Ezen a bolygón keresné az idegeneket Stephen Hawking

2016.11.05. 10:33

A földön kívüli civilizációk megtalálása az emberiség régóta dédelgetett álma. Egyelőre nem tudjuk, hol és hogyan keressük őket, sőt az sem biztos, hogy egyáltalán létezik máshol is értelmes élet a végtelennek tűnő világegyetemben. De mi történik, ha rátalálunk az idegenekre? Jelezzük nekik, hogy mi is létezünk, és kapcsolatteremtésre vágyunk? Többek között erre is választ kaphatunk Stephen Hawking legújabb filmjében. A világhírű fizikusnak arra is van tippje, hol érdemes az idegenek utáni kutakodást kezdeni.

Valószínűleg senki nem lepődik meg azon, hogy Hawking nem igazán pártolja a kapcsolatteremtést a földönkívüliekkel. Szerinte a lépés kedvezőtlenül befolyásolhatná az emberiség és vele együtt bolygónk, a Föld sorsát. A tudós úgy véli, nagyon rossz hír, hogy hosszú évek óta olyan jeleket sugárzunk a világűrbe, amelyek elárulják jelenlétünket.

A híres fizikus figyelmeztetése ezúttal legújabb ismeretterjesztő filmjében, a „Stephen Hawking kedvenc helyei"-ben hangzik el. A 25 perces, online is megtekinthető alkotásban a tudós egy CGI technikával „életre keltett" űrhajóban járja be a világegyetem legizgalmasabb régióit.

Stephen HawkingForrás: AFP/Getty Images/Frederick M. Brown

Erre keressük az idegeneket

„Ahogy idősödöm, egyre biztosabbnak gondolom, hogy nem vagyunk egyedül. Hosszú töprengés után most én is kiveszem a részem abból a törekvésből, hogy e kérdésre végre választ kapjunk" – hangzik el filmjében. És hogy merre érdemes a keresgélést kezdeni? Hawking szerint a tőlünk mindössze 16 fényévre található Gliese 832c ideális jelölt arra, hogy idegen életet hordozzon.

„A Breakthrough Listen projekt a Földhöz legközelebb eső csillagok millióinak környékén fog az élet jelei után kutatni, de én tudom, hol érdemes a keresést kezdeni. Egy nap egy Gliese 832c-hez hasonló bolygóról kapunk majd jeleket, de alaposan meg kell gondolnunk, válaszoljunk-e az ott élőknek"  – mondta Hawking.

Fantáziarajz a Gliese 832c-ről. Az exobolygó „szuperföldnek” számít, mert legalább ötször nagyobb a tömege, mint a FöldéForrás: University of Puerto Rico at Arecibo/Planetary Habitability Laboratory

A Breakthrough Listen nevű projekt a Tejút egymillió, a Földhöz legközelebbi csillagát vizsgálja, valamint a legközelebbi száz galaxist is. Az orosz milliárdos, Jurij Milner 100 millió dollárt fektetett be a programba, amely a világ legnagyobb kormányozható rádiótávcsövével, a Green Bank Teleszkóppal vizsgálja a legígéretesebb égitesteket, idegen civilizációkra utaló rádiójeleket keresve.

Az első vizsgált csillag a KIC 8462852 (vagy felfedezője, Tabetha S. Boyajian neve után Tabby csillaga), amely tavaly robbant be a köztudatba. A tőlünk majdnem 1500 fényévre lévő égitest azzal állította magát reflektorfénybe, hogy szokatlan fényességváltozásokat produkál. A bizarr jelenség arra enged következtetni, hogy valami óriási méretű és szabálytalan alakú objektum rendszertelen időközönként halad el a csillag előtt. A jelenségre a mai napig nem sikerült megnyugtató magyarázattal szolgálni, így nem csoda, ha a földön kívüli civilizációk utáni kutatás egyik kiemelt célpontjává vált.

Félelem az idegenektől és a mesterséges intelligenciától

Habár Hawking az idegen élet utáni kutatások egyik legfőbb támogatója, hevesen ellenzi, hogy kapcsolatba lépjünk a földönkívüliekkel. Úgy gondolja, ez a lépés veszélybe sodorhatja az egész emberiséget, mivel egy távoli intelligens civilizáció valószínűleg gyengébbnek, alacsonyabb rendűnek gondolna minket. Olyannak, akik tökéletesen megérettek a leigázásra.

Ha annyival erősebbek nálunk, nem hiszem, hogy többre becsülnének minket egyszerű baktériumoknál" – fejti ki a fizikus a filmben.

Forrás: Flickr / plaits

Hawking kedvenc hasonlata, hogy egy fejlett, földön kívüli civilizációval történő kapcsolatfelvétel valószínűleg olyan lenne, mint amilyen Kolumbusz találkozása lehetett Amerika őslakóival 1492-ben.

A világhírű tudós az idegenekhez hasonló veszélyforrásként tekint a mesterséges intelligenciára is. „A legjobb vagy a legrosszabb dolog, ami az emberiséggel történhet" – fejtette ki véleményét a gépi intelligenciáról a kutató egy korábbi előadásában.

A BBC-nek adott interjújában azt is elmondta, hogy az igazi probléma a fejlődésből adódik: míg az embereket köti a lassú, évszázados-évezredes evolúció, addig a gépek, ha egyszer elszakadnak tőlünk, elképesztő mértékben tudják majd fejleszteni saját magukat.

Forrás: AFP

Természetesen az új filmben nem a riogatás a központi téma, sokkal inkább a világegyetem felfedezése kap főszerepet. Hawkinggal meglátogathatjuk többek között a Sagittarius A* nevű fekete lyukat vagy – hogy egy közelebbi célpontot is említsünk – a Szaturnuszt. Utóbbi bolygó ráadásul az egyik kedvenc égiteste a világhírű fizikusnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK