Halottnak nyilvánították Raoul Wallenberget Svédországban

Raoul Wallenberg útlevélfotója 1944-ből

Raoul Wallenberg, a magyarországi svéd nagykövetség titkára sok ezer embert mentett meg a deportálástól 1944-ben. 1945 januárjában tartóztatta le a Budapestre bevonuló szovjet hadsereg, és valószínűleg 1947-ben végezték ki a hírhedt moszkvai Lubjanka börtönben. Halálának pontos ideje és körülményei azonban máig vitatottak, így eddig hivatalosan nem nyilvánították halottá hazájában.

A svéd adóhatóság megerősítette azt a lapértesülést, hogy hivatalosan halottá nyilvánították Raoul Wallenberget. Svédországban ugyanis az adóhatóság tartja nyilván a születéseket és a halálozásokat.

A döntés október 26-án született a diplomata vagyonkezelőjének kérésére

– mondta az adóhatóság igazgatója, Pia Gustaffson.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy halálának pontos idejét és körülményeit tisztázottnak tekintenék.

Legvalószínűbb, hogy 1947. július 17-én halt meg a szovjet titkosrendőrség moszkvai börtönében,

a Lubjankában, de a halála körülményeire vonatkozó iratok még mindig titkosak Oroszországban.

Az az információ, hogy 1947-ben meghalt a svéd diplomata, egy orvosi jelentésből származik, amelyet 1957-ben tettek közzé a szovjetek. Wallenberg hiteles halotti bizonyítványa vagy földi maradványai azonban sosem kerültek elő. Így az sem tisztázott, hogy valóban szívroham végzett vele, ahogy azt a szovjetek állították, vagy agyonlőtték, ahogy azt később a szovjet elnyomás áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó orosz bizottság állította.

2009-ben még az is felmerült az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) archívumának jegyzőkönyveire alapozva, hogy hat nappal feltételezett halála után még életben volt Wallenberg, hiszen feltehetően kihallgatták.

Az 1912-ben született Raoul Wallenberg 1944-ben mint a magyarországi svéd követség titkára több ezer, egyesek szerint

20 ezer zsidót mentett meg attól, hogy elhurcolják őket a náci koncentrációs táborokba.

Svéd úti okmányokkal látta el, vagy védett házakba menekítette a deportálás elől a zsidókat. Tárgyalt minisztériumokkal, újságírókkal, semleges államok diplomatáival, Stockholmba küldött rendszeres jelentéseiben leírta a zsidók helyzetét Budapesten és a munkaszolgálatos táborokban.

A fővárosba benyomuló szovjet csapatok elfoglalták a Nemzetközi Vöröskereszt irodáját is, ahol Wallenberg akkor tartózkodott, és sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt letartóztatták. Utoljára három szovjet katona kíséretében látták, sorsa a világháború egyik legnagyobb rejtélye lett.

Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada és Izrael tiszteletbeli állampolgára, 2012-ben az amerikai törvényhozás a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Kongresszusi Aranyérmet szavazta meg számára. 2003-ban a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgárává avatta, tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten.