A középiskolások többsége bedől a kamuhíreknek

2016.12.08. 14:50

Egy új tanulmány szerint a középiskolások mintegy 80 százaléka nem tud különbséget tenni a valódi és az álhírek között – olvasható a Science Alert tudományos portálon.

„A legtöbben úgy gondolják, a fiatalabb generáció járatos a közösségi média világában, így helyén tudja kezelni az ott megjelenő információkat" – írta a kiadott sajtóközleményben Sam Wineburg, a Stanford Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője. „Eredményeink viszont ennek az elképzelésnek az ellenkezőjét mutatják" – tette hozzá a szakértő.

De mit is értünk álhírek alatt? Például azt, hogy titokzatos repülőgépek az égből permeteznek minket különböző halálos vegyszerekkel (a jól ismert chemtrail-összeesküvés), vagy egy kormányszerv éppen gyerekeken kísérletezik a csernobili atomerőműben. Ehhez hasonló megtévesztő információkkal szinte naponta találkozhatunk a különböző közösségi oldalakon.

Forrás: Photononstop/P. Broze

Tényleg a sugárzás miatt lettek mutánsok a virágokból?

A legnagyobb probléma, hogy sokan egyszerűen képtelenek különbséget tenni a valódi és álhírek között, a most kijött kutatás is ezt bizonyította. A Stanford munkatársai összesen 7804 tanulót vizsgáltak, a résztvevők között egyaránt voltak közép- és főiskolás fiatalok. Mindenki az iskolai végzettségének megfelelő feladatot kapott.

A középiskolások egyik feladata például a következőképpen nézett ki: a diákoknak mutattak egy képmegosztó webhelyen megjelent fotót, amely deformált százszorszépeket ábrázolt. A képhez tartozó szalagcím azt sugallta, hogy a növények a fukusimai atomerőmű környékéről származnak és jól megfigyelhető, mit tesz a radioaktív sugárzás a növényekkel.

A valóság az, hogy a növényeket tényleg Fukusima környékén fotózták, de semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy állapotuk köthető lenne az erőműben történtekhez. A középiskolások csupán 20 százaléka szerint volt kétes a fénykép által sugallt információ, 40 százalékuk szerint azonban a fotó „erős bizonyítékként" szolgált arra, hogy Fukusima környékén valami „nagyon nem stimmel".

„Amikor megkérdeztük a középiskolás tanulókat, hogy a nukleáris baleset miatt lettek-e a növények ilyenek, azt találtuk, hogy több mint 80 százalékuk nagyon hezitált, mit feleljen" – mondta Wineburg. Nem kérdezték honnan származik a kép, utána sem néztek a forrásnak, legtöbbjük egyszerűen tényként fogadta el a látottakat" – tette hozzá.

A hírek és a fizetett hirdetések közötti különbségtétel ugyancsak nem ment a fiataloknak. Bár a jól kivehető reklámokat (bannereket) könnyen kiszúrják, az úgynevezett natív hirdetéseket (amelyek átlagos újságcikknek tűnnek) már nem igazán tudják megkülönböztetni a normál híranyagoktól.

Mit lehet tenni?

A Stanford kutatása egyelőre nem érhető el lektorált szakfolyóiratban, a neten azonban már hozzáférhető. (Ide kattintva lehet megtalálni.)

Bár mind a Google, mind a Facebook tesz erőfeszítéseket azért, hogy az álhíreket kirostálják, a tanulmány készítői amellett érvelnek, hogy a probléma megoldását az oktatásban kell megtalálni: a diákoknak meg kell tanítani, hogy miként szűrhetik ki hatékonyan a közösségi médiában megjelenő álinformációkat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK