A földrengés miatt közelebb került egymáshoz Új-Zéland két nagy szigete

2016.11.19. 18:20

A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.

Hirtelen két métert ugrott egymás irányába a két sziget

Az eltolódás miatt a Déli-szigeten lévő Cape Campbellnél két méterrel csökkent a távolság az Északi-szigettől - közölte a GeoNet földrengésfigyelő szolgálat pénteken. A műholdas GPS-adatok elemzése szerint a Déli-szigeten lévő, a turisták körében népszerű Kaikoura város 70 centiméterrel megemelkedett.

Az Új-zélandi Védelmi Erők, az NZDF által közreadott kép a földrengés okozta hegyomlásról a Déli-sziget legnagyobb városától, Christchurch-től északkeletre fekvő Kaikoura Coast közelébenForrás: MTI/EPA/AAP/DPA/NZDF/Sam Shepherd

Más régiókban is erőteljes eltolódások tapasztalhatók. "Mindez másodperceken belül történt" - közölte a GeoNet.

A hétfőre virradóra történt földrengés a szeizmológusok legfrissebb adatai szerint a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű volt.

Mivel ritkán lakott területeket érintett, mindössze ketten vesztették életüket.

Az ország több főútja járhatatlanná váltForrás: AFP/Str

Az elsősorban az infrastruktúrát ért károk azonban hatalmasak. A rengés központja a déli-szigeteki Christchurchtől északra volt. A városban 2011-ben történt súlyos földrengésben 185-an haltak meg.

Hatalmas erők munkálkodnak a Föld mélyén

A Föld tektonikailag legaktívabb területe a csendes-óceáni tűzgyűrű, amely az észak-keleti Aleut-szigetektől Kamcsatka, Japán, a Fülöp-szigetek illetve a Szunda-szigetvilág mentén Új-Zélandig húzódik. A litoszféra lemezek mozgása miatt Észak-és Dél-Amerika – a táguló fázisában álló Atlanti-óceán miatt – nyugati, míg Ausztrália és az Antarktisz északi irányban mozognak. A pacifikus óceáni kéreg a nyomóerők hatására a Csendes-óceán medencéjének nyugati határán az eurázsiai illetve az ausztrál lemezzel ütközik.

A Föld nagy litoszféralemezeiForrás: NASA

Az ütközés miatt a kontinentális kéregnél jóval vékonyabb és sűrűbb óceáni kéreg a kontinentális kéreg alá nyomódik. A földtanban ezt, az összetartó, úgynevezett konvergens lemezhatárokon kialakuló jelenséget hívják szubdukciónak,

melynek során fokozatosan felemésztődik az óceáni kéreg.

A mélybe nyomuló óceáni kéreg nagy mennyiségű vizet tartalmazó üledéket hurcol magával, amelyből a szilárd kéreg és a cseppfolyós, olvadt, forró kőzetanyagból álló köpeny határán, az asztenoszférában a hőhatás miatt nagy mennyiségű gőz szabadul fel.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörése 1991-ben. A pacifikus tűzgyűrű a Föld szeizmikusan legaktívabb területeForrás: U.S. Geological Survey

A kéreg repedésein a gőz felnyomja az olvadt magmát, így alakulnak ki a vulkáni szigetívek a szubdukciós övezet mögött. Az összetartó lemezek határán hatalmas feszültség alakul ki, ami időnként erős földrengések formájában pattan ki. Ezért nem véletlen, hogy a legerősebb földrengések, és a leghevesebb vulkánkitörések is a pacifikus tűzgyűrű területén a leggyakoribbak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK