Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.
Több mint ezer néző volt kíváncsi a hagyományos, immár 26. gálára, amelyet az interneten is figyelemmel követhettek. Az ünnepélyes díjátadóra, mint minden évben, idén is érkeztek "valódi" Nobel-díjasok. Az anti-Nobel elnevezése az angol ignoble (méltatlan, alantas) szóból származik.
Jobb szürke lónak lenni, mint feketének
A magyar kutatók, Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat, amelyekkel fizika kategóriában érdemelték ki a díjat. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. Rájöttünk, hogy jobb szürke lónak lenni, mint feketének, ha nem akarjuk, hogy megcsípjenek a bögölyök” - mondta a díj átvételekor Susanne Akesson kutató.
Tíz kategóriában osztották ki a pénzjutalommal nem járó díjakat, idén műanyag óra formájában. Kémia kategóriában a Volkswagen autógyárat tüntették ki – a szokásosnál is nagyobb gúnnyal. Marc Abrahams, a gála műsorvezetője a tavaly kirobbant botrányra utalva elmondta, a cég azért kapta a díjat, mert "megoldotta az autók túlzó mértékű kipufogógáz-kibocsátásának problémáját azáltal, hogy autóik teszteléskor automatikusan, elektromechanikailag kevesebb kipufogógázt termeltek". Majd hozzátette: "A győztes nem tudott, vagy nem akart ma este itt megjelenni."
A Volkswagen kitüntetése kivételnek számít, a szokásoknak megfelelően az IgNobel-díjakat mindig elismert kutatók kapják komoly, bár furcsa kutatásaikért. A díj célja, hogy "a szokatlant ünnepelje, és a fantáziát díjazza": olyan kutatásokat értékelnek, amelyek "először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak".
Naponta 2,2 alkalommal hazudunk
A pszichológia kategóriában díjazott Evelyne Debey, a Genfi Egyetem szakértője és kutatócsapata ezer hazudós embert kérdezett meg arról, milyen gyakran hazudik. Azt is vizsgálták, hihető választ adnak-e a kérdésre. Az eredmény szerint az emberek átlagosan naponta 2,2 alkalommal hazudnak – mondta köszönőbeszédében Bruno Verschueren tudós. "Hillary Clintont és Donald Trumpot az amerikai választási kampányban gyakran beteges hazudozónak titulálják. De ha csak napi 1-5 alkalommal nem mondanak igazat, egyszerűen csak átlagos hazudozók, mint mi mindannyian" – mondta a kutató.
Ahmed Shafik egyiptomi tudós azt vizsgálta, milyen hatással van a poliészter-, a pamut- vagy a gyapjúnadrág a patkányok szexuális életére, illetve hasonló kutatásokat végzett férfiakkal is. Eredményeiért reprodukciós kutatások kategóriában kapott IgNobelt.
Hegyi kecskévé váló kutatók
Biológia kategóriában különleges erőfeszítéseiért műanyag órát kapott Charles Foster kutató, aki borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját. A kategória másik díjazottja Thomas Thwaites, aki speciális művégtagokat is készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét, így napokat töltött egy alpesi kecskecsapattal, amely befogadta tagjai közé.
Abrahams a gálát a már megszokott szavakkal zárta: "Ha idén nem nyertek IgNobelt – és különösen akkor, ha nyertek –, több szerencsét kívánok jövőre!"