Kiderült, mi történt az európai Mars-leszállóegységgel

ExoMars Trace Gas Orbiter

Az Európai Űrügynökség egy NASA-műhold képei alapján azt közölte, a Mars felszínének csapódott és elpusztult az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli elnevezésű leszállóegysége. 

Megsemmisült az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli elnevezésű leszállóegysége, miután

a Marsra történő leszállás folyamata során 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a vörös bolygó felszínének

- közölte az Európai Űrügynökség (ESA) egy NASA-műhold által készített képekre hivatkozva.

Felrobbant

Az amerikai űrkutatási Hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető két világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője. A felvételeken látható egy sötét - 15x40 méteres - folt, egy kilométerre északra az ejtőernyőtől, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott.

Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak.

A NASA-műhold felvételei az ESA honlapján megtekinthetők.

Elvesztették a kapcsolatot

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység miután levált a szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, október 19-én, szerdán megkezdte a leszállást a Mars felszínére.

Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot a leszállóegységgel,

amelynek mindeddig kérdéses volt a sorsa.

Túl gyors volt, vagy túl lassú

Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint a Schiaparelli hőpajzsát, ejtőernyőjét és rakétáit használva a terveknek megfelelően lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve az után, hogy előzőleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe.

Szakértők szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett, viszont a visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat - reményeik szerint - válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt.

Technológiákat akartak tesztelni

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat,

számos korábbi misszió nem járt sikerrel.

Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

Az Európai Űrügynökség szerint a Schiaparelli elpusztult Forrás: ESA/AOES Medialab

Életet keresett volna

A Schiaparelli fő feladata az volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda nem megy sehova, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.