Feltehetően teliholdkor, illetve újholdkor következhetnek be a pusztító földrengések a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint.

A kutatást végző japán tudósok szerint a gyakori földrengések sújtotta régiókban az árapály megfigyelése segíthet a kockázatok felmérésében. 

A Hold is beleszólhat a földrengések erejébeForrás: Wikimedia Commons

Összefüggés az árapály és a földrengések között

A Hold és a Nap tömegvonzásának nem elhanyagolható hatása van a Földön. Amikor a Nap, a Föld és a Hold egy egyenesbe esnek, azaz holdtöltekor és újholdkor, a két égitest tömegvonzása összeadódik és erősebb a hatása.

"Kutatásunk összefüggést mutatott ki az árapály ereje, illetve a földrengések erőssége és gyakorisága között" - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Ide Szatosi, a Tokiói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Ide Szatosi és kollégái statisztikai szempontból elemezték a világszerte észlelt földrengésekre és az árapály amplitúdójára vonatkozó adatokat. A vizsgálat eredménye szerint az elmúlt húsz év legsúlyosabb földrengései közül több magas dagály idején következett be, vagyis teleholdkor vagy újholdkor.

Az indonéziai földrengés is ilyen volt

A tanulmány több példát is idéz a holdtöltekor, illetve újholdkor történt földrengések közül. Ilyen volt a 2004. december 26-án, vasárnap az indonéziai Szumátránál bekövetkezett, óriási szökőárat kiváltó földrengés, amely több mint 220 ezer ember halálát okozta. Hasonló volt a 2010. február 27-én Chilében történt, 523 halálesettel járó földmozgás, valamint a 2011. március 11-én a japán partoknál történt pusztító rekorderejű földrengés, amely során 19 ezer ember vesztette életét.

Az amúgy is nyomás alatt lévő törésvonalak tehát valószínűleg még érzékenyebbek a Nap és Hold gravitációs erőire.

A kutatók szerint azonban csak az erős földrengéseket befolyásolják az égitestek. A kisebb földmozgások esetében nem találtak semmilyen kapcsolatot.