Mutasd a Facebookod, megmondom, ki vagy

2016.10.10. 18:30

Ön hajlandó lenne megmutatni leendő munkáltatójának az összes eddigi Facebook-bejegyzését? Engedné, hogy egy algoritmus átfésülje az eddigi Instagram-fotóit, hogy egy biztosítótársaság megállapíthassa, megéri-e szerződést kötnie önnel? Ezek nem a jövő módszerei – a Rep'NUp startup ilyen szolgáltatásokat nyújt különböző megrendelőinek, amelyek alapján azok állítólag pontos képet kapnak a jelölt személyiségéről. De vajon tényleg olyanok vagyunk a közösségimédia-felületeinken, amilyenek élőben? 

Ijesztőnek tűnik az a világ, ahol a leendő munkaadók aszerint döntik el, felvesznek-e minket, hogy miket posztolunk a Facebookon. Még ijesztőbb az, amikor ezen posztok alapján kielemzik, milyen munkaerők vagyunk, milyen állás való igazából nekünk, és mik a legnagyobb gyengeségeink. Pedig ez az algoritmus már létezik: egy izraeli startup, a Rep'NUp pedig az ezt használó weboldalának szolgáltatásait előszeretettel kiajánlja munkáltatóknak, biztosítási társaságoknak, bankoknak és bárkinek, akik szeretnének a közösségi média alapján tájékozódni a jelöltjeikről. 

Alkohol, káromkodás, illetlen tartalom – a Rep'NUp szól, ha ilyet talál a Facebookján, az Instagramján vagy a TwitterénForrás: Rep'NUp

Elemzések a Facebook alapján?

„Az általunk üzemeltetett weboldal rengeteg információt közöl a munkavállalókról a munkáltatóknak, vagy meg tudja mondani, hogy egy banknak érdemes-e kölcsönt adnia, egy biztosítótársaságnak biztosítást kötnie egy-egy személlyel” – mondta el jeruzsálemi látogatásunk során az Origónak Lior Tal, a startup társalapítója és ügyvezető igazgatója. A közösségimédia-profilok olyan információk sokaságát jelenthetik egy ilyen vállalat számára, amelyekhez másképp nagyon nehezen juthatnának hozzá. 

Persze nem kell mindjárt annyira megijedni: a cégek csak akkor juthatnak hozzá az adatainkhoz, ha külön engedélyt adunk rá nekik.  Odáig talán azért egy ideig nem jutunk el, hogy egy ilyen kérés megtagadása rögtön kizárást von maga után a munkáért zajló versenyből, de az biztos, hogy a munkáltatók (vagy a fentebb említett egyéb vállalati szektorok) dolgát akár meg is könnyítheti, ha a közösségi média alapján végzett elemzéseket is ismeri. 

"Ma már átlagos jelenség, hogy a munkáltatók ránéznek a leendő munkavállalók közösségi média profiljaira, sőt, be is jelölik őket ismerősként, hogy több mindenre láthassanak rá" - mondta Lior Tal. "Ez lehet, hogy sérti a jelöltek személyiségi jogait, mára bevett szokássá vált, sok egyetemen pedig már oktatják is, hogyan menedzseljék a diákok úgy a profiljaikat, hogy bizonyos állásokat könnyebben kapjanak meg. Ezen túl a mai közösségi média ellenőrzések inkább arra irányulnak, hogy a problémás tartalmakat posztoló embereket kiszűrjék, nem pedig előnyben részesítsék az olyan profilokkal rendelkezőket, akik szimpatikus tartalmakat osztanak meg."

Nem csak másoknak, nekünk magunknak is hasznos információkat kaphatunk a közösségi médiajelenlétünkről: a weboldalt ugyanis bárki díjmentesen használhatja, és kielemeztetheti, hogy mennyi olyan tartalom van róla a social világban, amit nem igazán szeretne egy leendő munkáltatónak mutogatni. A Rep'NUp átnézi a Facebook-, Twitter- és Instagram-fiókjainkat, és megmondja, mi az, amivel rossz színben tüntethetjük fel magunkat. Innentől pedig már a saját megítélésünktől függ, hogy szeretnénk-e ezen változtatni, vagy úgy gondoljuk, hogy a közösségi médián megosztott tartalmaink csakis ránk és a barátainkra tartoznak. 

A Facebook-megosztásainkból rengeteg dolog kiderülhet rólunkForrás: AFP/Kay Nietfeld

A közösségi média és az álláskeresés

A Rep'NUp egyébként a már meglévő trendeket lovagolja meg: a Jobvite 2014-es Társadalmi Munkaközvetítő Felmérése (Social Recruiting Survey) eredménye szerint egyre több álláshirdető használja a közösségi médiát: egyrészt arra, hogy jelölteket gyűjtsön, másrészt arra, hogy ezen jelöltek adatlapjait megvizsgálja. 2010-ben még csak a munkáltatók 82%-a, 2014-ben pedig már 93%-uk vallotta, hogy aktívan használja a közösségi oldalakat munkaerő-keresés céljából.  

Az eredményekből az is kiderült, hogy a munkáltatók saját bevallása szerint 44%-kal nő a jelöltek száma és „minősége”, ha a közösségi média is szerepet játszik  a keresés és a felvétel során. Ennek ellenére mindössze a vállalatok 18%-a gondolja úgy, hogy hatékonyan és megfelelően használja a közösségi oldalakat a munkaerő-keresés során. A Rep'NUp az ezzel kapcsolatban kialakuló piaci űrt akarja betölteni azzal, hogy segít a munkáltatóknak értelmezni és statisztikailag kielemezni a profilokon látottakat. 

"A Rep'NUp a közösségi média ellenőrzésének egy olyan új módszere, ami azért jó, mert nem ad ki személyes információkat a megrendelő fél számára" - magyarázta Lior Tal. "Ezen felül a jelöltek is megkapják azt a kielemzést, amit a megrendelőnek küldünk, így ők is tisztában lehetnek vele, valószínűleg mely állások és milyen munkakörök megfelelőek számukra."

Tényleg olyanok vagyunk, mint a Facebookon

Persze általában nem gondoljuk rögtön, hogy bármely közösségimédia-profilunk olyan képet adhat rólunk, ami megfelel az igazságnak. Eddig elfogadott vélekedés volt, hogy minden ilyen felületen egy idealizált képet alakítunk ki magunkról, és nem azt közvetítjük, amilyenek vagyunk, hanem azt, amilyenek lenni szeretnénk. Vannak azonban olyan kutatások, amelyek megcáfolni látszanak ezt az elméletet. 

Azt hitte, idealizált kép él önről a Facebookon? Gondolja újra!Forrás: Dreamstime

A Pszichológiai Tudományok Egyesülete (Association for Psychological Science) által 2010-ben kiadott rövid tanulmány például amellett foglal állást, hogy a korábban általánosan elfogadott elmélettel ellentétben tényleg a saját személyiségünket kommunikáljuk a közösségi médiában. Az akkori kutatások alapján 700 millió ember használt valamilyen közösségi oldalt (OSN-t, azaz online social networking sites). A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem, a Texasi Egyetem, a Washington Egyetem és a münsteri Westfälische Wilhelms Egyetem közös kutatása összesen 236 ember OSN-használati szokásait vizsgálta meg. Ezek egy része az Egyesült Államokban (Facebook), másik része Németországban (StudiVZ) él, és nem fiatalabb 17 évnél, de nem idősebb 22 évnél. A kutatás során szembeállították a két legelterjedtebb vélekedést: az idealizált virtuális valóság hipotézisét és a kiterjesztett valóság hipotézisét. 

Az első szerint nem a valóság, hanem egy idealizált személyiség jelenik meg a közösségi média profiljainkon – azt mutatjuk, akik lenni szeretnénk, nem azt, akik valójában vagyunk. A második úgy fogja fel a közösségi médiát, mint a személyiség, az önkép kiterjesztését, és úgy írja le a profiljainkat, mint hiteles tükrét annak, akik a valóságban is vagyunk. A kutatás során kiderült, hogy (legalábbis a 17–22 éves korosztály számára) a második hipotézis a valós, és tulajdonképpen nem ferdítünk annyit a Facebookon, mint eddig gondoltuk. 

Nem idealizálunk annyit, mint hinnénk

A kutatás során megkérték a résztvevőket, hogy jellemezzék magukat, írják le, milyen volna az ideális énjük, majd közeli barátaiktól is információkat gyűjtöttek be róluk. Ezután független megfigyelőket kerestek, akiknek az volt a feladatuk, hogy a Facebook- és StudiVZ-profilok alapján jellemezzék az alanyokat. Kiderült, hogy a független megfigyelők korántsem az ideális énhez hasonlóan jellemezték őket, sokkal inkább a valós személyiségüknek megfelelően. A résztvevők sokkal inkább kommunikálják valós személyiségüket, mint egy idealizált képet magukról. 

Magunkat mutatjuk a Facebookon, nem egy elképzelt képetForrás: Origo

A kutatás persze egyelőre egy nagyon szűk rétegre korlátozódott – a következő lépés az idősebb generáció vizsgálata, más személyiségvonások megfigyelése, a profilok különböző részeinek külön-külön kutatása. 

Persze a kutatás eredményeit nehéz elhinni, ha néhány ismerősünk Facebook-adatlapjára nézünk – és valószínűleg teljesen más a helyzet a többi közösségi oldallal is, így érdemes lenne megvizsgálni a Twittert, és főként az Instagramot is ilyen téren. 

Általános információkból részletes személyiségrajz

Bár a Rep'NUp kifejezetten az engedélyezett információk alapján készít átfogó képet egy-egy adatlap tulajdonosáról, érdemes megemlíteni egy 2013-as kutatást is a témával kapcsolatban: a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint már a teljesen nyilvános közösségimédia-tevékenységünkből is elképesztő pontossággal megállapíthatók olyan alapvető tulajdonságaink és nézeteink, mint a nemünk, korunk, rasszunk, politikai beállítottságunk, intelligenciánk, kapcsolati státuszunk, az, hogy mennyire vagyunk boldogok és elégedettek – vagy éppen az, hogy a szüleink együtt éltek-e 21 éves korunkig, vagy nem. 

Hiába vagyunk diszkrétek a közösségi oldalainkon, még így is rengeteg információ kiderül rólunk önkéntelenül isForrás: AFP/Getty Images/Joe Raedle

A Cambridge-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az egyébként eltitkolni kívánt, vagy személyes tér részének hitt információk könnyedén kikövetkeztethetők azokból az információkból, amiket egyébként gyanútlanul megosztunk mindenkivel. Ilyenek például a Facebook-lájkok vagy a kedvelt oldalak – mind olyan infó, amit nyilvánosan hagyunk, mégis rengeteg tulajdonságunkról mesél. 

Az 58 ezer önkéntes részvételével készült kutatás során a tudósok 88%-os pontossággal eltalálták, hogy heteroszexuális vagy homoszexuális-e a válaszadó, 95%-os pontossággal tudták, hogy kaukázusi vagy afroamerikai rasszhoz tartozik-e, és 85%-ban helyesen megmondták, hogy republikánus vagy demokrata politikai beállítottságú-e. A résztvevők nyitottságáról ugyanolyan pontossággal tudtak nyilatkozni, mint egy erre szakosodott személyiségteszt  kielemzésekor. 82%-os helyességgel megmondták, hogy a válaszadó keresztény vagy muszlim, a droghasználatot pedig 65%-ban meg tudták állapítani (egyértelmű, hogy utóbbira óvatosabban utalgatnak a felhasználók, még akkor is, ha csak a lájkokról van szó). 60%-ban még azt is sikerült eltalálni, hogy a szüleik 21 éves korukig együtt éltek-e, vagy szétköltöztek. 

Olyan pontossággal megállapíthatók a személyes tulajdonságaink, mintha tesztet töltenénk kiForrás: Wikimedia Commons

Ez egyébként elég komoly kérdéseket feszegethet az internetes biztonsággal kapcsolatban – hiszen mindezek az információk olyan adatokból derültek ki, amelyeket a Facebook (és minden más közösségi oldal) nyilvánosan megoszt másokkal. 

Akarjuk-e, hogy mindent tudjanak rólunk?

A Rep'N'Up éppen ezért egy érdekes, megosztó szolgáltatás lehet az internethasználók körében. Lior Tal az Origónak elmondta: "Ez jó eszköz lehet a munkáltatók kezében ahhoz, hogy megállapíthassák, leendő alkalmazottaik mennyire bírják a terhelést, mennyire csapatjátékosok, és mi a megfelelő munkakör számukra.” A nyílt közösségimédia-jelenlét pedig jellemzően bizalmat alakít ki az emberekkel szemben: 2011-ben egy finn kutatás kimutatta, hogy bár a bizalom egyre csökken a közösségi oldalakban (az emberek kezdenek rájönni, hogy az online tartalom befolyásolható, másolható és hamisítható), a nagyobb közösségimédia-használat még mindig a bizalommal és az átláthatósággal függ össze. Ha valaki túlságosan anonim és titkolózik a közösségi oldalain, az bizalmatlansághoz vezethet. 

Ön szeretné, ha a munkáltatók átnéznék a Facebookját, mielőtt felveszik?Forrás: Flickr / Johan Viirok

Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire tartoznak egy vállalatra a közösségimédia-profiljaink. A legtöbben valószínűleg úgy gondoljuk, hogy semennyire. Persze a Facebook és társai ugyanúgy lehetnek eszközök a munkavállalók kezében is: úgy alakíthatják közösségimédia-profiljaikat, hogy az egy leendő munkáltatónak szimpatikus legyen – a fő kérdés már csak az, hogy akarják-e erre használni egyáltalán a privát adatlapjaikat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK