A jólabókaflóö szónak emmi köze a vulkánokhoz, kiejtése nem bonyolult, és mindenki erre készül ilyenkor, vajon mit jelent?

Ott ezt csinálja mindenki karácsonykor

A II. világháború után szükségből fakadt, mára elválaszthatatlan az északi szigetország ünnepétől a Jólabókaflóð (úgy mondjuk, ahogy látjuk, az utolsó betű kiejtése hasonlít az angol th-ra), magyarul karácsonyi könyvözön.

A helyiek által legszebb izlandi hagyománynak nevezett szokás úgy alakult ki, hogy az ínséges időkben az importkorlátozások miatt alig lehetett olyan holmikat, tárgyakat kapni, amiket ajándékba lehetett volna adni, és az embereknek sem volt sok pénzük.

Izlandi tájképForrás: Elter Károly

Papírban viszont nem szenvedtek hiányt, a nyomtatás nem szünetelt.

Az izlandiak ezért könyvekkel lepték meg egymást.

A hazai könyvkiadók követték a keresletet, és azóta is az izlandi könyvtermés java október-novemberben jelenik meg, hogy néhány héttel később a karácsonyfa alá alá kerülhessen. Izland 1944-ben vált függetlenné Dániától, a könyvkultúra a szigetlakók önálló identitása megerősítéséhez is hozzájárult.

Nemcsak vásárolják a könyveket

Az ősz folyamán minden háztartásba megérkeznek a könyvkiadók ingyenes katalógusai,

amelyeket kiemelt figyelem övez. Az izlandiak alaposan áttanulmányozzák a legfrissebb címeket, némelyek egy totószelvény kitöltéséhez hasonlítják ezt: kielemzik, melyik író mivel rukkolt elő, latolgatják, hogy a hallottak alapján mit lehet remélni egy könyvtől, vagy milyen izgalmak várhatók a gyerekkönyvek terén.

Az izlandi főváros Reykjavik látképeForrás: Elter Károly

Szenteste az ünnepi vacsora után csend borul az otthonokra, mindenki elvonul, és az ajándékba kapott könyvet olvasgatja.

Szeretnek írni, olvasni, és jegyzetelni

A 330 ezres lélekszámú szigetországban nemcsak olvasni, hanem írni is szeretnek. Ahogy egy izlandi szólás tartja: mindenkinek van egy könyv a hasában (ad ganga med bok I maganum).

A hideget jól tűrő szívós izlandi pónik a szigetország egyik jelképévé váltakForrás: Elter Károly

Legyen az verseskönyv, útleírás, mesekönyv, erotikus regény, életrajz vagy akár csak egy újságcikk,

az izlandi átlagemberek szívesen ragadnak tollat, laptopot, hogy lejegyezzék gondolataikat.

Izland világrekorder az egy főre jutó kiadott könyvek számában, és minden tizedik izlandinak saját könyve jelenik meg.

Izlandi tájForrás: Elter Károly

Az egy főre jutó könyvolvasásban is elsők: a lakosság 93 százaléka évente legalább 1 könyvet, 50 százalékuk évente akár 8 könyvet is elolvas egy 2013-as felmérés szerint. 

Máig élő viking tradíciók

A történetmesélésnek persze nagy múltja van errefelé: hajdanán a saga-nak nevezett elbeszélésekkel őrizte a szájhagyomány az Izlandot 874-től benépesítő viking (norvég) családok küzdelmeit és hétköznapjait.

A halszárítás is régi tradíció IzlandonForrás: Elter Károly

A hosszú téli éjszakákon a tűz mellett máig szeretnek borzongató sztorikat hallani, olvasni: napjainkban legnagyobb példányszámban a krimik jelennek meg, ezeknek van legszélesebb körben sikerük.