A nektártól optimisták a méhek

méh
Poszméh portréja
Vágólapra másolva!
A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.
Vágólapra másolva!

Rejtély a tartályban

A méheknek is vannak érzései, gondolatai és szeretnek euforikus állapotba kerülni a The Guardian nemrég megjelent írása szerint. Ezek az apró rovarok egy kis nektárkortyolgatás után boldoggá és optimistává válnak.

Poszméh portréja Forrás: Bristoli Egyetem

A londoni Queen Mary Egyetem (Queen Mary University of London) vezető biológusai felfedezték, hogy miután a poszméhek egy csepp édes, cukros vizet ittak,

egyfajta pozitív érzelmi állapotba kerültek és ennek megfelelően viselkedtek

(repülés, tánc, irányváltoztatások). A tudósok mindezt igazolva számos kísérletet hajtottak végre, melyekben arra voltak kíváncsiak, hogy a méhek minden esetben megtalálják-e az édes nedűt.

Színes hengerek segítettek

A kísérlet során a tudósok két hengert – egy zöldet és kéket – helyeztek a méhek közé. Az elsőbe tiszta, a másodikba cukros vizet tettek. A kísérlet során a rovarok gyorsan elsajátították, hogyan tudják mihamarabb megtalálni azt a hengert (tehát a kéket), amely az édesebb folyadékot tartalmazta.

Forrás: Bangkok Post/Wisit Tham-Ngern

Ezután a teszt során megmutattak nekik egy kétes színű (a zöld és a kék árnyalatait tartalmazó) hengert, és azok a méhek, amelyek ittak az édes „nektárból", sokkal nagyobb százalékban ismerték fel ezt is, és ezáltal gyorsabban repültek a potenciális és vonzóbb táplálékforráshoz.

Méh ( Apis mellifera scutellata) Forrás: Wikemedia Commons

A tudósok ebből többek közt arra következtettek, hogy viselkedésük jól tükrözi az optimista emberek hozzáállását,

akik jóval nagyobb bizakodással képesek megítélni egy-egy helyzet kimenetelét.

A cukros vizet kereső méhek ugyanis sokkal optimistábbak voltak, amikor kiválasztották, hogy melyik tartályhoz repüljenek. Feltételezhetően eszükbe sem jutott, hogy a rejtett tartályban nem lesz ott a számukra kedvező élelmiszer.

Optimista kísérlet

„Az a viselkedés, amit a méhek a kísérlet során mutattak, nemcsak meglepő intelligenciaszintet feltételez, hanem egy érzelemszerű állítást is magában hordoz, ami azt jelezheti, hogy az igényeiket és szükségleteiket tiszteletben kell tartanunk, amikor teszteljük őket. Emellett arra a következtetésre jutottunk, hogy a jövőben még többet kell tennünk a faj védelméért" – mondta Lars Chittka professzor, a tanulmány szenior szerzője.

Forrás: Thinkstock


Ezzel azonban nem zárták le a teszteket:

a második kísérletben a méhek reakcióit egy szimulált póktámadás esetén vizsgálták.

A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy azok a méhek, amelyek a cukoroldatot (a természetben fellelhető nektár kísérleti kiváltóját) fogyasztották, a „támadás" előtt kicsit tovább folytatták a táplálkozást. Ez pedig vélhetően arra utalhat, hogy ezek az egyedek kevésbé váltak nyugtalanná az őket ért atrocitás miatt.

Az édesség hangulatot javít

„Tudjuk, hogy az édesség javítja a felnőtt emberek rossz kedvét és negatív hangulatát, emellett igazoltan csökkenti az újszülötteknél a sírás érzelmileg bizonyított reakcióját negatív események esetén." – hangsúlyozza Luigi Baciadonna, a tanulmány társszerzője, a Queen Mary Egyetem doktorandusza. Hozzáteszi, hogy az eredmények azt sugallják, hogy hasonló kognitív válaszok előfordulnak a méhek esetében is.

Forrás: AFP/Oliver Berg


„Vajon a rovarok „érzelem-szerű" állapotai együtt járnak-e emocionális érzelmekkel, hangulatokkal?" – veti fel Michael Mendl, a Bristol Egyetem professzora. – „Ez a kérdés egyelőre megválaszolatlan marad, de a rovarok tudatának lehetősége már egy igen izgalmas téma, amely új elméletekre és heves vitákra sarkalja a tudósokat."

Méhkaptár mézzel Forrás: Flow Hive


További kísérletek azt mutatják, hogy az azonos neurokémiával járó érzelmi feldolgozás a méhekhez hasonlóan az embereknél is szerepet játszhat a „szubjektív érzelem-alapú" viselkedésben.