Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

2016.11.03. 13:50

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Nyugati titkosszolgálatok és „horthysta elemek” akciójának látják ma is

Makarkin a Hogyan értsük meg a magyarokat? című cikkében emlékeztetett a Levada Központ egy szeptemberi felmérésére, amely szerint az oroszok 57 százaléka (köztük a 18–24 évesek 83 százaléka)

nem is hallott a magyar '56-ról, a többiek 60 százaléka pedig negatívan vélekedett az akkori magyarországi eseményekről.

Mindössze 15 százalék osztotta azt a mai Magyarországon és Európában elfogadott véleményt, hogy 60 évvel ezelőtt népfelkelés tört ki a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített rendszer ellen.

Az oroszok közel kétharmada nem is hallott az 1956-os magyarországi eseményekrőlForrás: Fortepan


A szerző szerint a szovjet emberekben elsősorban a budapesti utcák eseményeinek véres és kaotikus képe élt, a kommunisták meglincselése, ami összefonódott a nyugati titkosszolgálatok és az aktivizálódott horthysta tisztek tevékenységével, akik a második világháború alatt a Szovjetunió ellen harcoltak.

Ismét felerősödőben van a birodalmi gondolkodás

Ez a sztereotípia a peresztrojka idején kezdett feloldódni, ám ismét felerősödött a gorbacsovi idők értékeinek lejáratódása annak nyomán, hogy

a Nyugatra ismét geopolitikai riválisként, sőt ellenségként kezdtek tekinteni Oroszországban.

A "posztkrími hatás" (a Krím Oroszország által történt elcsatolása miatti nacionalista lelkesedés) minimálisra csökkentette a "nyugatosok" arányát az orosz társadalomban.

A kommunisták és a konzervatívok ugyanúgy gondolnak a magyar forradalomra ma is, mint a hruscsovi és brezsnyevi korszakbanForrás: Fortepan


Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemlélet alapján viszonyulnak a magyar felkeléshez, és egyformán ellenérzéssel viszonyulnak hozzá. "A posztszovjet Oroszországban helyreállt a birodalmi konszenzus, amelynek értelmében bűnöző az, aki orosz katonára lő, függetlenül az időtől, a helytől és a körülményektől" – írta a politológus.

A felkelők a Nagy Honvédő Háború eredményeit akarták felülbírálni

A szerző kitért rá, hogy ez alól a szovjet történetírás abban az esetben tett csak kivételt, ha az, aki lőtt, "haladóbb" volt, mint az orosz honfitársak. Ez 1956-ra értelemszerűen nem vonatkozott, de a magyar 1848-49-es forradalomra vagy az 1863-as lengyel felkelésre igen.

A kommunizmus bukásával ez a séma is összeomlott,

és helyébe a "mindig nekünk van igazunk" egyszerű és következetes elképzelése lépett.

Az orosz történelmi gondolkodásban mind a mai napig központi szerepet játszik a második világháború, a "Nagy Honvédő Háború" élményeForrás: Origo


"A felkelt magyarok olyan embereknek tűnnek, akik felül akarták bírálni a Nagy Honvédő Háború eredményét, ami az oroszok túlnyomó többsége szempontjából a világtörténelem legfontosabb eseményének számít – fogalmazott a szerző. – Ezért a budapesti tankokért való bűnbánat csak azoknak az orosz liberálisoknak az osztályrésze, akik azon szovjet állampolgárok örökösei, akik '56-ban elítélték saját országuk katonai lépéseit" – írta Makarkin.

Az oroszoknak is szembe kell nézniük történelmükkel

Makarkin a szovjet intervenció nyílt ellenzői között sorolta fel Mihail Molosztovot, Revolt Pimenovot, Borisz Pusztincevet, Viktor Sejnyiszt, Erik Jugyint és másokat.

A cikk szerint jelentősen többen voltak azok, akik csendben éreztek együtt a magyarokkal,

és csak a család vagy ismerősök nagyon szűk körében nyíltak meg. "Ma a viták értelemszerűen sokkal nyitottabbak, és a magyarokkal való együttérzésért nem jár börtön vagy üldöztetés, de mindkét esetben birodalomellenes kisebbségről van szó" – állt a cikkben.

Szovjet harckocsi-alakulat Budapesten, a novemberi intervenció után. Az 56-os eseményeket ismerő oroszok többsége szerint nincs miért bocsánatot kérniForrás: Fortepan

A szerző meglátása szerint az oroszok a hiányos tájékozottságuk mellett azért sem értik meg más országok fájdalmát – a magyar '56 mellett például a lengyelekét a katyni mészárlás miatt, vagy a balti országok második világháború előtt deportált lakóinak sorsát –, mert úgy érzik, hogy a szovjet időkben odahaza sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el, ám ennek ellenére sem sopánkodtak, hanem győzni tudtak a második világháborúban.

A szovjet megszálló hadsereg tisztjei Budapest utcáin, 1956 novemberébenForrás: Origo

Makarkin következtetése szerint Oroszország polgárainak mélyebben át kellene gondolniuk "saját történelmüket, saját nagyszerű és tragikus tapasztalataikat – önostorozás, de egyúttal a birodalmi komplexuson alapuló öntömjénezés nélkül".

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK