Másodszor megyünk szembe az evolúcióval

2016.11.20. 12:24

A biotechnológia ma már olyan lehetőségeket ad a tudománynak, amelyet nemrég csak távoli jövőnek vagy a valóságtól elrugaszkodott, sci-fibe illő történetnek gondoltunk. Klónozhatunk, őssejtet tenyészthetünk, megváltoztathatjuk valakinek a természetes fizikai tulajdonságait. Mit jelent mindez az átlagember számára? Mit jelent majd a gyerekeinknek, akik ebben a valóságban nőnek majd fel? Hol lesz a biotechnológia és a génmódosítás határa, és ki fogja azt meghúzni? Lantos Lili előadásán jártunk a TEDxYouth Budapesten.

„Ha a tükör elé állok, csak azt látom, hogy mi az, amit megváltozatnék magamon" – vázolja fel valószínűleg minden 17 éves lány véleményét Lantos Lili, a TEDxYouth előadója. Ő is ennyi idős, de nem az jut eszébe erről a kijelentésről, mint a legtöbb korabeli tininek – smink helyett ugyanis a biotechnológia adta lehetőségeket mérlegeli,  amikor a szeme színén vagy az arcbőre színén való változtatásról beszél. Lili amellett, hogy a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium tanulója, elvégzett már egy többhetes külföldi biotechnológiai kurzust is, mert, saját bevallása szerint, egyszerűen ez mozgatja meg a fantáziáját. „A biotechnológia ötvöz mindent, amit szeretek: a biológiát és a matekot. Emellett egy olyan izgalmas terület, aminek nagy szerepe lesz a jövőben" – mondta el. 

Lantos Lili még csak 17 éves, de máris biotechnológiából okítja a TEDxYouth közönségétForrás: Marjai Janos/TEDxYouth

Őssejt-Batman és őssejt-Robin

Lili 17 éves kora ellenére nagyon is tisztában van nemcsak a biotechnológia lehetőségeivel, de az etikai kérdésekkel is, amelyeket ez az egyre fejlődő tudományág hoz magával. Felmerül az aggasztó kérdés ugyanis, hogy meddig mehetünk el a genetikai változtatásokban most, hogy már tudjuk: hamarosan képesek leszünk bármire?

„A változás gyakorlatilag belénk van kódolva" – magyarázza Lili, miközben az őssejtkutatást a végletekig leegyszerűsítve hozza képbe a konferencia hallgatóságát azzal, mit is jelent valójában a biotechnológia. Elmondja, hogy a totipotens őssejt az őssejtek Batmanje,  ugyanis ebből a fajtából bármilyen másik sejt kifejlődhet, míg a pluripotens őssejt az ő segítője, Robin – ügyes, persze, de nem ő a főhős, neki ugyanis már csak meghatározott irányokban szabad fejlődnie, adott szervek és szervcsoportok kialakulásáért felelős.

Dolly, mint Katniss Everdeen

A biotechnológia fejlődésének köszönhetően ma már szinte bármilyen sejtté fejleszthetjük mesterségesen is az őssejteket (már ami a totipotens változatot illeti), ezeket visszajuttatva a szervezetbe az nem fogja őket kilökni, hiszen sajátjaként ismeri fel. Az immunrendszerünk rájön, hogy nem idegen testről van szó, és befogadja.

Ennek a technológiának köszönhető, hogy ma már képesek vagyunk haszonállatokat klónozni. Az emberi test még mindig túl bonyolult és összetett ahhoz, hogy ugyanezt megtegyük vele, de az állati klónozás ma már többé-kevésbé elterjedt módszer. Dollyt, az első klónozott bárányt 1996 júliusában „alkották meg", és mivel életben maradt és egészséges volt, a kutatók annyira fellelkesedtek, hogy rögtön megnégyszereződött az őssejtkutatások száma.

Dolly 2003-ban pusztult el, hét évet éltForrás: Wikimedia Commons

„Ha az őssejtek Batman és Robin voltak, akkor Dolly Katniss Everdeen Az éhezők viadalából – magyarázza Lili. – Bár nem döntött meg egy posztapokaliptikus szocialista egyeduralmi rendszert, úttörő volt az őssejtkutatás területén." Neki köszönhető, hogy a tudósok figyelme igazán erre irányult.

Dolly után főként haszonállatok klónozásába öltek bele időt és pénzt a kutatók. „Kérdezhetnénk, hogy miért kell nekünk előállítani az állatokat, amikor azok természetes módon is szaporodnak. A válasz egyszerű: ha van olyan tehenem, ami sok tejet ad, akkor csinálok belőle húszezret,  és megsokszorozom a tejtermelést – magyarázza Lili. – Az internet megalkotása óta most megyünk másodszor szembe az evolúcióval."

Vásároljon online klónkutyát!

De nemcsak a mezőgazdaságba, lassan a saját hétköznapi életünkbe is beszivárog a klónozás: Dél-Koreában például egészen idáig több mint 800 kutyát klónoztak a világ minden pontjáról megrendelésre. Lili előadásában mutat néhány weboldalt, ahol jelentkezhetünk ilyenre: a My friend again felhívja a figyelmet, hogy a kutyánk halála után sürgősen lépnünk kell, hogy ne legyen túl késő a klónozáshoz, a Viagen Pets weboldalán pedig még az online nagyáruházak oldalán használt bevásárlókocsi-ikon is található – lassan kutyát klónozni olyan lesz, mint megvásárolni egy nadrágot az interneten. Felhívnám a figyelmet arra, hogy macskát klónozni feleannyiba kerül a Viagen Pets oldalán, mint kutyát  – ez azért elég nagy diszkrimináció a macskákkal szemben, nem?" – jegyzi meg Lili.

Dylan és Laura - a brit nő klónoztatta a kutyáját, miután megtudta, hogy súlyos betegForrás: @weloveddylan

Itthon, bár a biotechnológia még egész gyerekcipőben jár, már több törvényt is hoztunk arra, mit szabad, és mit nem, ha klónozásról van szó. A reproduktív célú klónozás (azaz egy teljes ember létrehozása) szigorúan tilos, már a rá tett kísérlet is 5-10 év szabadságvesztéssel jár. Bioetikai intézetek nyílnak sorra (nemcsak itthon, hanem világszerte is), ami jól bizonyítja, hogy a biológián belül ez most már egy olyan külön ág, amit tényleg komolyan kell kezelnünk.

Klónhadseregtől kell félnünk, nem a droidoktól

De hol van a határa annak, hogy úgy alkalmazzuk ezt a technológiát, hogy ne szabaduljon el, és kerüljön ki a kezeink közül? „Pár éve még attól féltünk, hogy a Csillagok háborújában látottakhoz hasonló robotok árasztják majd el a Földet. Számomra egy emberklón-hadsereg sokkal ijesztőbb jövőkép"  – mondja Lili.

A saját gyerekeink, de az ő gyerekeik már biztosan, egy teljesen más világban fognak felnőni, mint amiben mi most élünk. „Ha az általános iskolában megkérdezték tőlem, mi akarok lenni, azt mondtam, főállású divattervező és mellékállású állatmentő. Akkor a biotechnológia még nem is volt opció. Ha az én életemben ekkorát változott a helyzet, milyen lesz a világ az én gyerekem számára?" – teszi fel a kérdést Lili. És valóban: évek alatt jutottunk el odáig, hogy hamarosan képesek leszünk embert építeni gyakorlatilag a semmiből.

Nem a robotoktól kell félnünk, hanem egy klónozott emberi szuperhadseregtől - legalább is Lili szerintForrás: Photo12/Photo12/Lucasfilm/Lucasfilm

Most még nem számít etikátlannak, ha a fák és magok génjeit manipuláljuk, de az igen, ha az emberi génszerkezetbe nyúlunk bele. Mi lesz akkor, ha utóbbi is természetessé válik, és a jövő generációit nem fogja visszatartani az a fék, ami most minket még igen? Ha nekik természetes lesz a génmódosítás, megváltoztathatják-e a saját tulajdonságaikat? A plasztikai műtétekre ma már a szemünk sem rebben – lehet, hogy ez a jövő vár az emberi génmódosításra is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK