Hitler fel akarta robbantani az Eiffel-tornyot

2016.08.25. 21:36

Hetvenkét éve, 1944. augusztus 25-én a párizsi német helyőrség parancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok Hitler parancsával szembehelyezkedve, letette a fegyvert a francia fővárosba benyomuló szabad francia erők előtt, megmentve ezzel Párizs felbecsülhetetlen műemlékeit a pusztulástól.

Eisenhower terveiben nem szerepelt Párizs ostroma

1944. június 6-án, az Overlord-hadművelet nyitó napján a szövetséges haderő partra szállt Normandiában, és sikeresen megvetette lábát Franciaországban. A partraszállás első óráiban

a német hadvezetőségen belül eluralkodott káosz jelentős szerepet játszott a szövetségesek sikerében;

mire június 6. délutánjára a németek feleszméltek, és az OKW ( Oberkommando der Wehrmacht) elrendelte az ország belsejébe visszavont páncéloshadosztályok Normandiába vezénylését, már minden elveszett.

Amerikai gyalogság készül partraszállni az Omaha Beach-en, 1944. június 6-ánForrás: WW2

Az amerikai és brit partraszálló erőknek sikerült stabil hídfőt kiépíteniük Normandiában, a masszív szövetséges légifölény, valamint a bőséges utánpótlás pedig az első kritikus napokban meghiúsította a németek valamennyi ellentámadási kísérletét.

Adolf Hitler el akarta pusztítani a francia fővárostForrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv

A keleti fronton a Vörös Hadsereg 1944. június 22-én megindított elsöprő erejű nyári offenzívája, a Bagratyion-hadművelet lehetetlenné tette,

hogy az OKW erősítést vezényeljen át nyugatra, a normandiai hídfő felszámolására.

1944. július végén a szövetségesek kitörtek Normandiából, és az angolszász haderő megindult Franciaország belsejébe.

Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok (középen)a  szövetséges haderő főparancsnokaForrás: Wikimedia Commons

A normandiai hídfőből történt kitörés után Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges hadseregcsoportok főparancsnoka csapatai mielőbbi felvonultatását tervezte a német határra. Az angol-amerikai hadvezetésnek ekkor még az volt hallgatólagosan a legfőbb célja, hogy a Harmadik Birodalom fővárosát, Berlint a szovjeteket megelőzve foglalják el. ( A katonák tervét a ravasz szovjet diktátor, Joszif V. Sztálin tiltakozására a washingtoni politika azonban keresztülhúzta.)

Eisenhower terveiben így nem szerepelt meghatározó prioritásként a francia főváros felszabadítása,

amelynek a Németország ellen tervezett hadműveletben sem volt stratégiai fontosságú szerepe.

1944 július végén a szövetségesek kitörtek NormandiábólForrás: Wikimedia Commons

Eisenhower a hadászati megfontolásokon túl sem látta értelmét a város ostromának. A főparancsnok a katonai hírszerzés jelentéseiből ismerte Adolf Hitler parancsát,

mely szerint Párizst a földdel kell egyenlővé tenni,

ha szövetségesek megpróbálnák elfoglalni a francia fővárost. Eisenhower nem óhajtotta kockára tenni az európai kultúrtörténet kiemelkedő műemlékeit.

Hitler el akarta pusztítani a "fény városát"

Charles de Gaulle tábornok, az Ideiglenes Francia Kormány feje, a szövetségesek főparancsnokával szemben azonban meghatározó, szimbolikus jelentőséget tulajdonított a francia főváros mielőbbi felszabadításának. Látva a szövetséges vezérkar vonakodását kijelentette: ha kell, a szabad francia haderő egymaga is megindul Párizs bevételére.

Sikorski tábornok (bal szélen) Churchill, és a francia emigráció vezetője és De Gaulle tábornok (jobb oldalon), a Szabad Franciaország mozgalom vezetőjeForrás: pld.gov.pl

Az ebből származó politikai feszültségek elkerülése feladta a leckét Eisenhower tábornok számára. Amíg a stratégák a francia főváros sorsáról vitatkoztak,

Párizsban, a szövetséges haderő közeledésének hírére megmozdult a nép,

hogy lerázza magáról a gyűlölt „boche-ok", a német megszállók igáját. Párizs esetleges ostromára a németek is felkészültek.

Német Panther V. harckocsi Párizs utcáinForrás: Bundesarchiv

1944. július 20-án Von Stauffenberg gróf, ezredes, a Hitler-ellenes összeesküvők vezetője sikertelen merényletet kísérelt meg a Führer ellen, a rastenburgi főhadiszálláson. A merénylet után a sorozatos vereségek hatására már leépülő félben lévő Adolf Hitler mániákussága még jobban elhatalmasodott; Hitler makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen talpalatnyi terület sem kerülhet épségben az ellenség kezére.

Dietrich von Choltitz tábornok, Párizs helyőrségparancsnokaForrás: Bundesarchiv

Ezért megparancsolta Párizs német helyőrség- parancsnokának,Von Choltitz tábornoknak, hogy aknázza alá és robbantsa fel a francia főváros összes híres történelmi emlékművét.

Párizs nem kerülhet az ellenség kezébe, kivéve, ha már teljes törmelékként hever"

– harsogta a Führer, személyesen felelőssé téve Von Choltitz tábornokot őrült utasításának maradéktalan végrehajtásáért.

Fenyegető erődemonstráció a Champs Élysées-en

A német helyőrségparancsnok ezért elrendelte, hogy az utászalakulatok kezdjék meg a Szajna hídjainak, és Párizs történelmi nevezetességeinek az aláaknázását. Augusztus 15-én azonban a párizsi metró alkalmazottai sztrájkba léptek, amelyhez a fővárosi rendőrök és a csendőrség is csatlakozott.

Civil ellenállók a párizsi felkelés idején, 1944. augusztusábanForrás: WW2

A sztrájkhullám futótűzként teljesedett ki; először a postások, majd augusztus 17-én az ipari munkásság is csatlakozott a munkabeszüntetéshez: Párizs a másnapra kiteljesedő általános sztrájkkal gyakorlatilag megbénult.

A Párizsi Felszabadítási Bizottság mozgósítására a főváros egész lakossága szembefordult a német megszállókkalForrás: Libération


Észlelve a német robbantási előkészületeket, a párizsi prefektúra elnöke, Pierre Taittinger augusztus 17-én a főhadiszállásán kereste fel Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy rávegye a város megkímélésére.

Addigra ugyanis a német utászalakulatok a párizsi nevezetességek jelentős részét már aláaknázták,

a város stratégiai pontjait pedig páncélosokkal megerősített német alegységek szállták meg. Von Choltitz tábornok ekkor még hajthatatlannak mutatkozott.

Augsztus 20-tól szervezetté vált a fegyveres ellenállásForrás: Libération

Augusztus 19-én erősítés érkezett a fővárosba, köztük harckocsikkal és páncélozott csapatszállító járművekkel felszerelt Waffen-SS alakulatok. A német gépesített egységek fenyegető felvonulást rendeztek a Cahmps Élysées-en a lakosság megfélemlítésére.

Fegyveres harccá alakul az általános sztrájk

A francia főváros polgárait azonban már nem lehetett féken tartani; futótűzként terjedt a hír, hogy a szövetséges csapatok egy-két napon belül bevonulnak Párizsba, erre pedig kitört az átfogó fegyveres felkelés. A Hazai Francia Erők (Forces Francaises de l'Intériur, FFI) röplapokon és sebtében kiragasztott plakátokon valamennyi 18 és 50 év közötti párizsi férfit felszólított, hogy haladéktalanul csatlakozzon az ellenállás által kirobbantott fegyveres harchoz.

Német tisztek, balról a második Dietrich von CholtitzForrás: Bundesarchiv

A német megszállókkal szemben kibontakozó harcot az Ideiglenes Francia Kormánnyal szövetséges Párizsi Felszabadítási Bizottság irányította.

Az éledező ellenállás láttán a németek augusztus 19-én átfogó, rajtaütésszerű razziába kezdtek;

három elfogott, és az ellenállókkal való összejátszással meggyanúsított civilt elrettentésül a helyszínen agyonlőttek.

Barrikádok épülnek, SS-ek érkeznek

Augusztus 20-án kirobbant az általános fegyveres felkelés. Az ellenállók felszedett kockakövekből, felborított teherautókból, valamint kivágott fákból barikádokat emeltek, és puskatűzzel árasztották el a felbukkanó német alakulatokat.

Délutánra a külső kerületek szinte kivétel nélkül az ellenállók kezére kerültek,

akik – többek között - elfoglalták a hírhedt Fort de Romainville fogolytábort is, kiszabadítva az ott sínylődő rabokat. A felkelőknek azonban nem volt elegendő muníciója az elhúzódó harcokhoz, a németek pedig nem rendelkeztek megfelelő erőkkel a fegyveres ellenállás leveréséhez.

A felkelők által foglyul ejtett német tisztekForrás: Bundesarchiv

Még aznap Raoul Nordling, a semleges Svédország főkonzulja felkereste Von Choltitz tábornokot,

hogy rábírja a további vérontás beszüntetésére, és Párizs megkímélésére.

A tábornok ideiglenes tűzszünetet rendelt el, azonban augusztus 23-án lövetni kezdte a Grand Palais-t, az FFI főhadiszállását, és tankokat vezényelt a barikádok szétzúzására. Az addigi csatározásokban 800 – 1000 felkelő, és mintegy 3200 német katona vesztette életét.

Von Choltitz tábornok elszabotálta a Führer eszelős tervét

Augusztus 24-én döntő fordulat történt a Párizs felszabadításáért kirobbant harcokban. A Szabad Francia 2. páncéloshadosztály egységei - Eisenhower hozzájárulásával - Leclerc tábornok parancsnoksága alatt megkezdték a bevonulást Párizsba, Leonard T. Gerow vezérőrnagy – Leclerc katonai felettese – támogatásával .

Leclerc tábornok, a Párizsba elsőként bevonuló Szabad Francia 2. páncéloshadosztály parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

A francia 2. páncélos hadosztály alakulatai közül a legválogatottabb és legharcedzettebb veteránokból álló 9. páncélos század haladt az élen. Az alegység amerikai M4 Sherman harckocsikkal, M2 féllánctalpas csapatszállító járművekkel volt felszerelve, és sikeresen legyűrték a velük szemben harcot felvett német alakulatok ellenállását. A 9. századot a hadosztály egységei követték.

Leclerc egységei előretörnek Párizs utcáinForrás: Libération

Augusztus 25-én Von Choltitz megtagadva Hitler eszelős utasítását, a harcok azonnali beszüntetésére adott parancsot egységeinek, és letette a fegyvert Leclerc tábornok előtt.

Ezzel Párizs felszabadult a valamivel több mint négy évig tartó német megszállás alól.

Von Choltitz végül is nem teljesítette Hitler Párizs lerombolására vonatkozó „Néró tervét".

Ismét fényesen ragyogott a francia "gloire"

A német kapituláció napján de Gaulle tábornok, az IFK elnöke is bevonult a francia fővárosba, ahol a hadügyminisztérium épületében rendezte be ideiglenesen hivatalát.

Charles de Gaulle tábornok (balról a második, cigarettával a szájában) az ideiglenes kormány feje, mellette középen Leclerc tábornok állForrás: Wikimedia Commons

Délután a Hotel de Ville erkélyéről szózatot intézet a felszabadulást önfeledten ünneplő hatalmas tömeghez." Miért kívánod azt, hogy elrejtsük az érzelmet, amely megragad mindannyiunkat, férfiakat és nőket, akik itt vannak, otthon, Párizsban, akik talpra álltak, hogy felszabadítsák önmagukat, és sikerrel megtették a saját kezükkel? Nem, nem fogjuk titkolni ezt a mély és szentséges érzést'"- kezdte beszédét a tábornok.

Párizs felszabadulását ünneplő tömegForrás: WW2 in Color


Augusztus 26-án Leclerc páncéloshadosztálya triumfált; az ünneplő párizsiak sorfala között vonultak végig egységei a nemzeti trikolorba borult Champs Élysées-en. Párizs felszabadítása jelentősen hozzájárult az Ideiglenes Francia Kormány 1944. október 23-án megtörtént elismeréséhez és ahhoz is, hogy Franciaország a győztes nagyhatalmak között fejezze be a második világháborút.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK