Tudja-e, hogy mi okozza az olaszországi földrengéseket?

2016.08.24. 15:59

Ma hajnalban a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország középső vidékét. A Perugia térségében kipattant szeizmikus esemény az eddig beérkezett hírek szerint 36 halálos áldozatot követelt. Hasonló eseményekre a jövőben is számítani kell, mivel az Appennini-félsziget tektonikailag aktív területen fekszik.

A mediterrán medence középső és északkeleti vidékét, Olaszországot, a Balkán-félszigetet és Törökországot a múltban több erős földrengés is megrázta. E terület szeizmikus - és részben vulkáni – aktivitásának gyökerei a földtörténeti múltba nyúlnak vissza. E hosszú múlt azonban a jelenig hatol, hiszen a több tízmillió éve elkezdődött földtani folyamatok még korántsem értek véget.

Ősi óceán bezáródási folyamata vezetett a mediterráneum kialakulásához

A Földközi-tenger őse a földtörténeti középkor, a mezozoikum (249 millió évtől 65 millió évig) elején még egy több ezer kilométer széles, Eurázsiát és a mai Afrikát, Dél-Amerikát, az Antarktiszt, valamint Ausztráliát magába foglaló hatalmas szárazulatot, a Gondwanát szétválasztó egyenlítői óceán volt.

A Földközi-tenger Afrika és Eurázsia ütközése miatt létrejött tektonikai süllyedék, részben pedig óceáni maradványForrás: Origo

A mezozoikum derekán Gondwana fokozatosan széttöredezett, Afrika, valamint a róla levált indiai szubkontinens feltartóztathatatlanul megindult északnak,

fokozatosan bezárva az egykor oly hatalmas Tethys-óceánt.

Az oligocén időszak elején, nagyjából 34 millió éve India hozzáforrt az eurázsiai lemezhez, felemésztve a hajdanvolt óceán kérgét, és felgyűrve a Tethys üledékeiből a Himaláját.

A valamennyi mai szárazulatot egyesítő őskontinens, a Pángea a triász időszak elején. Az egyenlítő vonalában mélyen a szárazföldbe ékelődő, hatalmas víztömeg az ősi Tethys-óceán, amely a Pángea szétdarabolódásával fokozatosan bezáródottForrás: Origo

(India északra nyomulása napjainkban is tart, ennek tudható be a Himalája folyamatos emelkedése.) Afrika szintén összeütközött az eurázsiai lemezzel, a Tethys a földtörténeti újkor, a kainozoikum (65 millió évtől napjainkig) idején emiatt erős térrövidülést szenvedett el.

A Földközi-tenger alatt az afrikai és eurázsiai lemez ütközése miatt óriási feszültségek halmozódnak fel a kéregbenForrás: Origo

A bezáródott Tethys-óceán helyén egy tektonikus eredetű, úgynevezett ingressziós süllyedék alakult ki Afrika és Európa között. Ez alkotja a mai Földközi-tenger medencéjét.

Elszabadult hajóágyúként viselkedő mikrolemez

Az afrikai és eurázsiai lemez ütközésekor Afrikáról letört egy mikrolemez, az önálló életre kelt adriai-apuliai lemezdarab. A zömében kontinentális kérget hordozó apuliai-adriai lemez még napjainkban is önálló,

a nagy eurázsiai lemeztől független mozgást végez.

A lemeztektonikában teljesen szokatlan módon az eurázsiai kontinentális kéreg egy szakasza az adriai-apuliai lemez alá nyomódott.

Az Adriai-tenger műholdfotón. A közép-olasz területek, az Adriai-tenger medencéje, valamint Szlovénia is az adriai-apuliai mikrolemezen fekszikForrás: NASA

(Fő szabályként a kontinentális kéregnél sokkal vékonyabb és sűrűbb óceáni kéreg szokott a szárazföld alá nyomulni. A bezáródó óceán kérgének alábukása, az úgynevezett szubdukció heves vulkáni és szeizmikus folyamatokkal jár együtt.) Azonban nemcsak az eurázsiai lemez, hanem Afrika óceáni eredetű kéregmaradványai is az adriai-apuliai mikrolemez alá tolódtak.

A jövőben sem lesznek elkerülhetőek a térség földrengései

Ez a folyamat még napjainkban is zajlik. Az itáliai félsziget középső-keleti része, az Adriai-tenger medencéje,

valamint Szlovénia teljes területe a mozgásban lévő adriai-apuliai mikrolemezen fekszik.

Afrika északra tartó mozgása a földtörténeti jövőben a Tethys sorsára fogja juttatni a Földközi-tengert, teljesen bezárva és eltüntetve annak medencéjét.

Mindaz, amit ma látunk a Földközi-tengerből, meg fog semmisülni a jövőbenForrás: Elter Tamás

Az adriai-apuliai mikrolemez, valamint az afrikai lemez ütközésére vezethető vissza többek között az aktív dél-olasz vulkánosság, amelynek legismertebb képviselői a Vezúv, a Stromboli és az Etna.

A Stromboli klasszikus vulkáni kúpja. A dél-olasz partvidék a mediterráneum vulkanikusan legaktívabb területeForrás: Origo

A konvergens (összetartó, ütköző) lemezhatárokon irdatlan feszültség halmozódik fel a kéregben, amely időnként földrengések formájában pattan ki, nemegyszer pusztító erővel. Olaszországban, és a Balkánon az adriai-apuliai mikrolemez „szertelen" mozgása miatt ezért a jövőben is számítani kell erős földrengésekre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK