Mire figyel a zenészek agya hangszerjáték közben?

2016.11.30. 09:57

A hangszerjáték hihetetlen komplex feladat elé állítja az agyat, amely több érzékszerv együttműködését igényli. Japán kutatók azt állítják: a zenészek durván két csoportra oszthatók aszerint, hogy tanulás és játék közben inkább a látásukra, vagy inkább a hallásukra támaszkodnak.

A hangszeres zenészek agya játék közben óriási mennyiségű, több különböző érzéki modalitáshoz tartozó információt dolgoz fel párhuzamos módon. Vajon van valami közös trükkjük, vagy mindenki másképp csinálja? Köztudott, hogy egyes zenészek szeretnek komplex anyagokat is kottából játszani, míg mások inkább a fülükre hagyatkoznak. De ez vajon azt jelenti, hogy az agyuk is másképp dolgozza fel az adatáradatot?

Ezt a kérdést tette fel magának Eriko Aiba, a tokiói Elektrokommunikációs Egyetem informatikai és mérnöki karának munkatársa, aki maga is ötéves korától fogva zongorázik, és zenészek között forogva hamar megtapasztalta, hogy egy részük inkább kottaolvasó, mások meg fül után játszanak. A témával kapcsolatos kutatási eredményeit most az amerikai és japán akusztikai szövetségek közös, Honoluluban megrendezett konferenciáján mutatta be a szélesebb közönségnek.

A memorizálás bajnokai

„Egy zongoristának egyszerre kell olvasnia a kottát, elképzelnie a fejében a megszólaltatandó zenét, megtalálnia a hangokat a billentyűzeten, és megterveznie az ujjak és a láb mozgását, miközben folyamatosan figyelnie kell a hangzást, és annak megfelelően módosítania a hangerőt és a pedálhasználatot" – sorolja Aiba. – „Ez a feladat bármilyen számítógépnek túl bonyolult lenne. Akkor hát hogyan birkózik meg a professzionális zenészek agya az ilyen mértékben összetett információfeldolgozással?"

A kirakójáték egyik darabja lehet Aiko és munkatársainak az a megfigyelése, miszerint a hallás után jól játszó zongoristák a memorizálás terén is jobban teljesítenek. „Akadt közöttük olyan, aki két oldalnyi igen összetett zenei anyagot mindössze húsz perc gyakorlás alatt szinte teljes egészében memorizált" – mondta el Aiba, hozzátéve: ez arra utal, hogy az auditív memória hasznos segítőtárs lehet, amikor rövid gyakorlással kell az eljátszandó zenét megjegyezni.

Forrás: AFP/2015 Getty Images/Paul Morigi

A kutatás során bebizonyosodott, amit zenész-körökben egyébként is sejt mindenki: ahány ember, annyi tanulási stratégia, még ha a végeredmény látszólag hasonló is. Sikerült ugyanakkor a stratégiák különbözősége mellett néhány, a zenészekre általánosan jellemző fogást is azonosítani. A csoport eredményei egyébként minden más olyan szakmára is vonatkoztathatók, amelynek képviselői nap mint nap rendkívül keményen gyakorolnak a kiemelkedő teljesítmény érdekében.

„A tudományos módszertan nehezen birkózik meg az egyéni különbségekkel, azt a következtetést pedig, hogy 'ahány ember, annyiféle stratégia', nem merném tudományos eredménynek nevezni. Annyit azonban mindenképp mondhatunk, hogy kutatásunk alapján értelmes dolog lehet a zenészeket két nagy csoportra osztani aszerint, hogy a látási vagy hallási modalitást részesítik-e előnyben a tanulás és a hangszerjáték során" – foglalta össze Aiba.

A nyelvtanulásban alkalmazni lehet az eredményeket

Az egyik olyan zenén kívüli terület, amelyre a japán kutatók eredményei alkalmazhatók lehetnek, a nyelvtanulásé.

„Egyesek nyelvtanulás közben szeretik a szavakat, kifejezéseket fennhangon ismételgetni, összekapcsolva ezáltal a hallási és beszédmozgató információt. Mások inkább sokszor leírják a megtanulandót, ezzel a vizuális és a motoros információ között létesítenek kapcsolatot. De olyan is akad, aki pusztán némán olvassa az anyagot, tehát kizárólag a vizuális információra támaszkodik" – magyarázza Aiba. –„Mindannyian egyazon célért fáradoznak – nyelvet tanulnak –, agyuk mégis különféleképpen dolgozza fel az információt, attól függően, hogy számukra melyik stratégia a legmegfelelőbb."

KAPCSOLÓDÓ CIKK