Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben

A GN-z11 pozíciója a Nagy Medve csillagképben

A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévő galaxisról készült kép a milliárd évvel ez előtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekről az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatőr csillagász és blogger.

Vegyünk például egy lehullott falevelet, amelyet közelről meg akarunk szemlélni vagy lefényképezni. Ha nagyjából 15 centiméterről nézzük, akkor a róla visszaverődő fény mintegy

0,5 nanoszekundum (a másodperc milliárdod része) ér a szemünkbe,

amennyiben a kerekített 300 000 kilométer/másodperc fénysebességgel számolunk. És ehhez még hozzá kell számolni idegrendszerünk és agyunk jelfeldolgozási késlekedését.

Gyorsabb a szempillantásnál

Hétköznapi életünkben a fény az arcokról, a jelzőtáblákról, a kirakatokról pár nanoszekundum alatt ér a szemünkbe. Ha azonban már messzibb tárgyakat nézünk, például egy magasan kondenzcsíkot húzó repülőt, akkor már akár 35 000 nanoszekundum (35 mikroszekundum) is lehet a késlekedés. Persze még ez sem érzékelhető eltolódás.

A Nemzetközi Űrállomás az ISS-hez csatlakozott Endaveour űrsiklóval Forrás: NASA

A föld körül nagyjából 360 kilométer magasságban keringő űrállomásról 1,3 milliszekundum alatt jut a retinánkra a fény.

Ez még mindig jóval kevesebb, mint egy szempillantás, ugyanis egy tényleges pislantás úgy 300 milliszekundumig tart.

A késlekedés egyre nagyobb lesz, ahogy a Földől egyre távolabbi égitesteket kezdjük figyelni. A Hold átlagos távolsága a Földtől 1,3 fénymásodperc, azaz itt már csak a nagyjából 1 másodperccel korábban történteket látjuk.

8 perc múlva észlelnénk, hogy eltűnt a Nap

Innentől kezdve azután egyre jelentősebbé válnak az időbeli különbségek a „jelen" és az általunk látott múlt között. Ha a Napunk hirtelen eltűnne az égről vagy felrobbanna, még legalább 8,3 percig nem kéne aggódnunk. A hozzánk legközelebbi csillagról az Alfa Centauri rendszerből már 4,3 évet várhatunk arra, hogy meglássuk a „jelen" eseményeit.

A GN-z11 pozíciója a Nagy Medve csillagképben Forrás: NASA

Felsorolásunkat fejezzük be a legtávolabbi ismert galaxissal.

A GN-z11 13,4 milliárd fényévnyire van tőlünk.

Alig 400 millió évvel az ősrobbanás után alakulhatott ki, és senki sem tudja, létezik-e még.