Live Science tudományos portálnak elmondta, hogy a Vénusz pályaelemeinek megfigyelése arra az időszakra, a 10. század első felére datálódik, amikor a bolygó szerepe felértékelődött a maja vallási kultúrában.

Ma sem világos, honnan tudtak a Vénusz fázisairól

A mérések célja a Vénusz ciklusainak minél pontosabb megfigyelése volt, az égbolt harmadik legfényesebb égitestéhez fűződő kultikus ünnepek időpontjának meghatározásához. A megfigyelések pontossága a maja asztronómia rendkívül magas szintjét bizonyítja.

A Vénusz fázisai csak távcsővel figyelhetők megForrás: Astronomia Today

Mind a mai napig nem világos, hogy a maják honnan tudhattak a Vénusz fázisváltozásairól,

amelynek megfigyeléséhez távcső szükséges.  

Az első lencsés távcsövet 1608 körül alkották meg a Németalföldön.

Galileo Galilei olasz csillagász épített először csillagászati távcsövet, 1610-benForrás: Wikimedia Commons

A teleszkópot Thomas Harriot angol nemes fordította először az éjszakai égbolt irányába 1609-be, és Galileo Galilei volt az első, aki kizárólag csillagászati megfigyeléshez lencsés teleszkópot épített,1610-ben. Érdekes módon, a Drezdai-kódex pontos adatokat tartalmaz a Vénusz fázisváltozásairól is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK