Óriási mélytengeri zagyár Kaliforniában

2016.12.14. 20:25

Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvő Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményről nemrég számoltak be a nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai.

Először sikerült nagyon precíz adatokhoz jutni mélytengeri lavináról

A homok- és kőtömeg több mint 50 kilométeren keresztül mozgott, ahogy a lavina egy, a vízfelszín alatti 300 méter mélységben fekvő pontról 1800 méter mélyre zúdult. A lavina gyorsasága elérte a másodpercenkénti nyolcméteres (azaz az óránkénti 28,8 kilométeres) sebességet. A januárban történt ám most közzétett eset volt az első alkalom, hogy a tudósok műszereikkel ekkora víz alatti lavinát figyeltek meg.

Az óceán örök sötétségbe burkolózó mélytengeri régiójában időnként rendkívül heves természeti jelenségek zajlanakForrás: Elter Tamás

Dan Parsons, a brit Hulli Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja elmondta: a víz alatti lavinákat elindító úgynevezett zavaros áramlatok a Föld legerősebbjei közé tartoznak, egyedül a folyók mozgatnak meg hasonló mennyiségű üledéket.

És bár a folyókról többszázezer mérési eredmény áll rendelkezésekre,

alig tucatnyi tudományos mérést végeztek a zavaros áramlatokról.

A január 15-i lavináról a kanyon közelében fekvő Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) egy új típusú műszerének segítségével szereztek ritka adatokat.

A világóceán mélységi viszonyait ábrázoló grafika. A világoskék területek jelzik a selfvidéket, a kontinentális küszöb területeit. A self a kontinensek vízzel elárasztott része, amelynek 150 -200 méter az átlagmélységeForrás: NOAA

A Mélytengeri Esemény Detektor (BED) névre keresztelt, „okos sziklatömbként" is emlegetett műszerek olyan 44 centiméter átmérőjű fémgömbök, amelyek mérik a nyomást, rögzítik a lavina irányát és hogy miként mozog egyre mélyebbre a kanyonban - mondta el a központ egyik munkatársa, Charlie Paull professzor, a megfigyelést végző - amerikai, kínai és brit tudósokat tömörítő - nemzetközi kutatócsoport vezetője az amerikai geofizikai egyesület őszi ülésszakán.

Akár több tonnás tárgyakat is játszi könnyedséggel magával ragad a zagyár

A hatalmas erejű víz alatti lavinák ismertek arról, hogy képesek elszakítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is. A januári lavina a tudósok horgonnyal is felszerelt, több mint egy tonnás súlyú műszereit sodorta hét kilométerrel messzebb.

Egy lejtőcsuszamlást bemutató ábra. A kontinentális lejtőt vastag, laza és instabil üledék borítja. A lezúduló zagyárak kanyonokat és szurdokokat vájnak a jejtő aljzatábaForrás: Deposit Magazine

Az eszközök által eközben rögzített információ azonban felbecsülhetetlen értéket képvisel a kutatóknak, akik igyekeznek többet megtudni arról, miként keletkeznek az áramlatok, hogyan működnek és miként mozog a lavina a tengerfenéken - olvasható a BBC honlapján.

Az óceán mélyén különleges tektonikai folyamatok, hegységképző erők, valamint abisszikus viharok zajlanak.  A kontinentális lejtőkön hatalmas üledéktömegeket megmozgató zagyárak is azt bizonyítják, hogy a mélytenger világa korántsem olyan csendes, mint ahogyan azt korábban feltételeztékForrás: Oceanography

A tudósok szerint a zavaros áramlatok nagy szerepet játszanak abban az egész Földre kiterjedő geológiai ciklusban, amely a tektonikai mozgásokkal és a hegységek keletkezésével kezdődik. Ezt követi erózió és az üledék mozgatása a folyókon lefelé egészen a tengerpartokig.

A zavaros áramlatok záró szerepe ebben a ciklusban az üledék visszajuttatása az óceánok mélyére.

A kutatók becslése szerint Montereyi-kanyonban évente több mint 400 ezer négyzetméter üledéket mozgatnak mélyebbre a zavaros áramlatok.

A Monterey-öböl déli részének partvidéke. Kaliforniában rendkívül keskeny a kontinentális küszöb, és a Szent András-törésvonal miatt gyakoriak a földrengések. A legtöbb mélytengeri zagyárat szeizmikus események  keletkeztetikForrás: Wikimedia Commons


"Ezek az áramlatok felelősek azért, hogy üledék, tápanyagok és szerves szén zúduljon a mélytengeri régiókba, fenntartva ezzel az életet a tengerfenéki síkságokon" - magyarázta Dan Parsons.

 Egyáltalán nem nyugodt és csöndes világ a mélytengeri birodalom

Az erőteljes mélytengeri lavinák vagy zagyárak a kontinensek részét alkotó self, vagy kontinentális küszöb, és a mélytengeri (abisszikus) síkságok közötti átmenetet alkotó kontinentális lejtőn alakulnak ki.

Az átlagosan 120 -200 méter mély self területének kiterjedése változó,

van ahol nagyon keskeny, például a dél-amerikai kontinens nyugati oldalán, másutt azonban a parttól akár több száz kilométerre is kiterjedő selfek találhatók, így többek között Indonéziánál, vagy Európában az Északi-tengeren.

Részlet a kontinentális lejtő 3000 métr mélyen lévő egyik szakaszárólForrás: Wild Waters

A kontinentális lejtő általában 200 méteres vízmélységnél kezdődik, a lejtőláb pedig 3500 – 4500 méter körüli mélységben végződik, ott, ahol a világóceán legkiterjedtebb területei, a mélytengeri síkságok kezdődnek.

A lejtőszög általában 3 és 9 fok között váltakozik, de akadnak kifejezetten mélybe szakadó, 30-40 fok meredek kontinentális lejtők is.

A lejtőt vastag, ám laza, vízben gazdag terrigén (szárazföldi eredetű) üledék borítja el, amely roppant instabil. A viszonylag lapos lejtőszög ellenére a csuszamlás könnyen megindulhat, és ennek több kiváltó oka lehet.

A kontinentális lejtőt osztályozatlan, különöző szemcseméretű instabil és szárazföldi eredetű üledék borítja, amelyben méretes kövek, nem egyszer házméretű sziklák is találhatókForrás:Florida Institute of Technology

Leggyakrabban szeizmikus esemény váltja ki az üledéklavinát.

Ehhez elegendőek a csak műszerekkel kimutatható gyenge földlökések. A lejtőn felhalmozódó laza üledék a saját súlyától is megindulhat.

A mélytengeri lavinák vagy zagyárak nagyon kiterjedtek lehetnek, megfigyeltek már 15 kilométer széles lejtőcsuszamlást is.

A lejtő hosszának függvényében a lezúduló üledéktömeg sebessége felgyorsulhat akár egy gépkocsi sebességére, és a tehetetlenségi erőtől a lejtőláb aljára érkezett üledéktömeg tovább folytatja útját az abisszikus síkságon, gyakran több száz kilométeres távolságig.

Az átlagosan  4 - 5000 méter mélységben húzódó kiterjedt mélytengeri vagy abisszikus síkságok sápadt finomüledékén látható hullámfodrok a rendkívül erős mélytengeri áramlatok létét bizonyítjákForrás: NOAA

A lavinák mély kanyonokat, úgynevezett suvadásokat vájnak a kontinentális lejtő aljzatába.

A meredekebb lejtők alján a gyakoribb zagyárak miatt vastag, egyenetlen, nem osztályozott típusú üledékréteg alakul ki. Az egykori zagyárak nyomait a tengertől távol a szárazföldön is megtalálhatjuk a sok millió évvel ezelőtt tengeri üledékből felgyűrődött hegységek egy speciális üledékes kőzettípusa, a turbidit formájában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK