Stephen Hawking továbbra is erősen tart az idegenektől

2016.09.27. 19:14

Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.

Ragadozó martalócok kalandoznak a kozmoszban 

Stephen Hawking, a híres elméleti fizikus 2010-ben egyszer már nyilatkozott erről a kérdésről. Akkor – nagy vitákat kiváltva – azt hangoztatta, hogy az intelligens idegenek olyan „ragadozó martalócok" lehetnek, akik a kozmoszban számukra fontos erőforrást jelentő bolygók után kutatva barangolnak, hogy azokat kifosszák és gyarmatosítsák. 

Stephen Hawking ismét aggodalmát hangoztatja az esetleges földön kívüli intelligenciákkal kapcsolatosanForrás: Live Science

A világhírű tudós most ismét erre – az egyelőre még elméleti – problémára hívja fel a figyelmet „Stephen Hawking's Favorite Places – Stephen Hawking kedvenc helyei" című új dokumentumfilmjében. 

Egy nap talán megkapjuk a várva várt jelet az egyik bolygóról" 

– mondja Hawking a dokumentumfilmben, példaként utalva a Földtől mindössze 16 fényév távolságra fekvő, potenciálisan lakható „szuperföldre", a Glise 832c exobolygóra. 

A Glise 832c rendszerről készített fantáziarajzForrás: NASA

„De nekünk nagyon vigyáznunk kell, hogy mit üzennénk vissza" – fejti ki aggályait a tudós. Hawking szerint egy fejlett, földön kívüli civilizációval történő kapcsolatfelvétel valószínűleg olyan lenne, mint amilyen Kolumbusz találkozása lehetett Amerika őslakóival 1492-ben. 

Egyelőre egyedül vagyunk a kozmoszban

Néhány más asztrofizikus is indokoltnak találja a Hawking ajánlotta fokozott óvatosságot. Valamelyik idegen civilizáció, amely elég fejlett ahhoz, hogy felkeresse a Földet, 

akár már tudhat is a létezésünkről 

az 1900 után a kozmoszba jutott rádió, illetve az 1940-es évek végétől a világűrbe kikerült tévéhullámok útján. 

Noha még meg sem találtuk őket, az idegenekről különböző teóriák születtek. Stephen Hawking, a világhírű brit elméleti fizikus a Földet esetleg felkereső idegeneket ellenséges létformának tartjaForrás: Wikimedia Commons

Azt sem lehet kizárni, hogy a Föld néhányszor tíz fényévnyi kozmikus szomszédságában 

létezik olyan fejlett intelligencia, ami fogta már például a SETI program földi keresőjeleit, 

de szándékosan nem küld válaszüzenetet, hogy invazív szándékai miatt ne fedje fel kilétét. Noha bármit hozhat a jövő, a tudomány mai ismeretei szerint pillanatnyilag egyedüli intelligens civilizációként létezünk a kozmoszban. 

Nem tudjuk előre felmérni, hogy milyen lehetne két civilizáció képviselőinek találkozásaForrás: Origo

A földön kívüli élet megtalálása kétségkívül az egyik legjelentősebb esemény lenne az emberi faj történetében, 

de egyelőre nincs sehol sem – legalább is általunk felismert – nyoma az extraterresztrikus intelligenciának. Ennek ellenére a kutatás tovább folyik, folyamatosan fejlesztve és finomítva a csillagközi intelligencia felfedezéséhez kifejlesztett technológiákat.

Hawking agresszív civilizációkat vizionál

A „Stephen Hawking kedvenc helyei" című dokumentumfilmben a világhírű tudós fiktív utazást tesz a kozmoszban. Megfigyeli az általunk ismert világot keletkeztető ősrobbanást, felkeresi a galaxis közepén rejtőző óriási „szörnyeteg" fekete lyukat, elutazik a Glise 832c rendszerébe, hogy a téridőt átfogó útját Santa Barbara-i otthonában fejezze be, miközben elmondja gondolatait arról, ahogyan a világot látja.

A világhírű elméleti fizikus arra int, hogy az emberi történelemből kiindulva egyáltalán nem lehetünk biztosak más civilizációk békés szándékábanForrás: Live Science


Hawking szerint az univerzum egyetlen jól ismert intelligens civilizációjának, az emberiségnek a története kultúrák közötti összecsapások, háborúk, hódítások és nemegyszer tömegmészárlások története. 

Nem tudhatjuk, mennyi felfedeznivalót rejtenek a kozmosz mélységeiForrás: NASA

Ezért felteszi a kérdést, miből gondoljuk, hogy egy idegen, földön kívüli civilizáció ebből a szempontból alapvetően más lenne, mint a miénk? Nyilván erre a kérdésre – talán még sokáig – nem lehet egzakt választ adni. Ám ettől függetlenül valószínűleg sohasem fog csillapodni az az emberi vágy, hogy társakra leljünk az univerzumban. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK