Kísérteties hangokat rögzített a Jupiter körül keringő Juno űrszonda műszere.

Természetesen nem kell semmilyen megmagyarázhatatlan, paranormális eseményre gondolni. Pusztán annyi történt, hogy a Juno szondára szerelt, az Iowai Egyetem (UI) munkatársai által kifejlesztett kutató műszer a Jupiter északi és déli fénye által kibocsátott rádióhullámokat rögzítette több mint 4000 kilométeres magasságból. Ezeket a jeleket azután az egyetem munkatársai hallható hanggá alakították, az eredmény pedig az alábbi videóban hallgatható meg.

E rádióhullám-kibocsátásokat még az 1950-es években fedezték fel a tudósok, de ilyen közelről még sosem vizsgálta a jelenséget a NASA.

A Jupiter gázóriáshoz méltó módon kommunikál velünk” – írta Bill Kurth, az UI kutatója a Science Daily tudományos portálon megjelent sajtóközleményben. „Az általunk detektált jeleket azok az energikus részecskék bocsájtják ki, amelyek a hatalmas sarki fények létrejöttében játszanak főszerepet. Az így kibocsátott szignálok a legerősebbek a Naprendszerben. Most azt próbáljuk majd kitalálni, hogy a kibocsátásért felelős elektronok pontosan honnan érkeznek” – tette hozzá a kutató.

Akár egy hangszer

A sarki fény a légkörbe behatoló töltött részecskék – elsősorban protonok és elektronok – által keltett időleges fényjelenség.

A részecskék felgyorsulnak, és a Jupiter mágneses mezőjének vonalai körül spirálisan kezdenek haladni, a déli vagy az északi pólus felé, ahol az atmoszférába csapódva előidézik a fényjelenséget. A tudósok most azt szeretnék megérteni, hogy az említett részecskék gyorsulása pontosan miként megy végbe. Ehhez a Jupiter körül keringő Juno a Waves nevű műszerrel mintavételezi a plazmahullámokat a mágneses mező vonalainak különböző részein.

Infravörös kép a Jupiter déli fényeirőlForrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Kurth a plazmát egy húros hangszerhez hasonlítja. „Ha megpendíted a hegedű húrját, a húr rezegni kezd. A rezgő húr olyan, mint a plazma, amelyben tulajdonképpen a töltött részecskék azok, amik mozognak” – magyarázta Kurth.

A mozgó részecskék keltette rádiózajt persze az emberi fül nem képes meghallani, ezért kellett több kutató műszer segítségével a szakértőknek hanggá alakítaniuk a jeleket. A munkát az UI mérnökei végezték el.

November 2-án érkeznek meg a legújabb adatok

A NASA űrszondájára szerelt kamerák már készítettek nagy felbontású képeket a Jupiter atmoszférájáról és sarki fényeiről. A Juno augusztus 27-én közelítette meg leginkább a gázóriást, ezt követően már csak távolabbról fogja szemlélni a Naprendszer legnagyobb planétáját. Összesen 35 közelrepülés van még tervbe véve, ezt követően 2018 februárjában a szonda befejezi küldetését, és a bolygó légkörébe csapódva megsemmisül.

Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

Az UI kutatói most a Waves műszer következő adataira várnak, amelyek várhatóan november 2-án érkeznek meg a Földre.