Nem sokon múlt, hogy Gagarin túlélte az űrutazást

2016.10.21. 20:54

Összeesküvések sora kíséri Gagarin űrrepülését: rengeteg a találgatás a korábban rosszul végződő emberes kísérletekről, megrendezett ál-repülésről, hirtelen haláláról és egyáltalán arról, hogy jogos-e a történelmi hírnév, és valóban ő ült-e legendás Vosztok-1-es űrhajóban. A titkosított iratok nyilvánosságra hozatalával egyre többet tudunk arról, valóban mi is történt abban az apró kapszulában a világ első űrbe küldött emberével - a valóság pedig, bár kevésbé regényes, ugyanilyen izgalmas, sőt, elképesztően veszélyes. Az első emberes űrrepülés 55. évfordulójára készült el az orosz GAGARIN című film, amely a mindenki által ismert történet részleteit és az első kozmonauta emberi oldalát is bemutatja.

Mindannyian ismerjük a történetet: 1961. április 12-én a szovjet Jurij Gagarin elsőként, az amerikaiakat megelőzve jutott el a világűrbe, ezzel jócskán felgyorsítva az űrverseny menetét. Azzal, hogy a szovjetek megnyerték a hidegháborúnak ezt a csatáját, arra késztették az amerikaiakat, hogy minden addiginál gyorsabban fejlesszék ki azt a csúcstechnikát, amivel képesek eljutni a Holdra. Alig 8 év múlva a 108 percig tartó űrutazást felváltották az első lépések a Holdon, nagyban előrelendítve az űrkutatást. 

Kétségtelen tény, hogy Gagarin volt az első ember, aki kijutott a kozmoszbaForrás: Origo

Ez a feszített tempó azonban azt eredményezte, hogy a szovjetek siettek - nem akarták, hogy az amerikaiak megelőzzék őket, ezért nem fordítottak annyi időt a Vosztok-1 tesztelésére, mint amennyit kellett volna. Gagarint gyakorlatilag félig vakon lőtték fel több száz kilométer magasba, erről pedig a hazai mozikba most érkező GAGARIN című orosz életrajzi dráma is tökéletesen megemlékezik.

Forrás: Pannonia Entertainment
GAGARIN - Látványos filmdráma az első emberi űrutazásról

1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet kozmonauta a világ első űrhajósaként vonult be a történelemkönyvekbe, miután Vosztok-1 űrhajóval 108 perc alatt megkerülte a Földet és egy Engelsz nevű kisváros mellett sikeresen földet ért.
Gagarin egyike volt a szovjet űrprogram 20 fős csoportjának, akiket több mint 3000 elit vadászpilótából választottak ki az egész Szovjetunió területéről, hogy egy extrém terheléseket is magában foglaló kiképzés során felkészítsenek az űrutazásra. Húsz legendás pilóta, akik szakmájuk legjobbjának számítottak, bár egyikük sem sejthette, hogy végül kit választanak ki az első emberi űrutazás történelmi feladatára. Amikor végül Gagarint kiválasztották, megkezdődött a felkészítése az akkor még tulajdonképpen ismeretlen területen való bevetésre...egy életre szóló utazásra.
A mindössze 1,6 m3 térfogatú leszállókabinba szíjazva Gagarin eltöpreng az életén, amit gyökeresen megváltoztatott szovjet űrprogram fáradhatatlan törekvése, hogy bármi áron, de elsőként hódítsák meg a világűrt.
Az első űrutazáshoz hasonlóan 108 perc hosszúságú, látványos kivitelezésű életrajzi dráma amellett, hogy betekintést enged az űrverseny legintenzívebb időszakába, bemutatja a földműves családba született asztronauta emberi oldalát is.

 

A film 2016. október 20-tól látható a hazai mozikban, a Pannonia Entertainment és a Freeway Entertainment közös forgalmazásában.

70 anomália a repülés előtt

Ma már azt vizsgáljuk, hogyan tudunk újrahasznosítható rakétát tervezni, milyen következményekkel jár egy év súlytalanság az emberi szervezetre, és hogyan leszünk majd képesek a Marson krumplit termeszteni - de az 1960-as évek elején gyakorlatilag fogalmunk sem volt, milyen hatással lesz Gagarinra az, ha elhagyja a Föld légkörét. A legprofibb szovjet kutatók is a sötétben tapogatóztak, és szinte vaktában engedtek ki egy embert bolygónk vigyázó atmoszférájából. Két korábbi kutyás kísérlet és az előkészítés során több mint 70 anomáliát rögzítettek, amelyek túlnyomó részének megoldására sem elegendő idejük, sem pedig megfelelő tudásuk nem volt. 

Az évfordulóra leforgatott filmben mindez tisztán látszik: sokszor még Szergej Koroljov, a szovjet űrkutatás egyik atyja (a filmben Mikhail Filippov játssza) is vért izzad, hogy az előírt határidők betartásával, de a kijelölt kozmonautákat legkevésbé veszélybe sodorva tudjon lavírozni az első emberes űrkutazás valóra váltásában. A politikai nyomás ugyanis óriási volt: muszáj volt megelőzni az amerikaiakat, még akkor is, ha az elsőbbség oltárán a biztonságot részben fel kellett áldozni.

Gagarin és Tyitov egy kollégájukkal Moszkvában a Gagarin című filmbenForrás: Pannonia Entertainment

"1957. október 4-én, a Szputnyik-1 fellövésénél Amerika rettentően meglepődött" - mondta el a filmvetítés utáni beszélgetésen Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, űrhajós és vadászpilóta. "A politika ebben az időszakban mindent meghatározott, ezért nem is csoda, hogy az első siker után a Szovjetunió az első emberes űrrepülést is magának akarta tudni."

A szerencsén múlt, hogy nem történt tragédia

Ennek azonban óriási ára volt: a tesztelés hiányosságai és a hanyag összeszerelési munkálatok miatt gyakorlatilag lutri volt, hogy Gagarin visszatér-e a Földre. A nagyjából hetven anomália egy részét ugyanis nem sikerült kiküszöbölni, mindegyik elég lett volna arra, hogy egy kis balszerencsével halálos balesetet okozzon. Hibás volt a létszükségleti rendszer, a hordozható vészhelyzeti tartalékot nem jó helyre tették, több kulcsfontosságú szelepet rosszul illesztettek be a hajóba, rossz minőségű volt a rádiókapcsolat és a kilövésnél az egyik hajtómű tovább működött, mint kellett volna.

Utóbbit a filmben is viszontláthatjuk: mivel a szóban forgó hajtómű nem állt le megfelelő időben, a Vosztok magasabb pályára került, és 230 kilométer helyett 327 kilométerre emelkedett. Ez azért volt problémás, mert ha nem működött volna megfelelően a fékezőrakéta, Gagarin 10 nap helyett 30 napig körözött volna céltalanul a Föld körül, mielőtt becsapódott volna valahová - neki azonban csak 10 napra éppen elegendő levegője és élelme volt. Ezt sem a filmben, sem a valóságban nem közölték vele, így fogalma sem volt, hogy gyakorlatilag a fékezőrakéta sikerén múlik az élete.

A Vosztok-1 a Gagarin című filmbenForrás: Pannonia Entertainment

Bár végül a fékezőrakéta időben beindult, 44 másodperc után leállt, ezért Gagarin 300 kilométerrel a tervezett landolási terület előtt ért földet. A rakéta helytelen működésének hatására a Vosztok szabályozhatatlanul pörögni kezdett, ami azt eredményezte, hogy a tervezettel ellentétben nem vált szét a Gagarint szállító kerek és a kúp alakú másik modul. Még összekapcsolva érték el a légkört, ami kifejezetten veszélyes volt, hiszen a kúpot nem úgy tervezték, hogy ekkora hőhatást kibírjon, és kis balszerencsével át is égethette volna Gagarin moduljának az oldalát, a kozmonauta azonnali halálához vezetve.

A földet érés sem volt egyszerű

Tíz perccel a légkörbe lépés után a gömb és a kúp elvált egymástól, Gagarin azonban ekkor sem nyugodhatott meg: a másod-ejtőernyője félig levált, és a hordozható vészhelyzeti tartalék tartószalagjait is szétvágta, ahogy kinyílt a főernyője. Ez a tartalék életmentő lett volna, ha olyan helyen landol, ahol pár napig nem jut italhoz és élelemhez. A kozmonautának három napra elegendőt csomagoltak mindenből, mert arra azért számítani lehetett, hogy ha nem is valahol az óceán közepén, de a szovjet sztyeppén elég nagy valószínűséggel landolhat, itt pedig sokszor több napi járóföldre volt a legközelebbi település.

Gagarin először pilótaként kezdte a pályafutását, egész életében vissza akart menni a világűrbeForrás: Origo

Végül Gagarin épségben földet ért (a korabeli beszámolók szerint egy parasztasszony és kislánya találtak rá, akik a filmben is megjelennek), de ehhez hatalmas mennyiségű szerencsére is szüksége volt. Az űrutazás során rengeteg olyan rizikós pont volt, ahol balul sülhetett volna el a projekt. Nem tudni, hogy Gagarin mennyit tudott ezekről az anomáliákról - valószínűleg semennyit, hiszen az űrhajósok kiképzése során sokáig azt sem árulták el nekik, hogy mire készítik fel őket.

Teljes bizonytalanság

Az életrajzi film tökéletesen bemutatja, milyen feszültek lehettek a felkészülés hónapjai annak a húsz jelöltnek, akiket a légierő legjobbjaiból választottak a kozmonauta-kiképzésre. A helyzetet tetézte az is, hogy fogalmuk sem volt, mit várnak tőlük, majd amikor ez kiderült, nem lehettek biztosak benne, valóban ők lesznek-e az elsők, vagy megelőzi őket egy amerikai, esetleg saját honfitársuk, akit titokban készítenek fel az űrutazásra. A filmben a kozmonauta-jelöltek Orson Welles Világok harca című rádiójátékához hasonló (amely állítólag tömegpánikot okozott, mert az emberek tényleg úgy gondolták, hogy valóban eljöttek az idegenek a Földre) felvételt hallanak meg egy képzelt űrhajós utazásról, és majdnem kétség nélkül elhiszik, hogy ez valóban megtörtént - csak az adás végén árulják el, hogy rádiójátékról volt szó. A jelenet jól mutatja a felkészülés bizonytalanságát, a film pedig végig azt érzékelteti, hogy a jelöltek is tulajdonképpen csak sodródtak az eseményekkel.

A történet végén, Gagarin űrrepülése előtt már German Sztyepanovics Tyitovval is kiélesedik a versengés, aki legalább akkora esélyes volt az első kozmonauta szerepére, mint Gagarin. Tyitov végig úgy tréningezett, mint Jura, és csak az utazás reggelén tudta meg, hogy nem őt választották a feladatra. "Két ember között kellett választani. nem volt igazán jó döntés" - fejtette ki a véleményét Farkas Bertalan. "Gagarin nemzeti intézmény lett, körbevitték a világ körül, Tyitov pedig ezekről a dolgokról lemaradt." A filmben is elhangzik a férfi véleménye: úgyis csak az elsőre fognak emlékezni, másodszorra már hiába megy fel az űrbe Gagarin után. 

Gagarin nemzeti intézmény lett

Tyitov volt a második kozmonauta az űrbenForrás: Wikimedia Commons

Végül a történelem részben őt igazolta: a Vosztok-2 fedélzetén 1961. augusztus 6-án feljutott, és számos rekordot megdöntött, mégis méltatlanul kevesen ismerik a nevét. Ő volt az első űrhajós, aki egy napnál többet eltöltött a világűrben, aki 17-szer látta felkelni és lemenni a napot, aki először próbálta ki a kézi irányítást, és ő volt az is, akit először sújtott az űrbetegség. Ő aludt először az űrben, és elkészítette az első ismert, ember által lőtt fényképeket a Földről. Ezen kívül ő volt a legfiatalabb űrhajós, aki valaha a világűrben járt. Ennyi rekord, és mégis Gagarin az, aki beírta magát a történelemkönyvekbe.

"Én a Csillagvárosban olyan emberekkel laktam együtt, akik a végtelenségig tisztelték Gagarint" - mondta Farkas Bertalan. "Ezért sokáig meg sem néztem ezt a filmet - szerettem volna úgy emlékezni rá, ahogy a barátaim meséltek róla. Nekem sajnos nem volt szerencsém találkozni vele, de ezek a beszélgetések mindig megmaradnak az emlékeimben."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK