Rendkívül ritka, összetett ősmaradványt fedeztek fel az UNESCO egyik világörökségi helyszínén, a híres fosszíliáiról ismert németországi Messel-gödörben. A nagyjából 48 millió éves kövületen jól kivehető egy kígyó, annak belsejében egy gyík, végül a gyíkban egy bogármaradvány.

Nem titok, hogy a Messel-gödör a fantasztikus fosszíliák kincsestára. De a Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments folyóiratban most leírt lelet még ezek közül is messze kiemelkedik. Ehhez hasonló csak még egy létezik a világon.

Ritka az ilyen többszörös lelet

„2009-ben sikerült kiemelni a gödörből egy lemezt, amelyben egy szinte teljes épségben megőrződött kígyó volt – mondta Krister Smith, archeológus. – És ha ez még nem lett volna elegendő, felfedeztünk egy fosszilizálódott gyíkot a kígyó belsejében, amelyben még egy fosszilis bogár is megfigyelhető volt.”

A Messel-gödörből előkerült kígyó-gyík-bogár hármasForrás: Springer Heidelberg

A fosszilis táplálékláncok rendkívül ritkán őrződnek meg. Kétrészes fosszíliák, például levelek és szőlőszemek egy prehisztorikus ló gyomrában, vagy pollenszemek egy madár gyomrában már előkerültek Messelből, de ez az első három táplálékláncszemes fosszília innen. Jelenleg csak még egy hasonlót ismerünk a világon, egy 280 millió éves cápában.

Még a fajokat is meghatározták

Nagy felbontású számítógépes tomográffal Smith és argentin munkatársa Agustín Scanferla még a kígyó és a gyík faját is meg tudta határozni. A fosszilis kígyó Palaeophython fischeri, a gyík pedig Geiseltaliellus maarius volt. Utóbbi eddig csak Messelből került elő.

A kígyó a maga 103 centiméterével jelentősen kisebb a faj többi ismert példányainál, amelyek kétméteres vagy még nagyobb hosszt is elérhetnek. Smith ezért feltételezi, hogy a kígyó – amely egyébként a mai óriáskígyók rokona – fiatal példány lehetett.

A Palaeophython fischeri gyomrában a narancssárgával kiemelt Geiseltaliellus maarius. Kék színnel a beazonosíthatatlan bogármaradványt jelöltékForrás: Krister Smith

Az egyedülálló lelet a középső eocén rétegből került elő, amelynek kora nagyjából 48 millió év.
„Mivel a gyomortartalom viszonylag gyorsan emésztődik, és a gyík kitűnő állapotban megmaradt, ezért feltételezzük, hogy a kígyó nem több mint két nappal a zsákmány elfogyasztása után pusztult el, majd süllyedt le a Messel-tó fenekére, ahol fosszilizálódott” – magyarázta Smith. Ez balszerencse volt a kígyó számára, de óriási szerencse a tudomány számára.