Ezért nincs péniszcsontja az embernek

2016.12.14. 15:23

Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.

Az UCL kutatóinak a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmányában olvasható, hogy a péniszcsont (baculum) először 145-95 millió éve alakult ki az ősi főemlősöknél és ragadozóknál.

Elnyújtott behatolás

A kutatók összefüggést találtak az elnyújtott behatolás – azaz a 3 percnél hosszabb penetráció – és a péniszcsont megléte között a főemlősök evolúciója folyamán.

A főemlősök közül az emberhez legközelebb álló csimpánzok is rendelkeznek visszafejlett péniszcsonttalForrás: Origo

Azt is tapasztalták, hogy

az elnyújtott behatolás általában hosszabb péniszcsont meglétére utal a főemlősöknél és a ragadozóknál.

A párzás utáni (posztkopulációs) szexuális versengés nagyobb szintje a hímek között szintén előrejelzi a hosszabb péniszcsont jelenlétét.

Segít a versengésben

„Eredményeink arra utalnak, hogy a baculum fontos szerepet játszik a hímek szaporodási stratégiájának segítésében azokban a fajokban, ahol a hímeknek jelentős párzás utáni szexuális versengéssel kell szembenézniük" – mondta Matilda Brindle, a cikk első szerzője, az UCL antropológusa.

Forrás: Elter Tamás


„Az elnyújtott behatolás segít a hímnek abban, hogy megakadályozza a nőstényt a más versenytárssal való párzásban, és ezzel növeli annak esélyét, hogy átadja saját örökítő anyagát."

Ezért nincs péniszcsontja az embernek

Az eredmények arra is magyarázatot adhatnak, miért nincs péniszcsontja az embernek. Ha a szex kulturális aspektusaitól eltekintünk és a férfi egyedüli céljának az ejakulációt tartjuk, akkor

az emberek a rövid behatolású élőlények közé tartoznak.

Azoknál a fajoknál, ahol a párzás több hím és több nőstény között zajlik (ezt hívják poligámiának), állandó versengés folyik a hímek között a nőstények megtermékenyítéséért. Az ember párzási rendszere azonban nem ilyen.

Monogám párzási rendszer

Az emberek inkább hajlamosak a monogámiára, illetve ritkábban a poligíniára (amikor egy hím párzik több nősténnyel). Ilyen körülmények közt csupán egy hímnek van hozzáférése a nőstényhez és nincs vagy nagyon alacsony szintű a párzás utáni versengés a hímek között.

CsimpánzokForrás: Origo


Az ember legközelebbi rokonainak a csimpánzoknak és a bonobóknak nagyon kicsi péniszcsontjuk (6-8 mm) van

és a behatolási időtartam is rövid (csimpánzoknál 7 másodperc, bonobóknál 15 másdoperc). Viszont poligám párzási rendszerük miatt nagy a párzás utáni vetélkedés a hímek között.

A Homo sapiens mint faj, monogám típusForrás: Thinkstock


A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy ezeknél a fajoknál megmaradt a baculum, még ha kicsi is.
„Miután az emberi evolúciós vonal elvált a csimpánzokétól és a bonobókétól, és párzási rendszerünk a monogámia irányába tolódott el, valószínűleg 2 millió éve, a péniszcsont meglétére ható evolúciós nyomás eltűnhetett" – mondta Kit Opie, a cikk társszerzője. „Ez lehetett az utolsó szeg a már amúgy is lecsökkent méretű baculum koporsójába, amely végül eltűnt az ősi emberekből."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK