Hitler megérzései ellenére sem hallgatott a Sivatagi Rókára

2016.11.15. 23:54

Százhuszonöt éve, 1891. november 15-én született a második világháború egyik leghíresebb és legtehetségesebb taktikusa, a szövetségesek által is kiváló katonaként elismert Erwin Rommel vezértábornagy. Rommel olyan német hadvezér volt, aki számos kortársával ellentétben soha sem becsülte le az ellenséget, és őszinte tisztelettel viszonyult ellenfeleihez. „Igen merész és ügyes ellenfél áll velünk szemben. Egy, a háború vérzivatarából kiemelkedő, nagy hadvezér” – így méltatta 1942-ben Rommel tábornokot a brit háborús kabinet feje, Winston Churchill. Rommelt az 1944. júliusi Hitler-ellenes tiszti összeesküvést követő tisztogatások során, a Führer parancsára öngyilkosságra kényszerítették.

Pilótának készült, kadét lett belőle

A 20. századi hadtörténet egyik legtehetségesebb hadvezére, Erwin Johannes Eugen Rommel 1891. november 15-én látta meg a napvilágot az egykori sváb hercegség (ma Baden-Württemberg, a szerk.) területén fekvő Heidenheimben. Polgári családból származott, apja, id. Erwin Rommel iskolaigazgató, anyja, Helene von Lutz pedig a württembergi kormányzó leánya volt. A 20. század első évtizedét méltán tekintjük a repülés hőskorának; a kalandvágyó ifjú Rommelt pedig valósággal megbabonázták a levegő sztárként csodált hősei, ezért elhatározta, hogy pilóta lesz.

Rommel tábornok (középen, tányérsapkában) német és olasz tisztek társaságában az észak-afrikai frontonForrás: Bundesarchiv/Zwilling, Ernst A.

Végül apja tanácsára és unszolására nem a repülést, hanem a katonai pályát választotta. Katonai tanulmányait a danzigi (ma Gdansk, Lengyelország, a szerk.) Königliche Kriegschule, a Királyi Hadiiskola kadétjaként kezdte meg. A sikeresen letett vizsgák után tisztté avatták,

hivatásos katonai szolgálatát a német császári 124. gyalogezred hadnagyaként kezdte meg 1912-ben, Weingartenben.

Az első világháború alatt a francia, az olasz és a romániai fronton teljesített szolgálatot. Már alegységparancsnokként tanúbizonyságát adta merész kezdeményezőkészségének, kiváló helyzetfelismerő képességének és kitűnő taktikai érzékének.

Bátorságáért elnyerte a császári Németország legmagasabb katonai kitüntetését

Nem volt híján a személyes bátorságnak sem. 1914. augusztus 22-én Verdun mellett egy rohamszakasz parancsnokaként harcolt, amikor a kibontakozó francia ellentámadás visszaszorította alakulatát. Az egyik bajtársa súlyosan megsebesülve magára maradt a csatamezőn.

Erwin Rommel az első világháború idejénForrás: Wikimedia Commons

Rommel egymaga vette fel a harcot három, a bajtársával leszámolni készülő francia katonával. A heves kézitusában két franciát harcképtelenné tett, a harmadikat pedig megfutamította, megmentve ezzel társa életét. Önfeláldozóan bátor tettéért megkapta a 2. osztályú Vaskeresztet. 1917-ben – a romániai hadszíntéren eltöltött harctéri szolgálat után – a különösen nehéz olasz frontra, az Isonzóhoz vezényelték. Az 1917. október 24-én elkezdődött caporettói ütközetben – már mint zászlóaljparancsnok – tüntette ki magát. November 9-én, Longarone ostromakor merész támadást indított a jelentős túlerőben lévő 1. olasz gyalogoshadosztály egységei ellen. A sikeresen végrehajtott bátor akcióért megkapta a császári Németország legmagasabb katonai kitüntetését, a Pour le Mérite keresztet. Erwin Rommel az első világháború harcaiban kétszer is megsebesült.

Adolf Hitler felfigyel a tehetséges tisztre

Az 1918-as összeomlás után is hivatásos tiszt maradt; a tehetséges katona szolgálataira a párizsi békeszerződés rendelkezése nyomán alaposan „összement” Reichswehr, a weimari köztársaság hadserege is igényt tartott. Az 1920-as évek végének Németországát véres zavargásokkal tarkított, állandósult belpolitikai válság jellemezte.

A weimari demokrácia eresztékei recsegtek-ropogtak,

mindennapossá váltak Ernst Thälmann kommunista osztagai és a szájas néptribunból magát félelmetes pártvezérré kinőtt Adolf Hitler barna ingesei közötti véres összecsapások.

Adolf Hitler kancellár és Paul von Hindenburg német államelnök, 1933-banForrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Dpa

Az első világháború poklát végigharcolt, a katonai kérdések iránt szenvedélyesen érdeklődő, pártvezérré lett egykori káplár akkor figyelt fel Rommelre, miután elolvasta Gyalogság előre! című hadászati munkáját. A közismerten kitűnő név- és arcmemóriával rendelkező Hitler 1933. január 30. után – amikor Hindenburg államelnök kinevezte kancellárnak – sem feledkezett meg felfedezettjéről, és pártfogásába vette Rommelt.

Hitler mellett, a tűz közelében

Rommel alezredes 1934. szeptember 30-án találkozott először személyesen Adolf Hitlerrel. A Führer pártfogása rövidesen Rommel katonai karrierjén is éreztette hatását; 1935 szeptemberében a Potsdami Hadiakadémiára nevezték ki tanárnak.

A 30-as évek második felében Rommel Adolf Hitler közvetlen környezetében szolgáltForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Minisztériumi megbízást is kapott, a Baldur von Schirach vezetése alatt álló náci paramilitáris ifjúsági szervezet, a Hitlerjugend katonai képzési programjáért felelt. Ausztria bekebelezése, az 1938-as Anschluss után a világ legrégebbi, patinás hadiakadémiájára, a wiener-neustadti Theresianum oktatói karába kapott kinevezést, ezredesi rendfokozatban. 1938 októberében – különleges kegyként – Hitler megteszi személyes kísérőzászlóalja helyettes parancsnokának. Rommel ezzel végleg a tűz közelébe került.

A lengyel hadjárat győzte meg a mozgó harc előnyeiről

1939. augusztus 23-án – a Lengyelország katonai lerohanását biztosító Ribbentrop–Molotov-paktum aláírásának napján – Rommel a német tábornoki kar tagjává válik, vezérőrnaggyá léptetik elő.

Szeptember elsején kora hajnalban megindul a Wehrmacht hadigépezete Lengyelország eltiprására.

Hitler a vezetési pontként szolgáló különvonatán, a Führersonderzug telexgépekkel és rádió-adóvevőkkel felszerelt vezérkari kocsijában követi a lengyel főváros, Varsó felé előretörő hadseregcsoportjait.

Rommel vezérőrnagy a lengyelországi hadjárat idején, 1939 szeptemberében Hitler társaságában (Hitler mellett jobbra)Forrás: Bundesarchiv/Kliem

Rommel vezérőrnagy a Führer törzsének tábornokaként itt teljesít szolgálatot. A Lengyelország elleni „Fall Weiss” hadművelet a hadtörténet első modern, gépesített hadjárata. A világ ekkor kap először ízelítőt a villámháborúból, a gyalogság, a motorizált és páncélosalakulatok, valamint a légierő szoros együttműködésén alapuló, félelmetesen hatékony hadászatából. Rommel későbbi katonai karrierje szempontjából meghatározó jelentőségű volt a lengyelországi vezérkari szolgálat, mivel itt tapasztalta meg először a gyakorlatban is a motorizált egységeken alapuló mozgóharc-taktika hatalmas előnyét az első világháborús eredetű katonai doktrínákkal szemben.

A franciaországi front rettenthetetlen páncélos parancsnoka

A lengyelországi hadjárat tapasztalatain fellelkesülve 1940 elején a törzskari irodából csatatérre vágyó tábornok elkezdett lobbizni, hogy megkapja az egyik magasabb páncélosegység parancsnoki posztját. A szárazföldi erők főparancsnokságán (Oberkommando des Heeres, OKH)

a stratégák ekkor már javában a Franciaország elleni hadművelet tervén dolgoznak.

Hitler, aki nagyon elégedett volt Rommel szolgálataival, felajánlotta tábornokának, hogy ő maga válassza ki azt a magasabb egységet, amelyet irányítani szeretne.

Rommel vezérőrnagy a franciaországi hadszíntéren 1940-benForrás: Bundesarchiv

Rommel a 7. páncéloshadosztályt választja, és ennek élén vesz részt az 1940. május 10-én megindított „Fall Gelb” hadműveletben, Franciaország lerohanásában. Rommel az ugyancsak merész és önfejűen kezdeményező, impulzív természetű Heinz Guderian tábornok XIX. hadtestének hadosztályparancsnokaként szabad kezet kapott elöljárójától az önálló kezdeményezéshez. Guderian páncélosai villámsebesen törtek előre, messze maguk mögött hagyva a gyalogsági egységeket. Von Kleist tábornokot, a páncélos erők parancsnokát, valamint Gerd von Rundstedt tábornagyot a nyugati hadseregcsoport főparancsnokát egyaránt aggasztotta „forrófejű Heinz” felsőbb parancsokat rendre figyelmen kívül hagyó szélsebes előretörése a La Manche csatorna irányába.

Gerd von Rundstedt vezértábornagyForrás: Bundesarchiv

A Führerre hivatkozva próbálták megállítani, Guderian azonban ravaszul „fegyveres felderítésre” hivatkozva egyszerűen figyelmen kívül hagyta a szerinte feleslegesen aggályoskodó újabb parancsot.

Guderian vágtájában Rommel vezérőrnagy 7. páncéloshadosztálya is kivette részét.

Miközben Guderian mesteri bekerítő hadművelettel megsemmisítette a francia 6. hadsereget, és meggyengítette a 9. hadsereget is, Rommel 7. hadosztálya a sorait rendező 9. hadsereg egységeire rátámadva, végleg szétszórta a jelentős létszámfölényben lévő francia erőket.

Rommel vezérőrnagy tisztjeivel a francia fronton, taktikai megbeszélés közbenForrás: Bundesarchiv

A franciaországi hadjárat során a 7. páncéloshadosztály napi átlagban 50-60 kilométert nyomult előre – volt olyan nap is, amikor 160 kilométert – több száz francia harckocsit megsemmisített, és 92 ezer foglyot ejtett. A parádés franciaországi győzelem kitüntetésesőjében Rommel is megkapta Hitlertől a Vaskereszt lovagkeresztjét.

Hitlernek úgy hiányzott Afrika, mint púp a hátára

Rommel katonai karrierjének Afrika jelentette a csúcsát. Hitlernek eredetileg semmiféle terve sem volt Észak-Afrikával. 1940. december 18-án írta alá a titkos 21. számú hadműveleti utasítást, a Szovjetunió elleni támadás megtervezésére. Ettől kezdve minden energiáját a Barbarossa hadművelet előkészítésére fordította. A Szovjetunió elleni támadás elhatározásával egyébként sutba vágta azt a korábbi fogadkozását, miszerint nem követi el az első világháború nagy hibáját, és sohasem fog kétfrontos háborúba bonyolódni.

Hitler úgy készült a Szovjetunió megtámadására, hogy előtte nem semlegesítette AngliátForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Úgy készült ugyanis a Szovjetunió lerohanására, hogy közben nem semlegesítette Churchill makacsul ellenálló Angliáját. Pedig akadtak a környezetében olyan tábornokok, akik sokkal több értelmét látták volna Észak-Afrika megszállásával elvágni Angliát a Közel-Kelettől, és ezzel megalapozni a brit oroszlánra mérendő végső csapást. Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) főnöke azt is kiszámította, hogy az egész észak-afrikai és közel-keleti térség elfoglalásához bőven elegendő lenne a Barbarossa hadművelethez kiállítandó haderő egyharmada. Hitlert azonban nem lehetett meggyőzni.

Wilhelm Keitel vezértábornagy (a képen középen) Angliát a Közel-Keleten látta legyőzhetőnekForrás: AFP

Észak-Afrikába alapvetően tehát nem Hitlernek, hanem Mussolininek köszönhetően kerültek a németek.

Churchill létfontosságúnak tartotta Anglia életben maradásához a Gibraltár és Szuez közötti földközi-tengeri hajózási útvonalak nyitva tartását.

Ehhez meg kellett erősíteni a mediterrán, illetve közel-keleti térségben állomásozó brit haderőt, és ki kellett iktatni Hitler legfőbb szövetségese, Mussolini Egyiptom szomszédságában állomásozó olasz hadait.

Richard O'Connor tábornokForrás: Origo

Az 1940 decemberében Richard O'Connor tábornok parancsnoksága alatt elindított Compass hadművelet gyors sikereket ért el Italo Gariboldi tábornagy észak-afrikai olasz hadseregével szemben. 1941 januárjára az olaszok Líbiába szorultak vissza, és kérdésessé vált, képesek lesznek-e megakadályozni a britek további előrenyomulását. Ebben a Mussolini presztízse szempontjából kritikussá váló helyzetben a Führer úgy döntött, hogy katonai segítséget nyújt közeli szövetségesének és barátjának, az olasz diktátornak.

Színre lép a ravasz Sivatagi Róka

1941. február 6-án Rommel tábornokot nevezték ki az újonnan felállított magasabb egység, a Deutsches Afrika Korps élére.

A 15. páncéloshadosztályból és az 5. könnyű hadosztályból álló hadtest csak defenzív feladatot kapott;

a parancs szerint a fő hadműveleti cél a líbiai olasz haderő támogatása és annak megakadályozása volt, hogy az angolok tartósan megvessék lábukat Líbiában. Az altábornaggyá előléptetett Rommel február 12-én repülőgépen érkezett meg Tripoliba, és hozzákezdett a Sonnenblume hadművelet megtervezéséhez.

Rommel olasz és német tisztek társaságában LíbiábanForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Rommel a rendelkezésére álló erők kitűnő felhasználásával és a britek gyenge pontjainak kipuhatolásával az angolok legnagyobb megrökönyödésére gyors sikereket ért el a líbiai fronton. Március 31-én elfoglalta Bregát, és csak az akadályozta meg a továbbnyomulásban, hogy vészesen megcsappantak az üzemanyagkészletei.

Rommel folyamatosan ide-oda vonuló és az ellenség szárnyain fogást kereső taktikája kifárasztotta az angolokat.

Archibald Wavell tábornagy, a brit közel-keleti erők főparancsnoka az Afrika Korps visszaszorítására, illetve felszámolására ellentámadást rendelt el. A Battleaxe (csatabárd) fedőnevű művelet azonban balul sült el a britek számára.

Német Messerschmitt Bf-109 E vadászgépek a sivatag felettForrás: WW2 in Color

Először is, Rommel kódfejtőinek sikerült feltörniük a kairói amerikai katonai attasé rejtjeles táviratait, és ezekből megtudták, mire készülnek az angolok. A nem elégséges mennyiségben rendelkezésre álló páncéltörő lövegek hiányán pedig úgy segített, hogy szárazföldi célpontok leküzdésére alakíttatta át a 88 mm-es, rendkívül nagy csőtorkolati sebességgel rendelkező, tehát páncélelhárításra is kiválóan alkalmas Flak légvédelmi lövegeket.

88 mm-es Flak légvédelmi löveg az Afrika Korps kötelékébenForrás: Bundesarchiv/Dˆrner

Az ütegeket a britek felvonulási útvonalán álcázva és U alakban állíttatta fel, majd megvárta, hogy a brit páncélosegységek mélyen benyomuljanak a kelepcébe, és egész közelről, közvetlen irányzással semmisítették meg a csapdába sétált angolokat. A ravaszul kieszelt és súlyos veszteséget okozó mozgó hadműveletei miatt a brit katonák Desert Foxnak, azaz Sivatagi Rókának nevezték el a német parancsnokot.

Betörés a fáraók földjére, pánik Londonban

Rommel már Líbiába érkezésekor rájött, hogy az észak-afrikai partvidék biztosításához nélkülözhetetlen az egyiptomi határ közelében fekvő brit erősség, Tobruk kiiktatása.

A Battleaxe hadművelet összeomlása után a „Sivatagi Róka” Tobrukig nyomult,

azonban csapatainak elégtelen létszáma és a szűkös utánpótlás miatt nem tudta bevenni a jól megerősített várost. A brit hadvezetés is pontosan látta, hogy Tobruk eleste az Afrika Korps és az olasz csapatok számára megnyitná az utat Kairóba. Ezért november 18-án sikeres ellentámadást indítottak.

Rommel taktikai helyzetmegbeszélést tart a sivatagbanForrás: Origo

A Crusader (kereszteslovag) hadművelet teljes sikerrel járt, Tobruk felszabadult a német ostrom alól, és Rommel csapatait sikerült visszaszorítani az egyiptomi határtól. Rommel azonban az észszerűnek látszó visszavonulás helyett az angolokat meglepve ismét támadásba lendült. Az offenzív művelet lendülete azonban gyorsan megtört, mivel elfogyott a németek üzemanyaga. A meglepetésből felocsúdott britek erős tüzérségi tűzzel és szakadatlan légi támadásokkal rendkívül súlyos veszteségeket okoztak a németeknek; az 5. könnyű hadosztályból felfejlesztett 21. páncéloshadosztály például harckocsijainak több mint a felét elvesztette.

Panzer III harckocsik az Afrika Korps kötelékébőlForrás: Bundesarchiv/Dˆrner

Rommel ezért az év végéig nem tudott újabb offenzívába kezdeni. A harcok közben értékes dokumentumokhoz jutott hozzá, amiből megtudta, hogy a britek Egyiptom belsejébe terveznek visszavonulást. Átmenetileg azonban vissza kellett vonulnia Kirenaikából.

Győzelmes előrenyomulásból megsemmisítő vereség

A líbiai Bengázi kikötőjébe folyamatosan érkező hadiszállítmányok és utánpótlás lehetővé tették Rommel számára csapatai újraszervezését. A német parancsnok továbbra is Tobruk bevételét tekintette kulcskérdésnek.

1942. május 26-án indította meg a gondosan felépített Theseus hadműveletet; elfoglalták Tobrukot, és továbbrobogva kelet felé átlépték az egyiptomi határt.

Ez teljesen új helyzetet teremtett az észak-afrikai fronton, Rommel csapatai elfoglalták Sallumot, és el-Alameinig törtek előre. Ezek a hírek bombaként robbantak Londonban, reálisnak látszott a veszély, hogy a németek beveszik Kairót, és kijutnak a Szuezi-csatornáig.

Churchill számára élet-halál kérdés volt Egyiptom megvédéseForrás: Wikimedia Commons

Hitler örömmámora és Goebbels zengő propagandatriádája sem pótolta azonban a hadművelet további kibontakoztatásához szükséges erőket, márpedig a keleti fronton tomboló harcok nem tették lehetővé komolyabb csapaterősítés gyors átcsoportosítását az észak-afrikai frontra. Churchill számára élet-halál kérdés volt Egyiptom megvédése. Ritchie tábornokot, a brit 8. hadsereg kudarcot vallott parancsnokát leváltotta, és egy sikerre szomjazó, roppant becsvágyó katonát, Bernard Law Montgomery tábornokot állította a helyére.

Bernard Law Montgomery tábornagyForrás: Wikimedia Commons

Montgomery a Sivatagi Róka méltó ellenfelének bizonyult. Az alapos előkészületek után 1942. október 23-án megindított ellentámadás – a hadtörténetben el-alameini csataként bevonult ütközet -– megfordította a németek hadiszerencséjét.

1942. november 8-án, a Torch (Fáklya) hadművelet során amerikai és brit csapatok szálltak partra Marokkóban és Algériában,

és megkezdték keleti irányú előrenyomulásukat. Az angolszász szövetségesek két irányból előretörő támadását sem Rommel zsenialitása, sem pedig az Afrika Korps megkésett megerősítése nem tudta már feltartóztatni. A német és az olasz csapatok 1943 tavaszára Tunéziába szorultak vissza.

Tiger-1 nehézharckocsi Tunéziában, amerikai hadizsákmánykéntForrás: WW2

Hitler már csak presztízsokokból sem engedhette meg, hogy a Harmadik Birodalom legnépszerűbb tábornoka angol hadifogságba essen, ezért még az elkerülhetetlen vég előtt hazavezényeltette Rommelt. Az Afrika Korps megmaradt egységei már Cramer tábornok parancsnoksága alatt tették le a fegyvert a szövetségesek előtt, 1943. május 13-án.

Küszöbön áll a szövetségesek inváziója

Afrika után Rommel egy rövid ideig az olaszországi hadszíntéren szolgált. 1943 júliusa, a kurszki ütközet után Németország végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, és tartós defenzívába szorult. Lassan kezdett leáldozni a Harmadik Birodalom szerencsecsillaga. A Vörös Hadsereg 1944 kora nyarára a Szovjetunió határáig nyomta vissza a Wehrmacht kivérzett seregtesteit, az 1944. június 22-én megindított hatalmas erejű Bagratyion offenzíva pedig végleg kiszorította a németeket az ország területéről, és a harcok fokozatosan áttevődtek a náci Németország előszobájába.

Rommel vezértábornagy 1944-ben a nyugati frontra kerültForrás: Bundesarchiv

A német hadvezetés számára egyre nyomasztóbbá váló 1944-es év azonban további csapásokat is tartogatott.

Már az év elejétől a levegőben lógott az angolszász szövetségesek teheráni konferencián elhatározott nyugati partraszállása.

A szakadatlanul záporozó súlyos csapások alatt álló Wehrmacht vezérkarában és a berlini kancellárián késhegyig menő, parázs viták zajlottak a Franciaországban várható angolszász partraszállás feltartóztatásának módjáról.

A Sivatagi Róka ismét a nyugati fronton

Rommel vezértábornagy ezekben a vészterhes napokban a nyugati fronton állomásozó B hadseregcsoport élén állt. Komoly vitába keveredett Gerd von Rundstedt vezértábornaggyal, a nyugati német haderő főparancsnokával a szövetséges invázió elhárításának módjáról.

Rommel tökéletesen tisztában volt a szövetségesek elsöprő légi fölényével,

ezért úgy vélte, hogy csak akkor van esélyük tengerbe szorítani az inváziós csapatokat, ha a legsebezhetőbb helyzetben, az angol–amerikai haderő partraszállásakor, a tengerparton mérnek rájuk megsemmisítő csapást.

Rommel (a kép bal szélén) Von Rundstedt vezértábornagy (középen) párizsi főhadiszállásánForrás: Bundesarchiv/Jesse

Ehhez a nyugaton állomásozó páncélos hadtestek Normandiában történő összevonását szorgalmazta. Rommel egy pillanatig sem hitte, hogy az angolszászok Pas de Calais-nál fognak partra szállni, mint ahogy a hírszerzésük megtévesztő akciókkal ezt sugallta. Von Rundstedt és az OKW hadműveleti főnöke, Alfred Jodl vezérezredes azonban más véleményen voltak. Von Rundstedt sem volt teljesen biztos abban, hogy Calais-nál fog megtörténni az invázió, de ezt valószínűsítette inkább. Ezért azt javasolta Adolf Hitlernek, hogy a nyugati páncélos erőket a partoktól távol állomásoztassák, és csak amikor bizonyossá vált az invázió helyszíne, vezényeljék őket a partraszállás felszámolására.

Hitler nem hallgatott a Sivatagi RókáraForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Hitler intuíciói is azt sugallták, hogy a szövetségesek Normandiában kísérlik meg az inváziót, ám most kivételesen hagyta, hogy a tábornokok többségi véleménye győzze meg.

Így Rommel magára maradt álláspontjával, amelyet ha megfogadnak, talán teljesen másként alakul az Overlord hadművelet.

Június 6-án, a D-napon Rommel éppen Németországban volt a családjánál, szabadságon. Amikor visszaérkezett Franciaországba, a szövetségesek már szilárdan megvetették lábukat a normandiai fövenyen; az angolszászok tengerbe szorításának lehetősége mindörökre elveszett.

Hitler „kegyes” halált szánt a leghíresebb német tábornoknak

Július 17-én látogatást tett a normandiai fronton. A csapatai meglátogatása közben két szövetséges vadászgép mélyrepülésben megtámadta gépkocsiját, a géppuskasorozatot kapott autó fának ütközött, Rommel tábornagy pedig kirepült az ülésből az úttestre. Így, eszméletlen állapotban találtak rá később.

Súlyos sérülései miatt Afrika legendás hadvezére már nem vett részt többé hadműveletekben.

Július 20-án Claus von Stauffenberg gróf, a Wehrmacht ezredese egy tiszti összeesküvő csoport vezetőjeként merényletet kísérelt meg Hitler ellen, a Führer rastenburgi főhadiszállásán.

Von Stauffenberg ezredes (a kép bal szélén) Hitler főhadiszállásán, 1944. július 15-énForrás: Bundesarchiv

Különböző véletlenszerű körülményeknek köszönhetően, a felrobbant időzített bomba nem ölte meg Hitlert. A merénylet után véres tisztogatás vette kezdetét a tábornoki karban. A nyomozást személyesen Ernst Kaltenbrunner SS-Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője irányította. Ekkor vetült a gyanú árnyéka Rommel tábornagyra is. Noha nem tudták bebizonyítani, hogy bármilyen formában aktív részese lett volna a tiszti összeesküvésnek, viszont terhelő adatok szóltak amellett, hogy Rommel tudott a merénylet előkészítéséről. (Hans Speidel tábornok, a törzsfőnöke próbálta beszervezni.)

Rommel tábornagy is gyanúba kerültForrás: O.Ang.

Ez pedig elég volt ahhoz, hogy őt is bíróság elé állítsák. Hitler a tábornagy katonai érdemei és rendkívüli népszerűsége miatt úgy döntött, hogy lehetővé teszi Rommel számára az öngyilkosságot, elkerülendő a népbíróság elé állítását.

Háború gyűlölet nélkül

1944. október 14-én Wilhelm Burgdorf és Ernst Maisel tábornok kereste fel kíséretével együtt Rommelt a lakásán. A tábornagy rövid beszélgetés után beszállt a ház előtt rá várakozó autóba, és elhajtottak. Negyedórával később már nem volt az élők sorában, megmérgezte magát. Hitler utasítására díszes állami temetésben részesült.

Rommel sírja UlmbanForrás: Wikimedia Commons

Amikor Von Rundstedt vezértábornagy a temetési szertartás után odalépett Rommel özvegyéhez, hogy a Führer és a tábornoki kar nevében kondoleáljon, az özvegy, Lucy Rommel nem fogadta el a tábornagy kinyújtott kezét. Erwin Rommel Hitler hadigépezetének tábornokaként háborút folytatott, de amint a Krieg ohne Hass című memoárjának címében is írta, gyűlölet nélkül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK