Lassan lemondanak a Schiaparelli leszállóegységről

2016.10.21. 11:17

Az Európai Űrügynökség tudósai az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége által visszaküldött adatokkal vigasztalódnak, miután a modult vélhetően elvesztették - írta csütörtökön az AP ameriaki hírügynökség.

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység miután levált a szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, szerdán megkezdte a leszállást a Mars felszínére. 

A leszállóegység nem ad hírt magárólForrás: ESA

Egy ideig minden a tervek szerint ment

Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint, a Schiaparelli a hőpajzsát, ejtőernyőjét és rakétáit használva a terveknek megfelelően lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve, miután előzőleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe. Azonban körülbelül 50 másodperccel a tervezett leszállás előtt elveszítették a kapcsolatot a leszállóegységgel, amelynek azóta is kérdéses a sorsa.

Szakértők szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett, viszont a visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat - reményeik szerint - válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt. Ez az adatmennyiség mintegy 400 ezer oldalnyi információnak felel meg.

A visszaküldött adatokból is tudnak dolgozni

David Parker, az ESA emberi űrrepülés és robotikus felderítés igazgatója üdvözölte, hogy a kísérleti leszállás rengeteg adattal szolgált, amelynek elemzéséből - bár időbe fog telni - nagyobb magabiztosságot meríthetnek majd a jövőre nézve.

Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-énForrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Hozzátette: az ESA munkatársainak rá kell jönniük, hogy mi történt a tervezett landolás utolsó másodperceiben.

Parker nem mutatott elkeseredettséget a Schiaparelli sorsa miatt, ehelyett közölte: "A Mars-kutatás nehéz dolog, és ez az egyik oka annak, hogy csináljuk."

A Schiaparelli modult arra tervezeték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

Don McCoy, az ExoMars-projekt vezetője mindazonáltal még nem adta fel annak reményét, hogy a Schiaparelli "hazatelefonál". Elmondta, megpróbálják újraindítani a modul adóvevőjét, jóllehet, a leszállóegység akkumulátora már csak néhány napig tart ki.

A Schiaparelli fő feladata az volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda nem megy sehova, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK