Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel

Az általános vélekedés szerint a neander-völgyiek primitívebbek voltak a modern embernél

A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tűntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.

„Általánosan nézve gyenge, de kiterjedt szelekció hatott a Neander-völgyi gének ellen” – mondta Graham Coop, a davisi Kaliforniai Egyetem genetikusa. Úgy tűnik, ez a szelekció annak a következménye, hogy a Neander-völgyiek kis populációja keveredett a modern emberek sokkal nagyobb populációjával.

Kikkel szaporodhattak a hibridek?

Amikor a modern emberek nagyjából 50 000-80 000 éve elhagyták Afrikát, és szétszóródtak Európában és Ázsiában, kereszteződtek a Neander-völgyiekkel. Az első hibrid utódokban átlagosan 50-50 százalékban keveredtek a modern emberi és a Neander-völgyi gének. Ezután vagy modern emberekkel, Neander-völgyiekkel vagy más hibridekkel szaporodhattak.

Mi történt akkor a Neander-völgyi DNS-sel? Napjainkban a Neander-völgyi gének csupán néhány százalékát teszik ki az európai ősökkel bíró emberek genomjának, kicsit gyakoribbak a kelet-ázsiaiak leszármazottaiban, és szinte teljesen hiányoznak az afrikai származású emberekből.

Forrás: iO9.com

Lassan eltűnnek a Neander-völgyi gének

A gének eltűnésének egyik korábbi magyarázataként azt vetették fel, hogy a Neander-völgyiek genetikailag gyorsan inkompatibilissá váltak a modern emberekkel, így a hibrid utódok nem voltak evolúciós értelemben „rátermettek”. Vagy nem boldogultak az életben, vagy terméketlenek voltak.

A kutatók most azonban mást találtak. Ahelyett, hogy erős szelekciót mutattak volna ki, gyenge, de kiterjedt szelekciót tapasztaltak sok Neander-völgyi DNS-szekvencia ellen, amelyek lassanként eltűnnek a genomunkból.

Forrás: Wikimedia Commons

Belterjes szaporodás

Coop elmondta, hogy ez egybevág azzal, hogy a Neander-völgyiek kicsi, elszigetelt populációja a modern emberek sokkal nagyobb populációjával keveredett. A kis populációkon belüli belterjes szaporodás azzal jár, hogy a genetikai változatok akkor is gyakoriak maradnak, ha bizonyos fokig károsak. De amikor ezek nagyobb populációba keverednek, a természetes szelekció elkezd hatni e variációk ellen, és kigyomlálja őket.

Az eredmények a PLOS Genetics folyóiratban jelentek meg.